nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Monetáris politika zéró kamatláb mellett

2009.04.19. 18:34 eltecon

Még a zéró kamatláb sem teszi lehetetlenné a monetáris stimulust, ha a FED hitelesen elkötelezi magát a jövőbeli magasabb infláció mellett. A várt infláció miatt a reálkamat negatív lesz, ami költekezésre ösztönöz. Ezt az igazán nem konvencionális monetáris politikát javasolja Greg Mankiw Ben Bernanke-nek. Eredeti ötlet, mondhatnánk, s nem volna igazunk. Merésznek merész, de semmiképp sem eredeti. Paul Krugman kerek tíz évvel ezelőtt ugyanezzel írta tele az újságokat, amikor a japánoknak adott a deflációs spirálból kivezető tanácsokat. Két cikket ajánlunk itt, amiből  a lényeg megismerhető, de az érdeklődő olvasó Krugmantól egy tízegynehány írásból álló egész "A special page on Japan"-t is találhat.

Greg, Greg, igaz, hogy mostanában kevés dologban értetek egyet, de azért írt Krugman korábban jókat. Azért megemlíthetted volna.


3 komment

Címkék: defláció monetáris politika likviditási csapda

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr601074620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

óriás 2009.04.20. 09:44:28

Folytatás:
gregmankiw.blogspot.com/2009/04/observations-on-negative-interest-rates.html
Az az érzésem, hogy Mankiw bármilyen monetársi politikát el tud képzelni, csak ne kelljen fiskálisan stimulálni, míg Krugmannál a monetáris lazítás a fiskális ösztönzésen felül értendő. Vagy nem így van?

ricardo 2009.04.27. 18:50:34

@erdektelen:
Jóllehet, mind Fisher, mind Schumpeter és Keynes nagy véleménnyel volt Gesellről, Gesell valahogy mindig a közgazdászok eretnek alvilágához tartozott. Az ember tulajdonképpen nem is gondolná, hogy éppen egy Mankiw fog a The New York Times hasábjain előhozakodni Gesell ’lepecsételt pénzének’ a kvázi-ötletével (meglehet Mankiw maga is röstelli a dolgot, ezért némileg hárít csak ezzel az állítólagos tanítvánnyal). Nota bene, él bennem a gyanú, hogy Keynes likviditás preferencia-elméletét Gesell kamat-elmélete ihlette. (Az elmélettörténettel foglalkozó közgazdászok tudtommal még nem nagyon repültek rá erre, pedig megérne némi vizsgálatot.) Ja, a mises.orgon ma meg is jött a móricka:
mises.org/story/3432
süti beállítások módosítása