Mondjuk itt a for-profit iskolák jelentős szerepet játszanak, szóval ez tényleg inkább az amerikai eset lehet.

Emellett a gyakorlatban a jó iskola okozta elkényelmesedésnél a gyakorlatban szerintem fontosabb az az itt (ha jól látom) nem említett hatás, hogy a jó tanulókat tanító iskolák diákjai egymást jellemzően pozitívan befolyásolják.

Elsőre ennyi kritikai megjegyzés, de lehet, még majd megnézem alaposabban is :-)

A modell bizony úgy tesz általános megállapításokat, hogy nem néz utána, hogy ez miért is van.

Alapként veszi, hogy szelektáló iskolák diákjai végzés után nagyobb fizetést kapnak a muinkaadótól, ami ha igaz, annak bizony oka van... És ugyan vajh mi lehet ez?...

Sajnos a belinkelt cikket nem tudtam elolvasni, úgyhogy csak az rövid összeoglalóra reagálok. Fiske és Ladd "When Schools Compete" (2000) című könyvében elemzik a újzélandi iskolareformot, ahol megadték a szülőknek a szabad iskolaválsztás jogát. Az eredmény enyhén szólva is felemásra sikeredett.

A rosszabb környéken élő szegényebb családok voltak olyan helyzetben, hogy válasszanak az iskolák között, mert nem tudták finanszírozni az utazási és egyéb költségeket. Az eredmény: 5 éven belül a teljes iskolarendszer etnikai és SES alapon szegregálódott. Egy korábbi viszonylag egyenlő esélyeket biztosító rendszer végül egyértelmű vesztesekre és győztesekre szelektálta a gyerekeket és családokat.

Kérdés, hogy hogyan lehet versenyt előállítani szelekció nélkül?! Ha szabad iskolaválasztás van - márpedig e-nélkül nem nagyon lehet versenyző iskolákat csinálni - akkor szelekció is lesz így vagy úgy (képesség vagy családi háttér, felvételi vizsga vagy tandíj). A konklúzió pedig ott a cikkben.
Egy hasonló cikk a témában:
Robertson, D., & Symons, J. (2003). Self-Selection in the State School System. Education Economics, 11(3).

Az iskolának nem az ügyesebb szelekcióval kéne kitűnnie, hanem azzal, hogy hasonló összetételű diákcsoportból többet képes kihozni. Ez egy versenyhelyzet, és többet is árul el az egyes iskolák teljesítményéről mint a jelenlegi, rendszer amikor az elitiskolák "ledraftolják" a legjobbakat (tudás,háttér stb.) majd baromira büszkék magukra... A szabad iskolaválasztáss megfelelő korlátozása persze nehéz kérdés. Amerikában ha jól tudom a lakhelytől függ hova jár a gyerek iskolába, de ezt se nevezhetjük túl igazságosnak tekintve, hogy nem ugyanazok laknak Beverly Hillsben mint Comptomban (és akkor még nem volt szó a magániskolákról). Esetleg valamiféle kvótarendszert lehetne kitalálni ahol előre megszabják az összetételt és szészórják a diákokat a közeli iskolákban, csak persze akkor kitörne a forradalom és a fizetős iskolák ugyanúgy szegregálnának...

@igyugyaz:
NYC-ben például buszokkal szállítják a Bronx-ból Manhattan-be középiskolába a fekete gyerekeket.
Az USA-ban pl nem az iskola szelektál hiszen standardizált tesztek vannak. A gyerekek már kb 36 hónapos korukban szelektálódnak a családban. Egy kutatás kimutatta, hogy már ilyen idős korban a fehér középosztálybeli családokban átlagosan több mint kétszer annyi szót hall a gyerek mint pl egy fekete lower class család-ban. A mondatok összetétele is sokkal bonyolultabb és a téma elvontabb. Nem is beszélve B. Bernstein korlátozott kód elméletéről.

Bourdieu-tól tudjuk az iskola a több kultúrális tőkével rendelkező, jobban kommunikáló stb. gyerekeket preferálja. Szóval itt nem az iskola oldaláról kell megfogni a dolgot, hanem társadalmi osztály reprodukció megközelítsében.

@Oxford: Társadalmi osztály reprodukció megközelítés: a felső-közép osztály szelektáló oktatási rendszert akar, hogy újratermelhesse magát. A szabad iskolaválasztás egy ilyen szelektáló intézmény. Ma Mo.-n gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen a szabad iskolaválasztás léte az értelmiségi/felső-közép osztály köreiben. Vajh miért?

@theox:
Ok, csak nekem az a bajom, ha lakóhely szerint tesszük kötelezővé az iskolát, akkor meg a helyi társadalmi összetétel szerint fognak szelektálódni a gyerekek. Gondoljunk csak egy csepeli meg egy I. kerületi általános iskolára. NY-ban ezért buszoztatják minden reggel a fél várost össze vissza állami pénzen.

Szerintem mire a gyereke eljut az iskola kapujába már eldőlt a további sorsa, azaz, hogy a milyen helyre kerül a társadalomban, mit fog dolgozni, mennyi lesz a fizetése stb. Nem véletlen, hogy nálunk még mindíg a legerősebb független változó az apa iskolai végzettsége és foglalkozása amikor pl a legmagasabb iskolai végzettség az outcome. Ez egy zárt társi struktúra nagyon alacsony mobilítással. Persze valószínű, hogy a szabad iskolaválasztás rátesz egy lapáttal, de nem ez a döntő hatás.

@Oxford:
Az, hogy mi a döntő hatás nem tudom. De sokkal valószínűbb, hogy nincs egy ilyen. A Magyar közoktatás még az "egyenlősítő" szovjet rendszer alatt is megtalálta annak a módját, hogyan legyen státuszreprodukáló (pl. ének-, testnevelés tagozat). A rendszerváltás után közvetlenül (sőt tulajdonkép kicsit előtte az 1985-ös törvénnyel) pedig számos olyan intézményt alkottak, amely elősegíti a magasabb státuszúak gyermekeinek az iskolai előmenetelét. A szabad iskolaválasztás egy ezek közül, de ilyen a kisgimnáziumok bevezetése vagy a teljes decentralizálás is. Azaz az intézmények csak okozói, hanem okai is lehetnek a rétegzett társadalomnak, de elő is segítik annak fennmaradását. Róka-fogta-csuka-fogta-róka.

Társadalomtudósok számára fontos elemzési terület lesz ezért, hogy vajon az új sokat vitatott kt. 66§-os paragrafus lecsökkenti-e a szülői iskolázottság óriási hatását a teljesítményekre a jövőben.

Sajnos a poroszos intézményrendszer is a mobilitást csökkentő tényező. A szigorúan elkülönített, átjárhatatlan gimnázium-szakközép-szakmunkás 3-as struktúra eleve meghatározza, hogy a gyerek milyen maximális végzettséget szerezhet és így a későbbi státuszt (fizetés, beosztás stb.) is determinálja. A minél korábbi szelekció (8 osztályos gimi) csak tovább rontja a mobilitási esélyeket. De mégis úgy gondolom, hogy az első 3-4 év során a családi szocializáció ami mindent eldönt. Onnan nincs visszaút, vagy baromi nehéz.

A kt 66-ról nem hallottam, mi a lényege?

@LaHaine:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
röviden: mindenkit fel kell venni oda, ahol lakik (iskolakörzet), ha van még hely az iskolában, a kerületen kívülről jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kell felvenni, ha még így is marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell, nem lehet felvételiztetni. Ez nyilván csak az általános iskolákra igaz.

@theox:
kösz