Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Hirdetés

Friss topikok

  • phenom: Pete felkészületlenségével csak arroganciája veszi fel a versenyt. Félelmetes. (2014.10.15. 21:56) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • ricardo: Apropó, mi van Blanchard kötettel? (2013.12.26. 16:13) Blanchard öt percben
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai
  • bankvezér: @Luzitán: Mi a pénzügyi szféra dolga? A közvetítés. Ez egy nem nehéz tevékenység, mégis e szféráb... (2013.05.25. 15:05) Kamat

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Versenyző iskolák és szegregáció

2009.07.07. 11:11 eltecon

A modell ugyan az amerikai iskolarendszer figyelembe vételével készült, de számunkra is magvas tanulságokat hordoz. A legfontosabb: az iskolák versenye, ha a diákok szabadon válogathatnak köztük, hatékony megoldás, és elősegíti a magasabb hozzáadott értékű iskolák piacra lépését. De csak akkor, ha az iskolák nem szelektálhatnak a különböző képességű diákok között. Ha megengedjük az iskoláknak az ilyen szelekciót a felvételeknél, akkor a verseny a szülők jövedelme szerinti szegregációhoz vezet, csökkenti a diákok tanulmányi erőfeszítéseit, és - bizonyos esetekben - kevesebb tudás felhalmozásával jár.


13 komment

Címkék: rendszer oktatási

A bejegyzés trackback címe:

http://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr501231516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

VIII. Nagyapó 2009.07.07. 15:40:56

Mondjuk itt a for-profit iskolák jelentős szerepet játszanak, szóval ez tényleg inkább az amerikai eset lehet.

Emellett a gyakorlatban a jó iskola okozta elkényelmesedésnél a gyakorlatban szerintem fontosabb az az itt (ha jól látom) nem említett hatás, hogy a jó tanulókat tanító iskolák diákjai egymást jellemzően pozitívan befolyásolják.

Elsőre ennyi kritikai megjegyzés, de lehet, még majd megnézem alaposabban is :-)

Rorgosh 2009.07.07. 22:48:56

A modell bizony úgy tesz általános megállapításokat, hogy nem néz utána, hogy ez miért is van.

Alapként veszi, hogy szelektáló iskolák diákjai végzés után nagyobb fizetést kapnak a muinkaadótól, ami ha igaz, annak bizony oka van... És ugyan vajh mi lehet ez?...

LaHaine 2009.07.31. 14:49:13

Sajnos a belinkelt cikket nem tudtam elolvasni, úgyhogy csak az rövid összeoglalóra reagálok. Fiske és Ladd "When Schools Compete" (2000) című könyvében elemzik a újzélandi iskolareformot, ahol megadték a szülőknek a szabad iskolaválsztás jogát. Az eredmény enyhén szólva is felemásra sikeredett.

A rosszabb környéken élő szegényebb családok voltak olyan helyzetben, hogy válasszanak az iskolák között, mert nem tudták finanszírozni az utazási és egyéb költségeket. Az eredmény: 5 éven belül a teljes iskolarendszer etnikai és SES alapon szegregálódott. Egy korábbi viszonylag egyenlő esélyeket biztosító rendszer végül egyértelmű vesztesekre és győztesekre szelektálta a gyerekeket és családokat.

theox 2009.08.17. 16:24:04

Kérdés, hogy hogyan lehet versenyt előállítani szelekció nélkül?! Ha szabad iskolaválasztás van - márpedig e-nélkül nem nagyon lehet versenyző iskolákat csinálni - akkor szelekció is lesz így vagy úgy (képesség vagy családi háttér, felvételi vizsga vagy tandíj). A konklúzió pedig ott a cikkben.
Egy hasonló cikk a témában:
Robertson, D., & Symons, J. (2003). Self-Selection in the State School System. Education Economics, 11(3).

igyugyaz 2009.08.17. 20:54:29

Az iskolának nem az ügyesebb szelekcióval kéne kitűnnie, hanem azzal, hogy hasonló összetételű diákcsoportból többet képes kihozni. Ez egy versenyhelyzet, és többet is árul el az egyes iskolák teljesítményéről mint a jelenlegi, rendszer amikor az elitiskolák "ledraftolják" a legjobbakat (tudás,háttér stb.) majd baromira büszkék magukra... A szabad iskolaválasztáss megfelelő korlátozása persze nehéz kérdés. Amerikában ha jól tudom a lakhelytől függ hova jár a gyerek iskolába, de ezt se nevezhetjük túl igazságosnak tekintve, hogy nem ugyanazok laknak Beverly Hillsben mint Comptomban (és akkor még nem volt szó a magániskolákról). Esetleg valamiféle kvótarendszert lehetne kitalálni ahol előre megszabják az összetételt és szészórják a diákokat a közeli iskolákban, csak persze akkor kitörne a forradalom és a fizetős iskolák ugyanúgy szegregálnának...

Oxford 2009.08.20. 19:04:57

@igyugyaz:
NYC-ben például buszokkal szállítják a Bronx-ból Manhattan-be középiskolába a fekete gyerekeket.
Az USA-ban pl nem az iskola szelektál hiszen standardizált tesztek vannak. A gyerekek már kb 36 hónapos korukban szelektálódnak a családban. Egy kutatás kimutatta, hogy már ilyen idős korban a fehér középosztálybeli családokban átlagosan több mint kétszer annyi szót hall a gyerek mint pl egy fekete lower class család-ban. A mondatok összetétele is sokkal bonyolultabb és a téma elvontabb. Nem is beszélve B. Bernstein korlátozott kód elméletéről.

Bourdieu-tól tudjuk az iskola a több kultúrális tőkével rendelkező, jobban kommunikáló stb. gyerekeket preferálja. Szóval itt nem az iskola oldaláról kell megfogni a dolgot, hanem társadalmi osztály reprodukció megközelítsében.

theox 2009.08.21. 12:49:25

@Oxford: Társadalmi osztály reprodukció megközelítés: a felső-közép osztály szelektáló oktatási rendszert akar, hogy újratermelhesse magát. A szabad iskolaválasztás egy ilyen szelektáló intézmény. Ma Mo.-n gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen a szabad iskolaválasztás léte az értelmiségi/felső-közép osztály köreiben. Vajh miért?

department 2009.08.21. 14:42:15

@theox:
Ok, csak nekem az a bajom, ha lakóhely szerint tesszük kötelezővé az iskolát, akkor meg a helyi társadalmi összetétel szerint fognak szelektálódni a gyerekek. Gondoljunk csak egy csepeli meg egy I. kerületi általános iskolára. NY-ban ezért buszoztatják minden reggel a fél várost össze vissza állami pénzen.

Oxford 2009.08.21. 14:49:56

Szerintem mire a gyereke eljut az iskola kapujába már eldőlt a további sorsa, azaz, hogy a milyen helyre kerül a társadalomban, mit fog dolgozni, mennyi lesz a fizetése stb. Nem véletlen, hogy nálunk még mindíg a legerősebb független változó az apa iskolai végzettsége és foglalkozása amikor pl a legmagasabb iskolai végzettség az outcome. Ez egy zárt társi struktúra nagyon alacsony mobilítással. Persze valószínű, hogy a szabad iskolaválasztás rátesz egy lapáttal, de nem ez a döntő hatás.

theox 2009.08.23. 22:02:31

@Oxford:
Az, hogy mi a döntő hatás nem tudom. De sokkal valószínűbb, hogy nincs egy ilyen. A Magyar közoktatás még az "egyenlősítő" szovjet rendszer alatt is megtalálta annak a módját, hogyan legyen státuszreprodukáló (pl. ének-, testnevelés tagozat). A rendszerváltás után közvetlenül (sőt tulajdonkép kicsit előtte az 1985-ös törvénnyel) pedig számos olyan intézményt alkottak, amely elősegíti a magasabb státuszúak gyermekeinek az iskolai előmenetelét. A szabad iskolaválasztás egy ezek közül, de ilyen a kisgimnáziumok bevezetése vagy a teljes decentralizálás is. Azaz az intézmények csak okozói, hanem okai is lehetnek a rétegzett társadalomnak, de elő is segítik annak fennmaradását. Róka-fogta-csuka-fogta-róka.

Társadalomtudósok számára fontos elemzési terület lesz ezért, hogy vajon az új sokat vitatott kt. 66§-os paragrafus lecsökkenti-e a szülői iskolázottság óriási hatását a teljesítményekre a jövőben.

LaHaine 2009.08.24. 17:16:38

Sajnos a poroszos intézményrendszer is a mobilitást csökkentő tényező. A szigorúan elkülönített, átjárhatatlan gimnázium-szakközép-szakmunkás 3-as struktúra eleve meghatározza, hogy a gyerek milyen maximális végzettséget szerezhet és így a későbbi státuszt (fizetés, beosztás stb.) is determinálja. A minél korábbi szelekció (8 osztályos gimi) csak tovább rontja a mobilitási esélyeket. De mégis úgy gondolom, hogy az első 3-4 év során a családi szocializáció ami mindent eldönt. Onnan nincs visszaút, vagy baromi nehéz.

A kt 66-ról nem hallottam, mi a lényege?

theox 2009.08.24. 23:49:20

@LaHaine:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
röviden: mindenkit fel kell venni oda, ahol lakik (iskolakörzet), ha van még hely az iskolában, a kerületen kívülről jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kell felvenni, ha még így is marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell, nem lehet felvételiztetni. Ez nyilván csak az általános iskolákra igaz.