nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Lucas és mások Keynesről

2009.09.22. 18:17 eltecon

Volt már egy sorozatunk, amely a Keynesizmus kísértete címet viselte, ám az jórészt csak a fiskális stimulus óhajtásának újraéledéséről szólt. Keynes divatba jötte azonban nem korlátozódik a fiskális politikára. Ez a poszt azokat a körülményeket világítja meg - mások Keynesről való véleményét idézve - amelyek érthetővé teszik, miért is beszélnek ma oly sokat róla.


3 komment

Címkék: keynes

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr821399978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ricardo 2009.09.22. 22:33:26

A laikusnak egy ponton talán megtévesztő a poszt szövege. Hicks, Modigliani és Patinkin mint Keynes ’interpreters’ van aposztrofálva, míg Robinson, Kaldor, Pasinetti mint ’counter-interpreters’. A ’counter-interpreters’ természetesen Hicksre, Modiglianira és Patinkinre vonatkozik, akik Keynes elméletéből egy élettelen, ámde csinos, és 'logikailag koherens' matematikai modellt csináltak. Ahol a 'logika' kb. annyit jelent, hogy éppen annyi egyenlet van mint ismeretlen. Logikai koherencia, über alles! :)) Csak hát mit is ír Keynes az Általános Elmélet utolsó fejezetében (III. szakasz)? 'Our criticism of the accepted classical theory of economics has consisted not so much in finding logical flaws in its analysis as in pointing out that its tacit assumptions are seldom or never satisfied, with the result that it cannot solve the economic problems of the actual world.' :))

Rorgosh 2009.09.26. 08:24:44

@ricardo:

Igen ez a pont, ahol Keynes elmélete átcsapott ideológiába. Hiszen innentől fogva aki nem ért egyet, netán logikai buktatókat talál, az a legjobb esetben is szegény, megtévedt bárány...

ricardo 2009.09.26. 16:20:04

@Rorgosh:
Keynes valóban állítja, hogy a diktatúrák csak az egyéni szabadság feláldozásával képesek a teljes foglalkoztatást biztosítani, míg ehhez képest a kapitalizmusban, a szabad világban a teljes foglalkoztatáshoz épp csak egy kis állami költekezés szükséges. Mindazonáltal elég primitívnek tűnik - mint Lucas - ebből arra következtetni, hogy Keynesnek az egész Általános elmélettel pusztán csak annak bizonygatása lett volna a célja, hogy egy kis társadalmi mérnökösködés árán elkerülhető a nagy társadalmi mérnökösködés, ami ugyebár út a jobbágysorba. Nota bene, a keynesi elmélet megítélésének ez a fajta terelése, hogy annak a lényege az állami fiskális stimulus, ami ugye csúnya kollektivista tervezés, és így a szabad társadalom felszámolása – nos, éppen ez a nettó átideológizálása a dolognak.
süti beállítások módosítása