Clarida, Gali és Gertler modellje óta az új-keynesi Philips-görbe a gazdaságpolitikai modellek integráns része, és a döntéshozók zöme is át van itatva a természetes ráta hipotézis szellemével. Farmer (UCLA) szerint ideje volna belátni, hogy egyáltalán nincs olyan, hogy természetes ráta, és a régi vagy új Philips-görbék helyett a Beveridge-görbére kellene koncentrálni.
Nincs is természetes ráta?
2010.01.07. 16:45 eltecon
1 komment
Címkék: munkapiac
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr221654300
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
motyo6 2010.01.23. 19:14:21
egy egész friss Fed-paper viszont éppen a Phillips-görbe létezése mellett érvel:
www.frbsf.org/publications/economics/letter/2010/el2010-02.pdf
Szerintük nyugodt időkben az infláció és munkanélküliség közti összefüggés nem szignifikáns, de nagy recessziók idején újra kimutatható a Phillips-görbe szerű kapcsolat
Ez persze nem mond ellent Farmer cikkének (a természetes rátát ugyanis így is meg kell határozni, és ez változhat az idők során; a Beveridge-görbe is létezhet ettől függetlenül), de érdemes a két cikket együtt olvasni.
És figyeljük meg azt, hogy a FRBSF által használt modell nem változtatja a természetes rátát, hanem végig 4,8%-os NAIRU-val számol - így is a Phillips-görbe általl sugallt negatív összefüggés jön ki, ami jól illeszkedik az utóbbi két év adataira
www.frbsf.org/publications/economics/letter/2010/el2010-02.pdf
Szerintük nyugodt időkben az infláció és munkanélküliség közti összefüggés nem szignifikáns, de nagy recessziók idején újra kimutatható a Phillips-görbe szerű kapcsolat
Ez persze nem mond ellent Farmer cikkének (a természetes rátát ugyanis így is meg kell határozni, és ez változhat az idők során; a Beveridge-görbe is létezhet ettől függetlenül), de érdemes a két cikket együtt olvasni.
És figyeljük meg azt, hogy a FRBSF által használt modell nem változtatja a természetes rátát, hanem végig 4,8%-os NAIRU-val számol - így is a Phillips-görbe általl sugallt negatív összefüggés jön ki, ami jól illeszkedik az utóbbi két év adataira
