nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Európai Phillips-görbe?

2010.03.01. 15:43 eltecon

A Phillips-görbét egy ország idősoros adataiból szoktuk volt számítani. Nem biztos, hogy keresztmetszeti adatokra, vagyis több ország egyidejű inflációs és munkanélküliségi adataira is ugyanazt a teóriát akarnánk mögéje állítani. A Financial Times mindenesetre rajzolt egy ilyet az EU országok adataira alapozva. És, hát... igen, Magyarország a kakukktojás, szokatlanul nagy munkanélküliséggel és a többieknél jóval nagyobb inflációval. Tényleg stagflációs veszély van?

Mindenesetre az eredeti érvelésben az inflációs várakozások elszaladásával szoktuk az ilyesmit indokolni. Most már csak azt kell megmagyarázni, miért magasabb az inflációs várakozás Magyarországon, mint másutt? 


6 komment

Címkék: infláció

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr111799945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aszora 2010.03.01. 22:00:45

Mintha tavaly lett volna egy cirka 5%-os ÁFA-emelés...
Ebből az inflációs pillanatképből nem vonnék le messzemenő következtetést, bár egy év végi 3-4%-os adat sem túl rózsás, azért érdemes megvárni, amíg a kormányzati "egyszeri" hatások kifutnak.

is 2010.03.02. 02:31:28

ebben a válságban ez egyáltalán nem mérvadó adat, a deflációtól jobban félnek. viszont felhívnám a figyelmet, hogy 1995-ban 30% feletti infláció volt (az nekünk kb. egy ugyanilyen válság volt), viszont 1998-2001-ig Orbán mesterségesen 10% felett tartotta az inflációt, pedig akkor semmilyen minket közvetlenül érintő válság nem volt. akkor is volt vagy 6% munkanélküliség, tehát akkor is vígan 16%-on ácsorogtunk, válság nélkül.

a munkanélküliség egyébként nem tudom, mitől szokatlanul nagy, az EU átlag 10%, a mienk meg 10,8%.

is 2010.03.02. 02:34:35

ebben a válságban ez egyáltalán nem mérvadó adat, a deflációtól jobban félnek. viszont felhívnám a figyelmet, hogy 1995-ban 30% feletti infláció volt (az nekünk kb. egy ugyanilyen válság volt), viszont 1998-2001-ig Orbán mesterségesen 10% felett tartotta az inflációt, pedig akkor semmilyen minket közvetlenül érintő válság nem volt. akkor is volt vagy 6% munkanélküliség, tehát akkor is vígan 16%-on ácsorogtunk, válság nélkül.

a munkanélküliség egyébként nem tudom, mitől szokatlanul nagy, az EU átlag 10%, a mienk meg 10,8%.

BF79 2010.03.02. 13:20:50

Aszora-nál a pont, adóhatások nélkül jóval alacsonyabb a fogyasztói árindex:

portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/far/far21001.pdf

dr.Wander 2010.03.04. 10:48:07

Valóban volt ÁFA emelés, azonban az jan/dec alapon már nem érvényesül, inkább a jövedéki adó emelés.

Szerintem amúgy nem túl bölcs dolog hó/hó alapon nézni a CPI-t, mert nagyon volatilis lehet (ráadásul még szezonalitás is van benne, ami persze így keresztmetszetben lehet, hogy nagyon hasonló az európai országokban ezért nem probléma). De ha már így nézzük, akkor még egy látványosabb eltérés sem biztos hogy szignifikáns.

Ha pedig oksági kapcsolatot keresünk a két mutató között, akkor valóban torzítani fog (endogenitás) ha az adó hatását nem vesszük figyelembe.

Rorgosh 2010.03.06. 09:58:43

@is:

Az a probléma a 10,8 %-os munkanélküliséggel, hogy ez magas inflációval párosul. Ha megnézed a grafikont, akkor azt látod, hogy a hasonló munkanélküliség nagyon minimális inflációjú államokban van jelen, ellenben nálunk az infláció is magas - köszönhetően a kormány lépéseinek.

A kettő tulajdonképpen összefügg. Mivel a kormányzati adómódosítások inflációt generáltak, az lényegében lehetetlenné tette a vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodjanak a visszaeső kereslethez, így tovább folytatódtak az elbocsájtások.

Orbán és a mesterséges infláció: egyrészt a jegybanki alapkamatot már akkor is a monetáris tanács határozta meg, nem a miniszterelnök (ahogy ez most is van).

Másrészt az akkori kormányzat egy alapvetően növekedési politikát folytatott, cserébe bevállalta a magasabb inflációt, amely egyes esetekben tulajdonképpen segíti a gazdaság fejlődését - emellett a magasabb infláció segítheti az államadósság kezelését is.

Harmadrészt az Orbán kormánynak 2 válság is jutott: az orosz államcsőd, amely bizony megviselte a tőkehiányos hazai gazdaságot, amely nem tudta megfinanszírozni az orosz fizetésképtelenségi időszakra történő termelést, másrészt a délkelet-ázsiai valutaválság, amely miatt a hazai hitelpiac is beszűkült, mert a befektetők megijedtek a fejlődő piacoktól. Így a válság hiánya finoman szólva sem áll meg.

A különbség az annyi volt, hogy az akkori kormány nem volt ennyire eladósodva - részben mert tudatosan felvállalta a nyugdíjak és a szociális juttatások elinflálását - így nem kényszerült agresszív bevétel növelő lépésekre az államcsőd elkerülésére.
süti beállítások módosítása