nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Hogyan csináljunk adóreformot?

2010.08.08. 18:08 eltecon

A Közpénzügyi Füzetek legfrissebb száma segít eligazodni. Szerzői (Scharle Ágota, Benczúr Péter, Kátay Gábor és Váradi Balázs) hasznos kiskátét gyúrtak össze az elméleti irodalomból, a magyarországi tapasztalatokból és a nemzetközi empirikus vizsgálatokból. Abból indulnak ki, hogy az adóreform mindig és szükségszerűen értékválasztás kérdése, ezért nincs úgy általában "jó" adórendszer. Van viszont hatékony rendszer: olyan, amely a legkevésbé torzítja a gazdasági szereplők döntéseit, amely adott bevétel mellett a legkevesebb adminisztrációs teherrel és elkerüléssel jár, és amelyben az áttételes hatások a legkevésbé hatnak az eredeti cél ellenében. Így aztán a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a közgazdászok kedvenc célját, az ún. hatékonyságot próbálják számon kérhetővé tenni a különböző javaslatokon.

Az eddig forgalomba került elképzelésekről a tanulmány szerzőinek az a véleménye, hogy túlteng bennük az adócsalás visszaszorításának szándéka a foglalkoztatást ösztönző elemekhez képest. Ilyen például a minimálbér adózás alá vonásának a minimálbér összegének emelésével kompenzált ötlete. Az adócsalás természetesen rossz és káros dolog, de a szerzők a minimálbérrel kapcsolatos adócsalás mértékéről közszájon forgó becsléseket eltúlzottnak tartják, ugyanakkor rámutatnak a fogalakoztatás megdrágításából fakadó káros következményekre.

Az alapos előkészítés fontos volna, vannak tapasztalataink a hebehurgya módon megváltoztatott adókulcsok utólagos korrekcióinak szükségességéről. Márpedig az adórendszer kiszámíthatósága és stabilitása nagy érték, amiben ráadásul az elmúlt húsz évben egyáltalán nem volt részünk.


8 komment

Címkék: gazdaságpolitika adórendszer portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr912186365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Namir 2010.08.09. 20:54:42

Érdemes lenne idézni az MNB felmérését az adócsalásról, akkor talán rádöbbennénk, hogy valójában milyen nagy mértékű!

Különösen a munkajövedelmek utáni SZJA és JÁRULÉK be nem fizetés.

Ha jól tudom az SZJA-nál is sokkal is nagyobb a JÁRULÉK csalás. (EZÉRT nem lesz annyi embernek elfogadható nyugdíja).

Ezzel szemben például a tőkejövedelmek utáni adócsalás sokkal kisebb mértékű.

Szemben a nyugat-európai országokkal, ahol mindez fordítva van.
(Mert mi még a csalást is rosszul csináljuk :) )

Marengoo 2010.08.10. 09:50:23

Mi az hogy rosszul?
Inkább az adott környezethez igazodva.
1. Az emberek jövedelmeinek döntő többsége munka- és nem tőkejövedelem. Azaz, ami nincs avval nem lehet csalni.
2. A tőkejövedelem 20 %, elfogadható mértékű, míg a munka árának kifizetésekor sokkal több járulék rakódik rá. Amit az ember nehezen elfogadhatónak tart, azt megpróbálja önmaga korrigálni, a saját elviselhetősége határáig.

toronto 2010.08.10. 10:27:53

@Namir:

Az MNB az adócsalás helyett inkább a pénzkínálat alakulását követhetné nyomon... – az MNB az utóbbi húsz év tekintetében a vagyon és jövedelem-újraelosztás magyar élharcosa volt:)

(lásd: a monetáris politika és az árstabilitás fenntartásért folytatott "harc" kapcsán jelentkező több ezer százalékos kumulált infláció; 1 HUF eredetileg 0.0757575 gramm arannyal volt egyenértékű ez ma úgy 600 HUF)

No persze itt a pénz nem lefelé hanem „felfelé folyt”…

„Tőkejövedelmek adója”

Értsd az átlagember szintjén az inflációs adó adója… Eredmény: a „bankbetétek” (értsd az átlagember által a banknak nyújtott hitelek) hozama jó, ha a fogyasztói árindexxel lépést tart és szinte mindig a medián árindex alatt marad… tehát negatív reálhozam… magyarul: adó

SZJA + ÁFA + járulékok + monetáris infláció = „de facto regresszív” adórendszer (itt valójában csak a mezei átlagember, vagyis az élőmunka adózik)

De a legcukibb az ÁFA – adót vetünk ki a nyugdíjakra és a szociális segélyekre ez már egyszerűen szórakoztató:)

Na és a megtakarításból is egyszer ÁFA köteles fogyasztás lesz (na már abból, ami az inflációs adó + a kamatadó után megmarad:) )

A társasági adó tekintetében pedig a közvetett és közvetlen támogatásokat is érdemes tekintetbe venni, igen érdekes az egyenleg.

Persze valóban egyszerű vagyonadó, pl. föld, telekadó szóba se kerül, inkább 300 oldalas SZJA törvényekkel szédítjük a nagyérdeműt:)

en.wikipedia.org/wiki/Land_value_tax
pl. a fenti linken részletezett adót akár társasági vagy iparűzési adó helyett is lehet elképzelni…

A jelenleg hatályban lévő SZJA törvény több mint 700 ezer karakter… (na jó szóközök nélkül csak 620 ezer), ez normál betűmérettel nézve cirka 300 oldal, persze minél apróbb betűvel szedik annál jobb:) Védjük az erdőket:) takarékoskodjunk a papírral:)

Igazi élőmunka és kisvállalkozó barát jogi dokumentum:)

A transznacionális vállalatok pedig lazán és elegánsan és naaagy hozzáértéssel managelik adójukat, nagy és szent tudomány ez… (Az ENRON körül is több száz offshore cég volt…
)

Az adótervezés, adómenedzsment „papjai” naagy társadalmi megbecsülésnek örvendenek… A sztárok naaagy transzkontinentális/globális szaktudása csak kevesek számára fizethető meg.

BrianBrian 2010.08.12. 19:11:08

A négyből két szerző a tanulmányról a Kossuth rádió reggeli műsorában: www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20100811_071730_1

Rorgosh 2010.08.19. 20:09:40

Nos, lám, lám, látható, hogy miért tart itt az ország...

Amikor a hazai közgazdászok - akiknek finoman szólva is illene ismernie a hazai közoktatási rendszer korábbi formáját - az érettségivel nem rendelkezőket helyből a szakképzetlen munkaerő kategóriába sorolják.

Szakképzetlen munkaerő a frissen végzett bölcsészhallgató, hiszen a társadalomban keresett szaktudással nem rendelkezik. Ő az, aki miatt diplomás minimálbér kell ebbe az országba. Nem pedig a húsz éve végzett fémmegmunkáló szakmunkás, akinek lehet, hogy nincs érettségije - és ezért az amerikai minta másolásán alapuló hazai elemzés szakképzetlen munkaerőnek látja - ám olyan szaktudása van, amelyre kereslet van, és amit - a frissen végzett bölcsész állásával ellentétben - egy betanított munkás nem tud három napos képzés után elvégezni.

És minthogy a korábbi oktatási rendszer eredményeképp sokszázezer ilyen munkaerő van az országban, nem mindegy, hogy az ösztönző rendszert miképp alakítjuk. Ha szakképzetlen munkaerőnek tekintjük őket, akkor jó eséllyel a saját társadalmunk viszonyainak nem megfelelő ösztönző rendszert alakítunk ki, ami nem fest elénk lendületes fejlődésről szóló képet.

HAHÓ! Ez nem az USA! Itt - eddig - más volt az oktatási rendszer, itt lehetett valakinek 17 évesen szakmája (a mai rendszer összes eredménye, hogy ugyanazt a tudást, végzettséget átlag két évvel később szerzik meg a fiatalok, mint korábban).

Aztán a családi pótlék és adózás népesség növelő hatása. Van valamilyen empirikus bizonyíték is?! Mert azért vicces, hogy eme szép sártekén CSAK azokban az országokban van demográfiai visszaesés, ahol van valamilyen család- és gyermekvállalás támogatási rendszer is. Tudom, hogy az előbbi megoldására hozták ezeket létre, de mondhatni átütő siker nélkül, létrejöttük csak tovább mélyítette a demográfiai visszaesést, és még mindig nem látni a mélypontot sem, nemhogy az eljövendő fellendülést.

Az egész tanulmány nem más, mintegy igazolás a mai, amúgy teljesen kaotikus és csak kevéssé működőképes, de igen kártékony rendszerre.

Ráadásul annyira szépek azok a táblázatok, amelyekről senki emberfia le nem olvas semmi értelmeset, mert még véletlenül sem úgy készültek, hogy az 1 érték a jelenlegi helyzetet tükrözze, és az olvasó maga olvashassa le a változás várható mértékét.

Egy ilyen tanulmányt egyetlen magára valamit is adó egyetemi professzor sem fogadna el beadandóként, de mi ilyenekre akarjuk alapozni az adó és ösztönző rendszer átalakítását...

Siralom, de őszintén...

Marengoo 2010.08.20. 12:30:23

@Rorgosh:
Lehet, hogy több humán szakos tanár, bölcsész végez, mint amennyit az iskolák, a munkaerő piac keres. De nem kellene szegény bölcsészeket okolni az adóanomáliák miatt. Valamint, ha valaki történelem-, irodalom-, vagy nyelvtanár azt a tudást nem lehet három nap alatt elsajátítani. Sem a tudományos, sem a pedagógiai részét.
A családi pótlék rendszert pedig valóban át kellene gondolni, mert szerintem sem éri el az eredeti célját. Ha valaki dolgozik rendesen, de nem keres annyit, hogy eltartson egy családot, feleség, 1-2-3 gyerek, a pótlék nem fogja döntő mértékben előre vinni. Ha valaki viszont nem dolgozik, akkor a több gyerek után járó családi pótlék érezhető mértékű jövedelemtöbbletet jelent a család számára.
A befizetendő adóból levont családi támogatás talán jobb lenne.
süti beállítások módosítása