nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Ne együnk helyben termelt zöldséget!

2011.06.17. 14:35 eltecon

Nem először és nem is másodszor foglalkozunk ezzel az üggyel. Az Együnk helyben mozgalommal kapcsolatos szkepszisünket eddig főleg a közgazdaságtanra, leginkább - Ricardót emlegetve - a komparatív előnyök elvére alapoztuk. Edward Glaeser a Boston Globe-ban most arra hívja fel a figyelmünket, hogy ez a mozgalom a környezetvédelemnek is rossz lehet. Igaz ugyan, hogy az élelmiszer nagy távolságokra való szállítása szennyezi a környezetet, de a termelése is. Mégpedig annál inkább, minél kevésbé alkalmas az adott terület élelmiszertermelésre. Így aztán a helyben termelés környezetkárosító hatása akár nagyobb is lehet, mint a távolsági szállításé.

Nem a levegőbe beszélünk. Ha az angolok helyben termelt paradicsomot esznek, az szállítás nélkül is több káros emisszióval jár, mint ha spanyol paradicsomot esznek, és a szállítás meg a termelés károkozását együtt vesszük. A logika amúgy ugyanaz, mint Ricardóé, csak a célfüggvény más. De ezt talán a környezetvédők is megértik.


6 komment

Címkék: klímaváltozás környezetgazdaságtan

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr812992341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

langostejfol 2011.06.19. 11:51:26

intellektuális igénytelenségről vagy csúsztatásról van szó.
amennyire én tudom, az állítás nem az, hogy mindenkinek mindenféle élelmiszert saját magának kell megtermelnie. az "együnk helyben termelt zöldséget!" felszólításból nem következik, hogy termeljünk helyben. ezt talán a szerző is megérti.
ha valamiről érdemes ebben a témában vitázni, az inkább az, hogy kell-e és milyen mennyiségben nem helyben termelt élelmiszert fogyasztani. akkor is megérné-e az angoloknak a spanyol paradicsom, ha megfizetnék a szállítással stb keletkező környezeti hatásokat, károkat. (eggyel visszalépve: miért kell mindenkinek paradicsomot enni? stb)
az valóban igaz, hogy ha mindkét kezemet levágják, akkor az sokkal rosszabb, mint ha csak ez egyiket vágnák le. de talán értelmesebb kérdésfelvetés, hogy le kell-e egyáltalán vágni valamelyik kezemet.

Bcitylife 2011.06.20. 13:37:39

ahogy én látom az alábbi kérdésre keresik a zöldek és a közgazdák a választ:

"Ha választhatsz, hogy helyben termelt zöldséget vagy messze termelt zöldséget vásárolj, akkor válaszd-e a közelebb termeltet?" (a kérdésben implicite benne van, hogy a helyben termelt az drágább vagy rosszabb minőségű, mint a távolban termeltté, mert különben nyilván semmi racionális oka nem lenne a távolban termeltet előnyben részesíteni)

A zöldek válasza erre az, hogy
"Igen, mert a közelebb termelt zöldségnek a termelése (a szántástól a fogyasztásig) kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint a messzebb termelté, hiszen a szállítás során kevesebb légszennyezés történik."

A fenti posztban viszont a közgazdák erre azt mondják, hogy
"Attól, hogy közelebb termelték, még egyáltalán nem biztos, hogy kevesebb károsanyag-kibocsátással járt a termelés (a szántástól a fogyasztásig), mert előfordulhat, hogy a helyben termelt zöldség termelési technológiája annyival szennyezőbb a távol termelt zöldség termelési technológiájánál, hogy kompenzálja, sőt akár túlkompenzálja a rövidebb szállítási út nyújtotta "szennyezési előnyt"."

Azt valóban senki nem állítja, hogy mindenki maga termeljen mindent, de ezt a poszt írói sem adják a zöldek szájába.

Lángostejföl, ha jól értem amit mondasz, egyfajta környezetszennyezési adót vetnél ki minden termékre, ami internalizálná az összes externáliát. (Egyébként vajon az üzemanyag jövedéki adója nem pont ilyen? Olyan is rémlik, hogy carbon tax...) A hasonlatodra visszatérve a poszt szerintem arról szól, hogy nem biztos, hogy le kell vágni az egyik kezedet, mert lehet, hogy a másik még többet szennyez.

komolytalan samu 2011.06.20. 18:37:14

Az eredeti, egyetlen szemszögből értelmezett levezetést egyszerűsítette le, torzítva, ez a post.

1 Az eredeti írás (ahogy már a címben is jelezve van) nem általánosságban a helyben termelt élelmiszerektől, hanem a locavore mozgalomról ír www.locavores.com ! Sőt, ott is csak a környezeti terhelés ellentmondásait feszegette.

A kettő miért nem ugyanaz? Mert az utóbbinak az intenzív melegházas termelés jelentős részét teszi ki, ahol a fűtés stb valóban terheli a környezetet, elhiszem akár az import szállítási költségeinél is jobban.

Válasz: egyél inkább szezonálisan helyit! Akkor a legkisebb a környezeti terhelés! Se melegház, se szállítás!

2 Az eredeti cikkben csak futólag lett említve, pedig: Minőség! A friss élelmiszer minősége a legmagasabb (ami fordítottan arányos a szállítási távolsággal). Nem beszélve a helyi minőség jobb ellenőrizhetőségéről. A több termelő>nagyobb verseny (árban és minőségben) potenciális hatásáról.

Tehát: a helyi termelés lehet környezetszennyezőbb az importnál, de nem feltétlenül, a minőség (hasznosság, hahó) viszont valószínűleg magasabb, a kínálat változatosabb, és jobb a visszacsatolás.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.06.22. 06:49:33

@komolytalan samu:
"egyél inkább szezonálisan helyit!"
Nálunk télen nem terem meg semmi. Ilyenkor vagy nem frisset eszel, vagy melegházit, vagy importot.

A kínálat biztosan nem változatosabb, mert az egyes helyek specializáltan termelnek (a parasztok ösztönösen is követik a komparatív előnyök elméletét). Egy uborkatermelő vidéken a helyi kínálat jóformán csak uborka.

szciklon 2011.07.03. 17:05:01

@Lord_Valdez: aha. régen éhen haltak télen az emberek. Nem tették el télire a krumplit, a hagymát, az almát, a savanyúkáposztát, hanem, mivel nem tudtak banánt enni, éhen haltak.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.07.03. 22:41:08

@szciklon:
Ablak-Zsiráf megvolt?
"Ilyenkor vagy nem frisset eszel..."
süti beállítások módosítása