nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Robert Barro az állami transzferek multiplikátor hatásáról

2011.09.04. 17:50 eltecon

Talán nem meglepő, hogy szerinte ilyenek nincsenek. Az ingyenpénz ellenösztönző a munka kínálatára, a keresletet pedig a jövőre várt adóemelés ricardói hatása fékezi. Azért nem mindenki ért egyet vele.


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr1003202344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondolkodjunk 2011.09.05. 11:23:03

Azt hiszem David Glasner cáfolatán kívül érdemes megemlíteni Krugman cikkét is:

krugman.blogs.nytimes.com/2011/08/25/irregular-economics/

'As Glasner says, there’s something deeply weird about asking “where’s the market failure?” in the face of massive unemployment, huge unused capacity, an economy producing less than it did three and a half years ago despite population growth and advancing technology. Of course there’s some kind of market failure, which means that there’s nothing at all odd about asserting that better policy can yield free lunches.'

Az a piac amely ilyet produkál nem működik hatékonyan és így nyilván van lehetőség foglalkoztatást és termelést növelni anélkül hogy gazdasági kárt okoznánk.

Ennek a gazdasági ténynek az igazságát Robert Barro intuitívan is azonnal átérezné ha akár csak egyszer az életében ő (vagy közeli hozzátartozója) is lett volna munkanélküli: ezt az élettapasztalatot azonban gazdag New-York-i család Caltech-en és Harvard-on taníttatott gyermekeként úgy tűnik egyszer sem volt lehetősége megszerezni.

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2011.09.05. 13:00:23

@Gondolkodjunk:

Azt honnan lehet tudni, hogy ez a mostani válság a piac hibája? Én pont azt látom, hogy az állami beavatkozások miatt állunk ugy ahogy. :D

Gondolkodjunk 2011.09.05. 14:10:51

@jvizkeleti: "Azt honnan lehet tudni, hogy ez a mostani válság a piac hibája?"

"market failure" fordítása nem "a piac hibája"

A "market failure" a piaci hatékonyság hiánya (függetlenül attól hogy milyen módon állt elő) és gondolom nem érvelsz úgy hogy a mostani munkanélküliség az erőforrások optimális felhasználása?

Ill. érdemes régi, aranyfedezet melletti recessziók munkanélküliség-grafikonját megnézni ahhoz hogy képet kapjunk arról hogy mire képes egy banki csődök által kiváltott recesszió ha "egyedül, szabályozatlanul hagyjuk".

Pl. az 1893-as nagy amerikai banki csődhullám ezt a válságot okozta:

lh5.ggpht.com/_VgJQTp0Bsf0/TUXXtHR_P9I/AAAAAAAAAHY/tOUr4y8watA/slumping90s.jpg

8 év kellett ahhoz hogy a munkanélküliség visszatérjen a recesszió előtti szintre - szinte egy teljes évtized. Lehet ennél jobban is csinálni, gondolkodó emberek vagyunk, nem szükséges a válságot nem okozó embereket szenvedni hagyni ha nem muszáj.

aszora 2011.09.07. 22:29:02

Az "adóemelés ricardói hatása" gyanúm szerint igen ritkán megfigyelhető jelenség lehet :)

Pl. nekem eddig nem tűnt fel, hogy azokban az országokban, ahol az állam erőteljesen eladósodik, a polgárok (a jövőbeni adóemelésre számítva) megtakarítási hajlama szinte azonnal és erőteljesen növekedne :)

(Inkább az ellenkezője figyelehtő meg: az állami eladósodás egyszersmind a magánszektor erősebb eladósodásához vezet: a növekvő (állami többletköltéssel támogatott) jövedelemszint láttán az emberek a trendet extrapolálják, és további jövőbeni emelkedésre számítva a többlet legaláb egy részét ők is előre elköltik - előre isznak a medve bőrére (mert összetévesztik a bikával :))).

Az állami transzfernek multiplikatív hatása nincs, market failure szituáció esetén az összhatékonyság (elvileg) növekedhet, ez a potenciális nyereség.
süti beállítások módosítása