nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A nudge kárai

2011.09.13. 08:14 eltecon

Többször beszéltünk már a blogon (pl. itt meg itt) a viselkedési gazdaságtanról, ami a kormányzatnak lehetővé teszi, hogy ne szabadság-korlátozó, torzító, durva eszközökkel terelje polgárait az egyénileg és társadalmilag is helyesebbnek gondolt viselkedési minták fele, hanem ügyesen tálalt információval, finom böködéssel (nudge) hasson rájuk.

Will Wilkinson blogjában a már általunk is hivatkozott George Loewensteint idézve megint arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek is megvannak a veszélyei. A nudge-dzsal takarózva a gyáva politikusok (Loewenstein David Cameronnal példálózik) úgy csinálhatnak, mintha tennének valamit olyankor is, amikor igazából valódi regulatív megoldásra lenne szükség: semmit- (vagy nagyon keveset) tevésüket a viselkedési közgazdaságtan mögé bújtatják, ami az igazi intézkedés helyetti jámbor felvilágosítást is a szakpolitikai cselekvés aurájával aranyozza be.

A magyar analógia talán az lenne, ha a kormány leveleket küldene a polgároknak, bemutatva, másutt mennyi a vízdíj, mások mennyi vizet fogyasztanak, és ettől várna megtakarításokat.

Will Wilkinson örülhetne minálunk: a magyar kormány biztosan nem gyáva, nem (e téren sem) bújik finom informálciós nudge-eszközök mögé...

 


2 komment

Címkék: magyar gazdaságpolitika nudge portfolioblogger árszabályozás

A bejegyzés trackback címe:

http://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr683222425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gondolkodjunk 2011.09.13. 16:34:44

Kedvenc pozitív példám a nudge-hatásra:

www.youtube.com/watch?v=2lXh2n0aPyw

Kedvenc negatív példám a hatalmas feliratok a dohánytermékeken - ami mellett a dohányzás vígan megy tovább.

Meg kell tudni különböztetni a szabad akaratú döntést (ahol a "gát" a két döntés-variáns közt minimális), a súlyos kémiai függőségtől (ahol a "gát" iszonyatos erejű és gyakorlatilag nincs szabad akarat - kényszert kell kényszerrel szembeállítani).

És persze a "nudge" elv szinte teljes egészében alkalmatlan a cégek viselkedésének befolyásolására is: őket keményen szabályozni kell mert alapból nincs sem szabad akaratuk (profitot kell maximalizálniuk), sem humoruk.