Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Hirdetés

Friss topikok

  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • ricardo: Apropó, mi van Blanchard kötettel? (2013.12.26. 16:13) Blanchard öt percben
  • toyoda: @petepeter: Ez nem teljesen így van. A bank amikor az aktíváit és passzíváit egyszerre növeli akko... (2013.11.10. 06:08) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai
  • bankvezér: @Luzitán: Mi a pénzügyi szféra dolga? A közvetítés. Ez egy nem nehéz tevékenység, mégis e szféráb... (2013.05.25. 15:05) Kamat

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A mályvacukor közpolitikai relevanciája

2012.04.25. 08:30 eltecon

Walter Mischel, egy stanfordi piszchológus, az 1960-as évek vége felé leültetett mintegy 600 négy és hat éves közötti gyereket egy üres szobába és felajánlott nekik egy mályvacukrot. Valahogy így. Ha a gyerek tudott várni 15 percet, kapott még egyet. Ha nem, nem. A „marshmallow experiment” eredeti célja az volt, hogy kiderítse, miért lesz valaki türelmetlen, vagy miért képes várni. Mischel azonban az évek során rájött, hogy azok, akik az eredeti teszten nagyobb akarattal vagy önuralommal rendelkeztek, a későbbiekben sokkal jobb iskolai eredményeket értek el, egészségesebben és jobb anyagi körülmények között éltek. „A mályvacukor teszt valójában nem is az akaratot vagy az önuralmat méri. Valami sokkal fontosabbat annál. Ez a teszt arra készteti a gyerekeket, hogy megtalálják azt az utat, ahogyan a legjobbak kijöhetnek egy adott szituációból. Akarnak egy másik mályvacukrot, de hogyan kaphatják meg? Nem irányíthatjuk a világot, de irányíthatjuk azt, ahogyan gondolkozunk róla. […] Ha kezelni tudod a legerősebb vágyaidat, akkor fel tudsz készülni a vizsgáidra” mondja Mischel, „és a nyugdíjadra is félre tudsz tenni. Ez nem csak a mályvacukorról szól.”

A mályvacukor kísérlet az egyik legsikeresebb pszichológiai kísérlet, amit valaha végrehajtottak. Nem csoda, hogy azóta számos folytatása történt. Ma már a kutatók azt sürgetik, hogy érdemes lenne az eddig használt teszteket legalábbis kiegészíteni a mályvacukor teszthez hasonló mérésekkel. Vagyis nem csupán az IQ-t, vagy egyéb standardizált teszteket kellene mérni, hanem a diákoknak az akaratát vagy önuralmát is. Azt, hogy mennyire képesek elhalasztani a közvetlen jutalmat, egy várható még nagyobb jutalomért cserébe (delay gratification). Hiszen ezek sokkal jobban jelzik előre a későbbi sikereket. Egy másik fontos tanulsága a folytatásoknak, hogy ez a képesség tanulható. Vagyis az iskolának érdemes lenne tanítani a gyerekeket arra, hogy mennyire fontos a hosszú távú céljainkért feladni a rövidtávú kifizetéseket. Tekintettel arra, hogy a családi háttér szorosan összefügg az önuralomra való képességgel, lehet, hogy egy ilyen közpolitikai beavatkozás hatásosabban csökkentené az egyenlőtlenségeket, mint a jövedelem újraosztó politikák!?


14 komment

Címkék: oktatási ted behaviorizmus portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

http://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr934467444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

bankvezér 2012.04.25. 09:16:14

Azt hiszem, ezt a problémát jó párszor már megtárgyaltuk.
Akik nem eszik meg azonnal a cukrot, azok a betétesek, akik megeszik, azok a hitelfelvevők.
Át lehet nevelni mindenkit betétessé, csak akkor azzal az újonnan keletkező problémával fogunk találkozni, hogy egyre jobban csökkenni fog a betétesek jutalma, és végül semmi jutalom sem lesz, mert hiszen a jutalmat a hitelfelvevők terhére adták volna. De ha nincs hitelfelvevő, akkor nincs aki a betéteseknek a jutalmat biztosítaná. Az ilyen helyzetbe került gazdaságok "bedugulnak" és csak külső hitelfelvevők segítségével (export) képesek átmenetileg tovább fejlődni.

theox 2012.04.25. 09:40:23

@bankvezér:
Ez túlzott leegyszerűsítése, és meg nem értése a dolgoknak. A bejegyzésben "personality trait"-ek ről van szó. A hitelfelvétel/megtakarítás pedig egy jövedelemtől, anyagi helyzettől, jövőképtől stb. függő dolog. Az, hogy mit csinálok a felvett hitellel/ mit csinálok a be nem fektetett pénzzel függ az önuralomtól vagy akarattól. Vagyis nyugodtan lehet iszonyatos önuralmam és vehetek fel hitelt (lásd diákhitelek) vagy lehetek betétes de mindent azonnal fogyasztó (vö. milyen papírokat veszek: ami sokat fizet vagy ami hosszú távon törleszt).

Ráadásul a bejegyzés a gyerekkori személyi jellemzők és az egyéb területeken elért sikereket veti össze. A hitelfelvétel/befektetés pedig egy felnőttkori cselekedet (ami persze lehet hogy összefügg a gyermekkori személyi jellemzőkkel, de semmiképp nem azonos velük).

Ráadásul a bejegyzésből úgy tűnik az önmegtartóztató/hedonista arány a gyerekek közt nem országfüggő. Ez akkor hogy jön a Japán (megtakarít) vs. Magyarország (hitelfelvesz) képbe?

bankvezér 2012.04.25. 10:09:16

@theox:
Már bocs, hogy én így értelmeztem a professzor úr felvetését. :)
Azt gondolom, hogy így volt helyes. :)

Avatar 2012.04.26. 15:43:47

@bankvezér: Ebben a kísérletben szerintem nincs hitel. A mályvacukrot nem kell visszaadni.
Ez inkább az azonnali fogyasztás és a megtakarítási hajlandóság közti választás, azaz az időpreferencia vizsgálata. Jobb most egy mályvacukor, mint 15 perc múlva kettő?
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok?

És aki megtakarít, az se feltétlen bankbetétbe fektet, lehet abból pl. (részvény)tulajdonos is, nem csak hitelfelvevőktől beszedett kamaton keresztül termelhet hozamot a tőke.
Persze egy "bankvezér" szemében ők érdektelenek, hiszen nem lesznek a bank ügyfelei... :)

bankvezér 2012.04.26. 16:24:55

@Avatar:
Már megint azzal szembesülök, hogy a közgazdászok egy része nem tud (vagy nem akar) önállóan, logikusan gondolkodni. Itt a példa megint.
A professzor úr bemutat egy végletekig leegyszerűsített hasonlatot (modellt) .
Én egy pár pillanat alatt végigfutok a gondolatmeneten . Erre jön két "vérbeli" közgazdász és elkezd a lényegtelen részeken rugózni. :))
Megjegyzem, hogy itt az interneten rengeteg fiatal közgazdász panaszát olvastam már, hogy hosszú ideig sem találnak végzettségüknek megfelelő munkát.
Nem baj, hamar le fogtok butulni arra szintre, amelyen most kénytelenek vagytok dolgozni. Aztán majd ti is jöttök ide az eltecon blogra, velem vitatkozni. :)))

Avatar 2012.04.26. 17:53:06

@bankvezér: Szerintem továbbra is hibás az alábbi azonosításod:
"Akik nem eszik meg azonnal a cukrot, azok a betétesek, akik megeszik, azok a hitelfelvevők."

Lehet egyszerre jövőorientált (nem eszi meg a mályvacukrot) és hitelfelvevő valaki, ha pl saját forrásaiból nem tud egy jó üzletet beindítani, de hitelek segítségével igen... Pedig fel is élhetné a pénzét hitelfelvétel helyett.

bankvezér 2012.04.26. 18:23:43

@Avatar:
Túlbonyolítod. :)
A professzor úr által vázolt modellben nem volt olyan lehetőség, hogy valaki a meglévő egy mályvacukra mellé még kölcsönkér egyet.
Az eredeti modell lényege a halasztott, és az azonnali fogyasztás kérdése volt a lehető legegyszerűbb formában felvázolva.

theox 2012.04.26. 23:36:23

@bankvezér:
Kedves Bankvezér!
Még ha igazad is van abban (nincs), hogy a "modell" lényege az "a halasztott és az azonnali fogyasztás kérdése volt a lehető legegyszerűbb formában felvázolva", akkor sem jó a párhuzamod a hitelfelvétel és befektetés közt. Ezek nem ettől függnek.

Egyébként meg a "modell" lényege nem ez volt, hanem az hogy a halasztott vs azonnali fogyasztás a) befolyásolja a későbbi, más területen mérhető egyének közti különbségeket b) az egyének (gyerekek) közti különbségek csökkenthetőek tanítással/neveléssel c) ennek alapján érdemes lenne a közpolitikának erre fókuszálnia

És végül: ha túlegyszerűsíted a "modellt" többé már nem fogja magyarázni az életet.

bankvezér 2012.04.27. 00:15:06

@theox:
Nincs köztünk ellentmondás. Csak te majd most fogsz eljutni oda, hogy mi értelme van a halasztott fogyasztásra nevelni az egyéneket. Én pedig már azt is leírtam, hogy ha mindenki a halasztott fogyasztáshoz tartja magát, az "zsákutcához" vezet.

theox 2012.04.27. 00:37:58

@bankvezér:

Miért vezetne zsákutcához? Ha mindenki képes rá, hogy arra fókuszáljon, ami hosszú távon jó neki, az nem jelenti azt, hogy mindenki minden pénzét "befekteti", ahogy te írod. E kettő összemosása nem egyszerűsítés, hanem hülyeség.

Szóval van ellentmondás köztünk. Próbáld meg belátni, és máris léptél valamit előre.

bankvezér 2012.04.27. 01:10:06

@theox:
Az úgy van, hogy akinek van pénze, de nem elég, hogy megvegye amit akar, az nem fog hitelt felvenni. Hanem a meglévő pénzét beteszi a bankba és e mellett még tovább gyűjtöget. Hosszú távon mindenkinek a takarékoskodás, a halasztott fogyasztás a jó.

theox 2012.04.27. 14:45:28

@bankvezér:
Na utoljára (kicsit unom a hülyeséget, de lelki szemeim előtt egy lelkes diák vagy aki legalább posztokat olvas, még ha nem is mindig jól értelmezi azokat): a hitelfelvétel/befektetés nem azonos a jelenbeli/jövőbeli fogyasztás kérdésével.
A befektetés/hitelfelvétel amellett, hogy az egyéni preferenciáktól (időpreferencia) is függ, függ az alternatív költségektől/a kamatlábak (hitel és betéti) arányától (ami ugye nem egyénfüggő). Tehát a blogposzt mondanivalóját hitelfelvétel/befektetés döntésre egyszerűsíteni félrevezető (és nem is erről szólt a poszt).

bankvezér 2012.04.27. 16:54:11

@theox:
Érdekes, hogy amikor én vagyok "nyerésben" mindig azt hozod elő, hogy nem erről szól a poszt. De előtte azért elvitatkozgattál velem.
Jó lenne, ha esetleg a Tisztelt Szerző megmondaná, szándékozott-e a posztjának a megtakarítás/hitelfelvétel kérdésével kapcsolatban átvitt értelmet is adni. Vagy tényleg csak arról szól a poszt, hogy akinek gyermekkorában nagyobb az akaratereje, az később az életben jobban érvényesül?

-=sportember=- · http://sportember.eu 2012.04.28. 03:41:40

Elnézve a videót, a gyerekeknek nem az jelentett kihívást, hogy ne egyék meg a mályvacukrot, hanem az, hogy ne unják magukat halálra.

Gondolom, hasonlóan lehet ez a felnőtt lakossággal is, legalábbis magamon azt figyeltem meg, hogy ha unatkozom, elkezdek össze-vissza költeni, de ha valami leköti a figyelmem, akkor könnyedén megmaradok az értelmes költségvetés keretei között.