nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Az egyiknek sikerül

2012.05.21. 22:14 eltecon

Nogales egy város Arizonában, pont a mexikói határra épülve. A határ déli oldalán egy másik város, ugyancsak Nogales a neve, de ez a mexikói Sonora tartomány része. Csak az államhatár van kettejük közt, az viszont magas acélkerítéssel megerősítve, elkerülendő az illegális mozgást a két ország, két város között. Ez a felettébb mesterséges építmény természetes kísérleti körülményeket teremt a jómód és prosperitás forrását kereső kutató közgazdászok számára. Közelségüknél fogva a két város természeti-földrajzi adottságai azonosak, és még a lakosság etnikai összetétele is ugyanolyan. És mégis… Az arizonai Nogalesben a lakosok jövedelme és várható élettartama magasabb, a korrupció alacsonyabb, az utak jobbak és a választások is demokratikusabbak, mint kevésbé szerencsés déli testvérvárosában. Vajon miért?

Ezzel a példázattal kezdődik Daron Acemoglu és Janes Robinson Why Nations Fail? című, nagy visszhangot keltett könyve. Később talán saját reflexiókat is közlünk róla, addig érjétek be a New York Review of Books könyvismertetésével a szintén bestseller-író Jared Diamond tollából. A kérdésre (hogy tudniillik min múlik az országok sikere) adott válasz az, hogy a titok az intézmények milyenségében rejlik. Azon intézményekben, amelyek az embereket munkára, együttműködésre, kezdeményezésre, tőkefelhalmozásra és más, a prosperitást elhozó dolgokra ösztönzik. Vagy nem ösztönzik, és olyankor a nemzetek elbuknak.


2 komment

Címkék: könyvismertetés acemoglu politikai intézményrendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr504530601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GeeDawg2 2012.05.22. 14:48:47

Már csak az a kérdés, hogy amikor az intézmények ugyanazok (mert történetesen a két város ugyanabban az országban van), és még a földrajzi tényezők is hasonlóak (pl. mindkét város alföldi mezőváros) akkor miért fut be teljesen más fejlődési pályát a két város?
Ilyenre is van bőven példa, és én ilyen elemzéseket ritkán szoktam látni...
süti beállítások módosítása