nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A zemberek fizetik

2012.06.02. 14:21 petepeter

Nem szeretünk adót fizetni. Ki szeret? Ezer helye is van annak a pénznek. Fizessenek a gazdagok, akiknek nem hiányzik annyira! Azok úgyis aránytalanul kevéssel járulnak hozzá a közös költségekhez. Noha ez utóbbi állítás a legkevésbé sem bizonyított, a lakosság magát jómódúnak egyáltalán nem érző elsöprő többsége szinte közhelyként éli meg. Az adófizetéssel szembeni ellenséges érzületekkel természetesen a kormányzatok is tisztában vannak, és ha a költségvetés helyzete mégiscsak megköveteli az adók emelését, igyekeznek ezt oly módon megtenni, hogy minél kevesebb potenciális szavazót riasszanak el maguktól. Ezt szolgálja az ilyenkor alkalmazott ködösítő, néha kifejezetten félreinformáló médianyilatkozatok garmadája arról, kit és milyen formában is érintenek hátrányosan az újonnan bevezetett adók.

A ködösítő propaganda sikerét kifejezetten segíti az a tény, hogy a legtöbb ember az adóváltozásoknak kizárólag az elkölthető jövedelmek szintjére gyakorolt közvetlen hatását veszi figyelembe, áttételes hatásit nem. Mi több, még azt is azzal a szélsőséges – és a valóságban szinte soha nem érvényesülő – implicit feltevéssel, hogy az adóterhet viselő jövedelmének csökkenésén kívül semmi más nem történik. Vagyis, ha felemelik a mi adónkat, akkor kevesebb pénzünk marad a nekünk fontos dolgokra. Ám ha ugyanakkora összeget mással fizettetnek meg, annak ránk nézve nincs különösebb hatása. Ha pedig azt, akivel végülis fizettetnek, nem kedveljük, akkor nemcsak hogy megúsztuk a dolgot, de még a morális igazság is helyreállíttatott.

Ám az adók nemcsak közvetlenül befolyásolják a felhasználható jövedelmek szintjét, hanem érdemben módosítják azoknak a magatartását, akik e jövedelmeket megtermelik és elköltik. A bonyolult munkamegosztáson alapuló gazdaságban az áttételes következmények az adó által közvetlenül nem érintettek helyzetét is módosítják, és további igazodást okoznak. Ha például a fogyasztókat terhelő adó miatt kevesebbet vásárolunk, csökken azoknak a termelőknek a bevétele, akik eddig eladtak nekünk. Logikus, hogy ennek megfelelően csökkentik a termelésüket, elbocsátanak dolgozókat, akiknek elmaradó jövedelme további következményekkel jár. Más adók más áttételeken át, de hasonlóan jelentős következményekkel járnak, és az áttételes hatások együttesen akár nagyobbak is lehetnek a közvetleneknél. Azt, hogy a gazdasági szereplők minden adóváltozáshoz igazodnak, és így akár a közvetlen hatások ellen ható áttételeket okoznak, bizony figyelembe kell vennie annak, aki az adórendszer tervezőjeként el akarja kerülni a kellemetlen meglepetéseket.

A FIDESZ kormányra kerülése óta – és a népszerűségi statisztikákból ítélve még mindig sikeresen – hirdeti magáról azt, hogy a nehéz gazdasági helyzetből fakadó többletterheket nem a „zemberekkel” fizetteti meg. Nemcsak a szóhasználattal, a „megszorítás” szónak a kommunikációból való szinte már komikus kiirtásával, de adópolitikai gyakorlatával is ezt az önképet erősíti. Kormányzásuk elején, amíg a költségvetésen tátongó lyukat csak átmenetinek vélték, az energiacégekre, bankokra, telekommunikációs cégekre és a kiskereskedelmi láncokra kivetett úgynevezett válságadókkal igyekezték áthidalni a problémát. Noha az intézkedések kommunikációjában gyakran emlegették az igazságosság és az arányos teherviselés szempontjait, a választást egyértelműen politikai szempontok motiválták. A célba vett termelő és szolgáltató cégek nagyok, jórészt külföldi tulajdonban vannak, és ezért a magyar szavazók nem jelentéktelen része ellenséges érzelmekkel viseltetik irántuk. A kormányzat sem akkor, sem később nem is érezte szükségét annak, hogy a közterhekhez való hozzájárulásuk mértékéről bármiféle komolyan vehető kimutatást készítsen. Miután a költségvetési probléma tartósnak bizonyult, a kormányzat új adók kivetésére kényszerült. Az új telefon- és tranzakciós adók azt mutatják, hogy a szükséges pénzt továbbra is a termelő szektortól, jórészt ugyanazoktól kívánják beszedni, a különbség inkább csak az alkalmazott megoldások tartósságában, intézményesülésében van.

Természetesen az igaz, hogy a vállalatok nem emberek – a tulajdonosaik persze igen, de őket a „zemberek” fogalmába ritkán értik bele – ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a rájuk kivetett adókhoz való alkalmazkodásuk ne érintené a lakosság széles rétegeit. Az teljesen kizárható, hogy profitjuk csökkenésének regisztrálásán túl semmilyen olyan lépést nem tesznek, amely folyó és jövőre tervezett termelésüket, további beruházásaikat, jelen- és jövőbeli telephelyválasztásukat, az általuk teremtett munkahelyeket ne befolyásolná negatívan. Amikor a közbeszéd az ilyen adók kapcsán azt a kérdést találja a legfontosabbnak, hogy vajon megemelt áraikban áthárítják-e fogyasztóikra a kivetett adókat, akkor valójában ezzel a naiv, teljesen valószerűtlen feltevéssel él. A közvetett, de nem kevésbé hátrányos következmények akkor is jelentkeznek, ha az érintettek nem hárítják át az adót, de csökkentik termelésüket, leépítenek munkahelyeket, esetleg más országba költöznek.

Miután az alkalmazkodás maga is költséges folyamat, a termelők reakciója nem feltétlenül következik be azonnal, ám jelentkezhet tervezett fejlesztések törlésében vagy máshová helyezésében, arról nem is beszélve, hogy a máshol szokatlan adók elriasztják azokat, akik korábban a betelepülést fontolgatták. A számunkra hátrányos, de teljesen racionális és előre jelezhető alkalmazkodásuknak már számos jele van. Európában Magyarországon a legmagasabbak a telefontarifák. Az elmúlt időszakban Magyarországon volt a leggyorsabb az élelmiszerek kiskereskedelmi árának emelkedése, és a bankrendszerből történő tőkekivonás sebessége is messze meghaladja a régióban máshol tapasztaltatót.

Politológusok a megmondhatói annak, hogy az ilyen adópolitika szavazatmaximalizálásra alkalmas-e. A közgazdászok meg azt tehetik hozzá, hogy annyira azért ne örüljetek, zemberek.

(Ez az írás megjelent a Magyar Narancs 2012/22. számában)

 


21 komment

Címkék: magyar adórendszer portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr44561145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2012.06.02. 17:57:16

"A számunkra hátrányos, de teljesen racionális és előre jelezhető alkalmazkodásuknak már számos jele van. Európában Magyarországon a legmagasabbak a telefontarifák. "
Csakhogy ez már a telefonálási adó kitalálása előtt is így volt !!!

" ...a bankrendszerből történő tőkekivonás sebessége is messze meghaladja a régióban máshol tapasztaltatót."
Az osztrák bankok (az oroszok Trójai falovai), padlóra akarják küldeni a Fidesz-kormányt.

" Az elmúlt időszakban Magyarországon volt a leggyorsabb az élelmiszerek kiskereskedelmi árának emelkedése..."
Gondolom, az import termékek drágulása miatt.

codorra 2012.06.03. 10:31:51

@bankvezér:

Tekintve, hogy elég nagy a mezőgazdaságunk, a kaja kisker árának növekedése kevéssé magyarázható az import miatt.
Igaz, maga az ÁFA növelése 1,6%-os drágulást okozott egymagában.

A telefonhoz abszolút nem tudok hozzászólni, nem tudom máshol mennyi a tarifa.

Ennyi.

bankvezér 2012.06.03. 19:21:10

@codorra:
Az élelmiszerek ára drágulhatott akár az energiahordozók árának növekedésétől is. Hiszen a mezőgazdasághoz is kell energiahordozó.

Kivlov 2012.06.04. 08:45:28

"Nem szeretünk adót fizetni. Ki szeret?"

Persze. De legyen ingyenes (színvonalas!) eü., oktatás, közrend, a tanárok tüntetnek (20%os béremelésért, vicc...), az orvosok bérét emeljék stb...
MIBŐL???

coni 2012.06.04. 14:24:41

@bankvezér:
A külföldi tőke azért menekül beleértve a banki tőke kivonást is, mert felmerült, hogy a kormány lenyúlja az MNB devizatartalékát és akkor már sehova senki nem tudja kivinni a pénzét, hanem elkönyvelheti buktának. A magán emberek ugyanígy menekítik a pénzüket, mert nem megnyugtató a klíma.

bankvezér 2012.06.04. 15:35:28

@coni:
"...akkor már sehova senki nem tudja kivinni a pénzét, hanem elkönyvelheti buktának. "
Amit te itt vizionálsz, az ellentmond a tőke szabad áramlásának. Ilyet nem fog tenni a kormány.
De ha a forintot nem lehetne beváltani, akkor még mindig ki lehet vinni forintként, vagy el lehet költeni.

coni 2012.06.04. 15:45:05

@bankvezér:

'De ha a forintot nem lehetne beváltani, akkor még mindig ki lehet vinni forintként'

igen, a hiperinfláció miatt bőröndben.

'az ellentmond a tőke szabad áramlásának'
Pontosan, ezért nem hagyják, hogy a kormány lenyúlja az ország deviza tartalékát, mert azzal megszünne a szabad tőke áramlás.
'el lehet költeni' (mármint a forintot) nem biztos, hogy 10 milliárdokat itt szeretnének piros paprikára és matyó babára költeni.

bankvezér 2012.06.04. 17:16:06

@coni:
" igen, a hiperinfláció miatt bőröndben. "

Nem kéne butaságokat irkálni.
Miféle hiperinfláció????
Egyébként is a kormány el tudja intézni, hogy bezuhanjon a forint árfolyama. Akkor pedig minden "befektető" válthatja a forintját devizára azon a rossz árfolyamon. Nem igazán tudják a kormányt kicselezni.
Megismétlem amit legelőször állítottam, hogy politikai okból vonják ki a bankok a tőkét. Be akarják a dönteni a kormányt. De nem a kormányt döntik be, - mert azt mégsem tudják, - hanem az egyszerű embereket. Persze ha a kormány továbbra is cinkosságot vállal bizonyos bankokkal, akkor "megy a levesbe" !

codorra 2012.06.04. 21:12:59

@bankvezér:
Jah, azért nőtt a ződség ára, mert stadion-világítással termesztettük, nem sütött eleget a nap.

Alapvetően az energiahordozók ára nem befolyásolja a mezőgazdasági termékek árát. Extrém eseteket leszámítva (mondjuk diesel ára ×10 lesz).

bankvezér 2012.06.04. 23:38:06

@codorra:
Talán a mezőgazdaságban dolgozol, hogy ilyen tájékozott vagy ? :))

laci0011 2012.06.06. 07:42:22

@bankvezér: Ez a kormány bukni fog,ahogy legutóbb is tette,egyszerüen csak azért,mert negatív a produkciója szokás szerint.Legutóbb is börtönben kellett volna végezniük és most is oda kéne vezessen az utjuk,de hála a magyar jogrendszernek lehet ,hogy most is megússzák.

bankvezér 2012.06.06. 08:40:15

@laci0011:
" ...egyszerüen csak azért,mert negatív a produkciója szokás szerint."

Melyik kormánynak volt itt pozitív produkciója????
Téged az érzelmek vezetnek, engem pedig a racionalitás.

Alal 2012.06.06. 14:40:01

@bankvezér:

Tudom, naiv vagyok, de milyen politikai okok miatt akarják bedönteni a kormányt? Bár tény, hogy én is megtennék minden tőlem telhetőt, hogy megszabaduljak egy olyan kormánytól, ami
1. alapvetően az egész szektor ellen van a kormány a retorika minden szintjén
2. a szektorral kötött megállapodásokat egyoldalúan módosítja (ismerős helyzet?)
3. válságadókkal sújtja a szektort
4. olyan törvényekkel sújtja a szektort, ami erőteljes veszteséget okoz (fix törlesztés kb. akkora veszteséget okozott, mint a külön adók, ráadásul a „jó adósok” kerültek ki így a portfólióból)
egy olyan időszakban, amikor:
1. gazdasági válság van, így a külföldi anyabankoknak is eleget kell tenni a feltőkésítési feltételeknek
2. az elszállt árfolyamok miatt sok a nem-fizető hiteles, emiatt amúgy is nagy veszteségei vannak a szektornak
3. gazdasági válság van Magyarországon, miatt sok a nem-fizető hiteles, emiatt amúgy is nagy veszteségei vannak a szektornak
de ezek merő gazdasági okok, nem politikai.

Nem azt mondom, hogy a bankok a ma született bárányok, mert elég sok unfair dolgot csináltak (tudom, én is bankban dolgozom, rálátok a dolgokra), de azért ne vizionáljunk már nagy összeesküvéseket akkor, amikor tisztán látszik, hogy egy teljes szektor próbál meg védekezni. És alapvetően a bankoknak nem az az érdeke, hogy bedöntse a hiteleseket, hanem hogy fizessék a törlesztő részleteket.

bankvezér 2012.06.06. 16:00:46

@Alal:

Tisztelt Alal! Szerintem te a bankban csak a számokat írogatod, gondolkodni azonban nincs lehetőséged. Mert ha lenne, nem írnál ilyet, hogy : " 2. az elszállt árfolyamok miatt sok a nem-fizető hiteles, ..."

Ugyan már, hol van itt már CHF ?
Csak a könyvelésben, - de csak az egyikben, mert a másikban forint van .
Tehát én azt állítom, hogy bármennyi is a CHF/ forint árfolyam, a "devizaadósok" akkor is átlagban minimum a forinthitelnek megfelelő törlesztő részletet fizetnek . Mert a bankok forintbetétekből finanszírozzák a "devizahiteleket".
Ezért az árfolyamnak ténylegesen nincs szerepe. Csak arra való, hogy hivatkozni lehet rá. A bankok a kamatokat az egekbe emelik, miközben a CHF-Libor a korábbi érték tizedére esett. A bankok ezt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége miatt tehetik meg.

bankvezér 2012.06.06. 16:11:06

@Alal:

" ...ne vizionáljunk már nagy összeesküvéseket akkor, amikor tisztán látszik, hogy egy teljes szektor próbál meg védekezni. És alapvetően a bankoknak nem az az érdeke, hogy bedöntse a hiteleseket, hanem hogy fizessék a törlesztő részleteket. "

A valóság messze túlmutat a bankokon.
A bankoknak az is jó, ha a hitelek bedőlnek. Ezért írtam azt előzőleg, hogy : " ...politikai okból vonják ki a bankok a tőkét. Be akarják a dönteni a kormányt. De nem a kormányt döntik be, - mert azt mégsem tudják, - hanem az egyszerű embereket. "
Ezt kell elolvasni.

bankar.blog.hirszerzo.hu/entry/23260

laci0011 2012.06.06. 17:03:01

@bankvezér: Racionalitásról lehetne beszégetni,a tények azt mutatják,hogy viktorbán nem szalonképes,oszt jónapot.Ha valaki úgy viselkedik mint 1 hülye és úgy is cselekszik folyamatosan arról előbb vagy utóbb kialakul a vélemény hogy az is.Hiába hiszi magát zseniális blöffölőnek a végén oda sem engedik a kártya asztalhoz...

laci0011 2012.06.06. 21:14:56

@bankvezér: Akinek volt az elmúlt rendszerekben 89-óta valami szerepe az zokszó nélkül megkezdheti letölteni a szabadságvesztését,annyi napot amennyi azóta eltelt.

Alal 2012.06.07. 11:35:05

@bankvezér:
Tudom, hogy elterjedt közvélekedés az, hogy ez nem svájci frankhitel, mivel nem svájci frankban van. Valóban, ez igaz is. Ezek svájci frank ALAPÚ hitelek. Kicsit olyan ez, mint a olajjal kereskedni: nem fizethetsz egy hordó olajjal, ellenben az olaj árától függeni fog. Mindegyik bankoknak meg nem feltétlenül kell rendelkezniük a svájci frankkal, mert a legtöbb esetben elcserélték más bankokkal, befektették őket, stb...

Ami meg a linken van, azt inkább nem kommentálom, mert elég meredek... Gyurcsány-nyugati bankok-Oroszország... haha :)

bankvezér 2012.06.07. 14:00:56

@Alal:
" ...elég meredek... Gyurcsány-nyugati bankok-Oroszország... haha :) "

Majd elhiszed, ha többet fogsz tudni a világról. :)
süti beállítások módosítása