nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Nobel-díj 2012: Lloyd Shapley

2012.10.25. 09:54 eltecon

[Ifjú kollégánkat, Sziklai Balázst, aki közülünk a legilletékesebb, megkértük, írjon néhány sort az egyik kitüntetettről. Íme.]

Alig fél órával a közgazdasági Nobel-díj odaítélése után már fél tucat új email sorakozott a postaládámban. Mindegyiknek ugyanaz volt a tartalma: Lloyd Shapley - Alvin Roth-tal közösen - kapta a díjat. Hiába, mindenki örül, ha a kutatási területét a szélesebb szakma is elismeréssel illeti. Shapley egy viszonylag fiatal tudományágban, a játékelméletben alkotott maradandót.

A matematikának és a közgazdaságtannak ez a különös metszete még 70 éves sincs. Az első játékelméleti tankönyv 1944-ben jelent meg (Neumann János és Oskar Morgenstern tollából). A játékelmélet olyan helyzetekben való viselkedések leírására szolgál, ahol a „játékosok” az egymás viselkedésével kapcsolatos várakozásokat is figyelembe véve, stratégiai módon hoznak döntéseket. Könnyű elképzelni, hogy ez a szituáció nagyon gyakran előfordul, és a tétek gyakran óriásiak. Állítólag a kubai rakétaválság idején Kennedy játékelméleti szakembert is alkalmazott, hogy az események kimenetelét meg tudja jósolni.

Ez alatt a 70 év alatt a Nobel-díj kiosztó bizottság nyolc alkalommal díjazott játékelméleti szakembereket. Csak az utóbbi tíz évben most harmadszor (!), ami talán azt jelzi, hogy a szakma fókusza eltolódott a matematikai eszközökkel jobban leírható modellek felé. Hogy mi lehet ennek az oka, arra csak tippelni tudok, de talán az is közrejátszik ebben, hogy a világban negyedik éve dübörög a gazdasági válság, és a közgazdaságtan kevésbé egzakt ágát űző Nobel-díjas makro-közgazdászok gyakran egymásnak ellentmondó megoldásokat javasolnak. [NB itt a szerkesztőség makroökonómus tagjai zajosan tiltakoznak…]

Ehhez képest Shapley sokkal kézzelfoghatóbb problémákat oldott meg. Munkásságával kapcsolatban mindenképp ki kell emelni a kooperatív játékelméletben elért eredményeit. Nem kísérlem meg leírni mi mindent köszönhetünk neki, mint például a mag vagy a Shapley-érték fogalmát, mivel ezt már Simonovits András kollégám megtette; ezeket nála jobban én sem tudnám összefoglalni. Dióhéjban talán annyit érdemes elmondani, hogy azt vizsgálta, hogyan lehet javakat/költségeket igazságos módon elosztani. Az általa kidolgozott megoldási koncepciót azóta számtalan elméleti és gyakorlati probléma esetében alkalmazták.

A Nobel-díjat mégsem ezekért kapta, hanem az épp 50 évvel ezelőtt David Gale-lel közösen kidolgozott ún. késleltetett elfogadási algoritmusért. Egy olyan hatékony eljárást adtak meg, amely egy párosítási probléma esetén, tetszőleges preferenciák mellett stabil párosítást eredményez. A Gale-Shapley algoritmus alapján működik az egyetemi felvételi rendszer (diákok és egyetemek párosítása) Magyarországon, a vesecsere program az Egyesült Királyságban és a rezidensek korházakhoz való beosztása az USA-ban, de még sok más példát is lehetne említeni. Részletekért érdemes ellátogatni Kóczy László blogjára, ahol mindez bővebben le van írva és a kapcsolódó cikkek hivatkozásai is megtalálhatóak.

Végezetül hadd ajánljam az olvasó figyelmébe a bizottság hivatalos indoklását, amelyben azokat a mérföldkőnek számító publikációkat is felsorolják, amelyek alapján a díjat odaítélték. Neumann 1944-es tankönyve mellett, [39]-es és [51]-es sorszámmal, még két magyar kutató munkájára is hivatkoznak. Nekik is gratulálunk!

 

 


1 komment

Címkék: nobel díj játékelmélet portfolioblogger shapley

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr254849834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

triple_sec 2012.10.26. 07:13:41

Azért a további magyar kutatók listájából ne hagyjuk ki a [31]-es hivatkozást sem!
süti beállítások módosítása