nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A makroökonómia rövid története

2013.01.28. 10:43 eltecon

A tudomány manapság mívesen kifaragott apró építőkövekből épül, rég elmúlt a mindent újragondoló forradalmi monográfiák ideje. Ezért is lehet szeretni az átfogó leírásokat, amik azt mesélik el, hogy épült meg az apró kövekből a katedrális. Ifjú olvasóinknak ajánljuk régebbről Mankiw, Blanchard és Woodford remek összefoglalóit a makroökonómia alakulásáról.

Kicsit könnyebb műfajú, de hasonló számvetés olvasható a mostani Economistban. (JMZ, kösz a linket)


2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr85047033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neruo 2013.01.28. 17:59:19

Abban a QJE számban, amiben a Blanchard összefoglaló megjelent, van két másik érdekes esszé is rendre általános egyensúlyelméletről (Bowles--Gintis) és információ közgazdaságtanáról (Stiglitz).

qje.oxfordjournals.org/content/115/4.toc

Vagy ingyen: tuvalu.santafe.edu/~bowles/2000QJE.pdf

web.usal.es/~emmam/Docencia/Modelizacion/papers/Stiglitz.pdf

Figyelem, a Bowles--Gintis cikk enyhén lázadó szellemű, de érdekes. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az ÁE megkerülhető lett volna, és ez tisztán látszik a játékelmélet elejének kutatási fókuszaiból (zéró összegű, mátrixjátékok, játék értéke, stb.), illetve pl. a Luce és Raiffa könyv (ami mellesleg sokkal könnyebben emészthető mint gyakorlatilag bármi, ami az ÁEhez köthető) igen óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a társadalomtudós számára mennyire hasznos a játékelmélet. Azóta persze kiderült, hogy de igen nagyon is hasznos.

A Stiglitz cikk is tanulságos és hasznos, bár kicsit túl sok benne az önhivatkozás.

A diszciplína-korrektség jegyében egy ökonometriáról szóló esszé is érdekes lenne, de ilyenről nem tudok. :)

aki valaki 2013.02.11. 02:36:43

Imádom, ahogy minden kor azt hiszi, hogy vége van a forradalmaknak vagy, hogy csak nekik volt forradalmuk. Nem olyan régen volt az mikor a fizikusok azt hitték vége a fizikának aztán mostanság mennyi új csodát fedeznek fel.

Szerintem ez igaz a közgázra is, a mostani válság elég sok dolgot megcáfolt csak idő kell arra, hogy ténylegesen átszivárogjanak a változások. Például a központi bankok folyamatosan új, unorthodox (szabad-e még ezt a kifejezést használni?) módszerekkel kísérleteznek és fogalmunk sincs hova vezet.
süti beállítások módosítása