nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Melyik Ph.D programba menjünk?

2013.03.14. 13:04 eltecon

Harvard, MIT, Princeton, Chicago... továbbra is ezek vezetik a legjobb amerikai Economics Ph.D programok listáját. Ortodoxia rulez.


3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr295134491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aki valaki 2013.03.19. 03:56:37

Mert nagyon objektívnak tűnik ez a weboldal. Komolyra fordítva a szót az egyetemi rangsorok igazán nem mondanak túl sokat. Természetesen egy Harvardon sokkal több zseniális kutató lesz, mert sokan oda akarnak menni, de nem mond igazán semmit az ottani oktatásról.

Hans Roslingnak van egy nagyon jó példája, egy interjúból amit pont ezen a blogon találtam ahol mesél arról, hogy mikor elment egy noname bangladeshi egyetemre, hogy rácsodálkozott azon, hogy sokkal többet tudtak mint ő.

Ezenkívül nem lehet összehasonlítani a porosz rendszerre épített oktatást, mely nagyobb figyelmet fektet arra, hogy megtanítson gondolkodni, a szisztematikus gondolkodásra és "értelmiségire" neveljen, míg az anglo-amerikai rendszer a specializációra épít. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, de problémás lesz az összehasonlítás.

És ha már ilyen hosszan írtam ide, akkor leírom tapasztalataimat az anglo-amerikai rendszerről mert éppen Sydneyben csinálok egy mestert. Modernebb a tananyag és több élkutató tanít és az egyetemnek sokkal több forrása van (a könyvtár baromi jó, minden folyóíratra előfizetés, stb.), de ugyanakkora az aránya a ténylegesen 'szar' minőségi óráknak, mint mondjuk a bme-gtk-n és a bme-n találtam közeget, akikkel lehetett beszélgetni és gondolkodtak.

Míg csoporttársaimmal még értelmes beszélgetésben nem igazán vettem részt, a mikro vizsgában még egy senior economics phd-s sem értette meg, hogy kink lesz a függvényben ha van benne abszolútjel, viszont mindent bemagolnak, mert az átlag alapján kapnak állást. Az egyetem célja egy minőségi jelző adása, hogy a legjobb x százalékban voltál a csoportodban, de hogy tudsz-e gondolkodni leszarjuk.

University of Sydney vagy UNSW nem egy Harvard vagy MIT, de ott van top 100-ban inkább az 50-hez közelítve és jó drágák is ehhez képest miközben minőségileg nem hiszem, hogy jobb lenne az eltecon-nál vagy a ceu-nál és csak marginálisan jobb egy bme-gtk-nál.

Arról nem is beszélve, hogy az elhelyezkedés a neves egyetemen szerzett diplomával nem mond semmit mivel nagyon szegregált szocio-ökonometrie szempontból az ott tanulók aránya. Nagyon kevés szegényebb családból származóval lehet találkozni és aki mégis megpróbálja sokat kell küzdenie. Sok phd jelöltet ismerek akik akár már az mta-n is kutatnak akik egy anglo-amerikai rendszerben az egyetem közelében sem kerültek volna.

Neruo 2013.04.19. 17:18:12

"Ezenkívül nem lehet összehasonlítani a porosz rendszerre épített oktatást, mely nagyobb figyelmet fektet arra, hogy megtanítson gondolkodni, a szisztematikus gondolkodásra és "értelmiségire" neveljen, míg az anglo-amerikai rendszer a specializációra épít."

Mondjuk ezzel pont nem értek egyet, egy amerikai undegrad képzésben kell jópár közismereti, ilyen-olyan tárgyat végezni, és ha megvan x mennyiségű kredited az előírt vegyész tárgyakból, akkor teljesítetted a vegyész főszakirány követelményeit, de igazából nem szakra jársz. Plusz az orvosképzés, jogászképzés és üzleti képzés rendszere...

Az angoloknál is nyomják a beszélőkét, kreativitást, és a vitakészséget, ami szerintem eredményezi azt is, hogy különböző érvek közül könnyebben ki tudják választani a helyeset. Szerintem.

Az ausztrál rendszerről valóban olvastam, hogy más.

A posztíró "Ortodoxia rulez" megjegyzése nem tudom mennyire ironikus, de ha valóban az, akkor a posztírónak nem érdemes rangsorokat nézegetnie, mert az már önmagában ortodox. :) Amúgy azt hiszem, ha valaki valóban tudja mi a "nem ortodox" közgazdaságtan (de vajon hány ilyen ember van? hmm), akkor pontosan tudni fogja, hol kell azt tanulni. Már eleve azért, mert ami nem ortodox, azt kevesebben művelik, és könnyen behatárolható ez a kör.

Neruo 2013.04.19. 17:34:07

Amúgy én is azt gondolom, hogy a noname bangladesi egyetemen is lehet jó az oktatás rangsortól függetlenül. Mert hiszen könyvet olvasni mindenki tud, egy-egy tankönyvnek íródott kézikönyvet pedig fel lehet dolgozni, és strukturáltabb tudást ad, mint amit az ember amúgy "munka közben felszed". És mivel nincs akkora mókuskerék a tenure track-ért (gondolom...), többet lehet gondolkozni, többször letanítani, stb.

Viszont az ilyen könyvek többségét valahonnana a fenti egyetemek köréből származó szerző(k) írják.

Továbbá talán éppen nem az a fontos, hogy mit tudsz, hanem hogy mit nem tudsz, elvégre azt szeretnéd kutatni. :) És a jó kérdéshez, és annak jó megfogalmazásához "kultúra" szükséges. Azt meg azért inkább egy komoly kutató tudja átadni.