nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Veled is megtörténhet

2010.05.11. 11:45 eltecon

A rossz hír az, hogy semmi igazán különleges nincs a görög válságban, sok ilyen volt már, és senki sincs beoltva ellene - állítják Reinharték, Carmen és Vincent. Mítoszrombolás öt pontban, a pénzügyi válságok hosszú és zajos története alapján.

1. Szuperszofisztikált derivatívák ide, világméretű pénzügyi globalizáció oda, ez a mostani nem valami különleges, XIX. századi jelenség. A kormányok mindig is szerettek túlköltekezni, és az ilyesmibe időnként bele is buktak. Görögország például az elmúlt 180 év közel felében a fizetésképtelenség állapotában volt. 

2. Kis országok is tudnak igazán komoly válságot okozni. Thaiföld megvan még? 1997-ben ebből a mai Görögországnál jelentéktelenebb országból indult az a délkelet-ázsiai összeomlás, amelyben az érintettek nemzeti jövedelmük 13 százalékát veszítették el.

3. A költségvetési megszorítás önmagában nem megoldás. Tisztázzuk először is: a fiskális szigor nem a világméretű neoliberális összeesküvés (vagy nevezzük egyszerűen IMF-nek?) valamiféle szadisztikus kéjelgése, hanem egyszerű aritmetikai törvény. Ha a befektetők nem finanszírozzák tovább a túlzott költekezést, akkor bizony le kell faragni belőle. A baj csak az, hogy rövid távon a helyzet még rosszabb is lehet: a költségvetési visszafogások fékezik a gazdasági teljesítményt, így az adóbevételek csökkennek, a jóléti kiadások pedig nőnek. A nagy irányváltások így aztán különösen fájdalmasak és lassúak. 

4. Görögország problémáit nem az euró okozta. Az euróhoz való csatlakozás jócskán lecsökkentette a hitelek árát, úgy tűnik, sem a görög háztartások (akiknek az adóssága a GDP 6 százalékáról csaknem 50 százalékig emelkedett), sem a görög állam (a GDP-arányosan 115 százalékos adósságával) nem tudott ellenállni az olcsó forrásnak. A valutauniós tagság biztosan hozzájárult, bár ne feledjük, az igen hasonló gondokkal szembesülő Izland vagy Nagy-Britannia megtartotta önálló valutáját (hogy egy még közelebbi országról ne is beszéljünk). 

5. Bárkivel megtörténhet. Hitegethetjük magunkat, hogy az ázsiai értékek töretlen sikerre rendelnek el minket, hogy az izlandiaknak genetikus tehetsége van a pénzügyi közvetítéshez, hogy a nagy mérséklődés teljesen újraírja a korábbi szabályszerűségeket, a tanulság az, hogy tragikusan sokminden ismétlődik.

A különlegességünkbe vetett túlzott bizalom és a kiválasztottak kevélysége ellen pedig tanuljunk gazdaságtörténetet.


32 komment · 1 trackback

Címkék: gazdaságtörténet portfolioblogger görög válság

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr171991491

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nő a GDP! 2010.05.12. 11:36:01

A GDP az idén az első negyedévben 0,1 százalékkal, naptárhatás kiszűrésével 0,2 százalékkal nőtt éves bázison, 2009 negyedik negyedévéhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoppard · http://forint.blog.hu 2010.05.11. 12:12:27

Görögország problémáit nem az euró okozta.

Sztem ez így nem teljesen okés. Az olcsó források és a fix árfolyam szerintem sokat javít a túlköltekezéshez szükséges hamis biztonságérzeten.

Izland példája nem is jó amúgy ennek cáfolatára, ott máshonnan indultak a bajok.

stoppard · http://forint.blog.hu 2010.05.11. 12:14:47

ja, amúgy ez az alapüzenet nem változtatja nyilván.

Lemmiwinks 2010.05.11. 13:19:10

Az euró tagság segitett a válság kialakulásában, mert elfedte az óriási kockázatot, amit a görög túlköltekezés képviselt. A befektetők joggal számithattak arra, hogy az EU majd úgyis kimenti a görögöket, mert az euro project nem bukhat el.

De ami a még lényegesebb, az euro tagság lehetetlenné teszi a kilábalást. A görög valutának most le kéne értékelődnie, ez a kötött árfolyamrendszer miatt nem megy, a béreken keresztüli leértékelés, meg politikailag marha nehéz (jó lehet, most nagyot vágtak, de ez kb a következő választásig tart ki).
A UK pl azért veszi könnyebben a válságot, mert a font leérékelődése segitette az alkalmazkodásban.

A 29es világválság nagy tapasztalata volt, hogy egy ország minél hamarabb adta fel az aranystandardot, annál hamarabb lábalt ki. Az euró egységes költségvetési politika és belső mobiliátás nélkül, pedig nem más, mint az aranystandard reloaded.

Sorge 2010.05.11. 13:25:11

Ebből a posztból csak a lényeg maradt ki . Majd én pótolom .
Tehát : - Vegyél fel jó sok hosszú lejáratú hitelt. Nagyon megéri, mert egészen kedvező feltételekkel adom . Csak évi 3 % kamatra, miközben a gazdasági növekedésed évi 4-5 %-os .
A hitel önmagaga kitermeli a saját költségét, neked semmit nem kell tenned . Magától működik minden. Csak küldj hozzám mindenkit, hogy őket is eladósítsam . Mindenki kapott már hitelt ? Igen ? ...Nagyszerű . :))
Akkor most a hitelszerződés zs. pontjára hivatkozva felemel a hitelek kamatait 3 %-ról 6 %-ra. Egyben az eddig 0 %-os kezelési költséget 2 %-ra emelem. Kénytelen vagyok megtenni, mert megváltoztak a világban a körülmények ....
Persze, hogy megváltoztak, hiszen mi bankárok változtattuk meg .
.... Mi a baj ? Nem tudjátok fizetni a megemelt törlesztő részleteket ? Miért nem gondolkodtatok előre ? Miért adósodtatok el felelőtlenül ? Akkor most viseljétek a következményeket ! Ha nem tudtok törleszteni, elvisszük amitek van ...
Micsoda ? Ti azt gondoltátok, hogy a hitel értetek van ? : )) Akkor tényleg nagyon buták vagytok !

Sorge 2010.05.11. 13:30:43

@Lemmiwinks: Nagyon tetszik ez az írásod .
Arra kérlek, hogy menj a VGO -ra, ott a pénzügyminiszter blogjára írd ezt le Oszkó Péternek, mert nem akarja megérteni, hogy a forintot le kell értékelni a gazdaság beindításához .

exepszzed (törölt) 2010.05.11. 13:50:51

GYÚRCSÁNYÉK ELKÚRTÁK EZT IS, DE MAJD VIKTOR MINDENT MEGOLD!
ÉLJEN VIKTOR A KIRÁLYUNK!

R\'hard 2010.05.11. 15:32:09

Udv!

RE Lemmiwinks: Egy leertekelesi haboru (leertekeli az EU az eurot, ezutan Japan leertekeli a jent, az USA a dollart, majd az EU ismet leertekeli az eurot es igy tovabb) a kulkereskedelem szetzilalodasahoz, tovabbi joleti vesztesegekhez es meg melyebb recessziohoz vezetne. Jelenleg erre van a legkisebb szuksegunk. A "beggar thy neighbor" hozzaallas addig mukodik, amig a szomszedod valamilyen (pl. presztizs, alacsony inflacio) okbol hajlando elviselni, hogy eros a devizaja.
RE Sorge: Jelenleg a forint leertekelese a sok devizahitel mellett - finoman szolva - nem olyan hatast valtana ki, mint a bevezeto makro tankonyvekben. Mivel az exportvallalatok (meg altalaban a lakossag es az osszes vallalat) devizaban adosodott el, az export vallalatoknak tobbe-kevesbe indifferens lenne. (A belfoldi kereslet viszont meg melyebbre zuhanna.)
RE Post: A gorog helyzet abban unikum, hogy a gazdasagpolitikusok megertettek, hogy koltsegvetesi kiigazitasra lenne szukseg, am a gorog lakossag ezt nem hajlando elfogadni. A gazdasagpolitika keptelen kiutat talalni. Az etlapon nem szerepel ez a fogas. Ebben kulonbozik Gorogorszag Magyarorszagtol, de valoszinuleg Irorszagtol, Portugaliatol es Spanyolorszagtol is. (Ezt hamarosan megtudjuk, de Portugaliaban es Spanyolorszagban mar vannak tovabbi koltsegvetesi kiigazitasok.)
A koltsegvetesi kiigazitasok azonban a meg melyebb recesszio remevel fenyegetnek. Felreertesek elkerulese vegett: a legtobb nyugat-europai orszag nem valamifele jellemhiba kovetkezteben, hanem a 2008-at koveto valsag hatasait enyhitendo taposott ra a fiskalis gazpedalra. (Jo pelda Irorszag.) A fiskalis fekpedal a kereslet csokkeneset, a gazdasagi visszaeses melyuleset (ha ugy tetszik: W alaku recessziot) okozhatja. A monetaris politika feladata ebben a szituacioban a fiskalis politika tamogatasa (pl. az allam direkt finanszirozasaval). Erre a BoE es a Fed nagyon hamar rajott, es lassan az ECB is felfogja vegre, hogy nincs mas valasztasa. A gorog helyzet abbol a szempontbol is unikum volt, hogy az orszag kozponti bankja mereven elzarkozott attol, hogy lender of last resort funkciojan belul kisegitse a koltsegvetest, ha csodkozeli helyzetbe kerul.

R

BlackVoid 2010.05.11. 16:41:05

"Egy leertekelesi haboru (leertekeli az EU az eurot, ezutan Japan leertekeli a jent, az USA a dollart, majd az EU ismet leertekeli az eurot es igy tovabb) a kulkereskedelem szetzilalodasahoz, tovabbi joleti vesztesegekhez es meg melyebb recessziohoz vezetne."

De hiszen pont ez történik, felesleges a feltételes mód...

valaki76 (törölt) 2010.05.11. 16:53:46

@Lemmiwinks:
„A 29es világválság nagy tapasztalata volt, hogy egy ország minél hamarabb adta fel az aranystandardot, annál hamarabb lábalt ki. Az euró egységes költségvetési politika és belső mobiliátás nélkül, pedig nem más, mint az aranystandard reloaded.”

Kilábalás? Az USA ipari kibocsátása 1937-ben pl. 37%-al csökkent. Ez volt a „New Deal” vége.

www.ourfuture.org/files/images/Depression-GDP-output-2.gif

Lemmiwinks 2010.05.11. 17:38:26

@R\'hard: Jó és az minket, mint kis országot miért kéne, hogy érdekeljen? Mármint, hogy EU, USA és Kina milyen merkantilista politikát folytat? Ezért fogjuk vissza magunkat és legyünk jófiúk, hogy nekik jó legyen?
A devizahitelállomány pedig még egy újabb érv amelett, hogy pozitiv fizetési mérlegre kell törekednünk, hogy csökkenthessük a nemzetgazdasági eladósodottságot. Egyetlenegy dolog lehet problémás, az infláció, de jelenleg még nincs nagy inflációs nyomás a világgazdaságban.

Lemmiwinks 2010.05.11. 17:39:34

@valaki76: az hogy 37ben mi történt irreleváns.
én arról beszéltem, hogy egy ország minél hamarabb lépett ki a gold standardból annál hamarabb indult meg a növekedés a 29es sokk után.

olap 2010.05.11. 23:00:17

@Lemmiwinks: "annál hamarabb indult meg a növekedés a 29es sokk után"

Ez Németországra igaz talán, de az USA, csak a háború kitörése után lábalt ki a válságból a kereslet felfutása miatt.

52 · http://52nap.blog.hu 2010.05.11. 23:08:06

Nem csoda, ha ismétlődnek a válságok, ha nem tanulunk a hibáinkból. Márpedig itt többszáz éves hibákról van szó. Nem az a baj, hogy "amíg finanszírozzák addig a görög költ" hanem az, hogy éppen úgy finanszíroztuk a görög túlköltekezést befektetésként, ahogy anno tulipánhagymákba fektettek be. Az illúziók gyökere, hogy csak az árfolyamváltozást tekintjük viszont közös.

Nem gazdasági szakembereknek szánt írás, de érdemes lehet elolvasni:

forum.enerla.net/content/257-hogy-ne-elemezz.html

És gyakorlatilag a virtuális gazdaságokon (sandbox MMOk) belül folytatható kísérletek lehetőségeit is felveti, mint "kockázatmentes kiútkezelést" :)

valaki76 (törölt) 2010.05.11. 23:58:42

@Lemmiwinks: 1929-ben mindössze az USA volt klasszikus aranystandardon. A többiek max „gold bullion standard-on” voltak.

A „New deal” alatt pedig nagyobb volt a dollár vásárlóereje, mint a 20-as években.
www.kevinalfredstrom.com/wp-content/uploads/2009/06/Dollar-from-1913.gif

Tehát a béreket nem értékelték le. A munkanélküliség még a New deal csúcsán – 1937-ben is – 14% felett volt, az 1937 recesszió során 19% fölé ment fel. Az 1937-38 recesszió az USA-ban egyébként 18% feletti GDP csökkenéssel járt.

greybull 2010.05.13. 09:25:19

én csak mondom a magamét: elolvasni Varga István 'Nyúl a kalapból' c. cikkét a múlt szombati Magyar Nemzet Mellékletben. Ennyi.

Sorge 2010.05.13. 15:31:18

Varga István 'Nyúl a kalapból' c. cikk

www.mno.hu/portal/712263

Spekulans 2010.05.17. 00:57:04

" A különlegességünkbe vetett túlzott bizalom és a kiválasztottak kevélysége ellen pedig tanuljunk gazdaságtörténetet." szol a begfejezo mondat es azt hiszem meg kene fogadni ezt a tanacsot.

A problema, hogy felvetodhetett ramutat egy fontos dologra: Hogyhogy nem mukodtek a kontroll mechanizmusok? Miert engedtek, hogy az emberek es allamok ennyire eladosodjanak? - ezeket akerdeseket egyre tobben vetik fel. A kerdes viszont az, hogy kinek kellett volna szolni? A MNB-nek, PFASZ-nek, esetleg a politukusoknak vagy kozgazdaszoknak? Kinek kellett volna szolni? A problema szerintem erkolcsi jellegu (eladosodni lehetosegeink felett felelottlensegre vall, ami elsosorban erkolcsi kerdes). Na, de ki egy tarsadalomban a termeszetes tekintely? A baj ott van, hogy az allam lett az, pedig a rovid tavu haszonszerzes elve (GDP novekedes formajaban) es a hosszutavu erkolcsosseg (kiegyensulyozott vagy pluszos koltsegvetes) eros erdekellentetben all es rendre a rovidtavu tavozott gyoztesen. Azok a modellek, ahol sajat magam kontrollalom magamat egyebkent is gyanusak. Az allam tehat nem lehet erkolcsi tekintely is egyben. Vannak erre elhivatottabb intezmenyek is, de meglepo modon vegig csendben voltak, pedig a doktrinaikban benne van a szamtalan bizonyitek, hogy milyen ut a kivanatos az ember fia szamara, hogy hosszu es boldog elete legyen.

Talan ep ideje lenne, ha a valsag kapcsan vegre arrol is szo esne, hogy hogyan lesz javitva a tarsadalom erkolcsi allapota es a termeszetes tekintelyek hogy valnak az allam helyett ujra a erkolcsos vislekedes mertekeive.

Tavaly volt a nemzetkozi Kalvin ev. Ha csak azok az elvek lettek volna betartva es betartatva, amelyeket a kamat es hitel kapcsan Kalvin vallott, soha nem lett volna subrime valsag. De Kalvin egesz eleteben kuzdott is ellene, hogy az erkolcsi tekintely a vilagi hatalom legyen.

Talan itt lenne az ideje, hogy a tarsadalom hosszutavu erdekei is kepvisletetve legyenek mar valaki altal.

Rorgosh 2010.05.20. 19:04:06

@Sorge: @Spekulans:

Senki nem kényszerít senkit hitelfelvételre. Mindig az adós megy a hitelezőhöz. A hazai lakás- és fogyasztóhiteles adós ugyanúgy önszántából vett fel hiteleket mint a görög állam. Mindegyiknek volt alternatív lehetősége, azonban annak hatásait egyik sem kívánta elfogadni.

A hitelező megítélte az adós fizetőképességét, de ezt csak az épp fennálló viszonyok alapján tehette. Ráadásul a hitelező jobbára nem a saját pénzét adja, hanem másét adja tovább. Így amikor a hitelt megújítja, akkor maga is kénytelen alkalmazkodni a neki hitelt nyújtó hitelezőkhöz. Ha valaminek a kínálata csökken, annak az ára bizony megnő.

Ám időnként - mert ilyen a világ - beüt a baj. Van aki felelőst és van aki kiutat keres. Az utóbbiak társadalmai általában jobban élnek...

Spekulans 2010.05.20. 21:54:10

@Rorgosh: Ket eszrevetel.
1. Az nem teljessen igaz, hogy senki sem kenyszerit senkit. A tarsadalomban tomeghatas alatt vagyunk (az osszes reklam is ezt hasznalja ki). Habar ma egyetlen birosag sem fogadja ezt el ervnek, de az igazsag az, hogy sokszor az szerint dontesz, hogy mi a kozvelemeny. Habar lehet, hogy nem vagy vallasos megis templomban akarsz hazasodni, mert a nagymama igy kivanja. Habar egy racionalis embernek tartod magad, de te is megveszed a draga cuccot a lanynak, aki nagyon bejon neked, mert a nyalzo helyi csavo most keszul lecsapni elotted ra. Habar a belso ertekeben hiszel, utoljara megis hitelt veszel fel, mikor azonosulsz vele, hogy az osszes szomszedod uj kocsit vett, pedig csak te vagy koztuk, aki elvegezte az egyetemet. Habar vegtelenul ellenzed, de nem tudsz mar a gyereked szemebe nezni, hogy mar csak nekik nincs menno iPhonjuk az osztalybol. Etc. Szoval nagyon nehez ellenallni a koznyomasnak. Felreertes ne essen, en elhiszem, hogy Te ellent tudsz allni barmifele lelki intervencionak, de hidd el, az emberek 99,99% erre nem eleg ontudatos. Szoval bizonyithatoan senki senkit nem kenyszerit eladosodasra. Csak az egesz 21. szazad a bunos.

2. O, en nem felelost keresek! En a megoldast nyujtom. A rendszerben senki sincs, aki ne lenne erdekelt. Muszaly tehat a rendszeren kivul keresni a megoldast. En egyetlen emberrol tudok, aki nem volt korrupt, megvesztegetheto, elvtelen, bitang, lekibeteg, aki a rendszeren kivul allt.. Az elmult 2000 evben elegge jelentossen meghatarozta a tajainkon elo emberek gondolkodasat es ertekrendjet. Es ha megnezzuk, hogy mi van ma, akkor arra jovunk ra, hogy egy kicsit elkanyarodtunk attol, ami szerinte lennie kene. Tehat a kiut a visszakanyarodas.

Sorge 2010.05.21. 09:22:06

@Rorgosh:
Nézd, kezdetben hittem a bankároknak és én is olyan butaságokat irkáltam, mint most te .
Különbséget kell tenni a kölcsön és a hitel között .
A hitel az nem megtakarított tőkét jelent.
A hitelhez egyszerűen csak pénzt bocsátanak ki . Ezért a hitel kihelyezésekor pénzhígulás keletkezik .
Amikor a világ legnagyobb pénzkibocsátója ( FED ) úgy látja, hogy a hitelként kibocsátott pénz inflációt gerjesztett, akkor megemeli a hitelkamatot . Ennek hatására a pénz egy része a gazdaságból visszaáramlik a bankokba és csökken az infláció . De van egy másik hatás is : A hitelfelvevők tömegesen mennek csődbe . Hiszen nem mindegy, hogy 1,5 vagy 5,0 % kamatot kell fizetni a felvett hitelre .
Na most ezek után a hitelfelvevőkre mutogatni és őket felelőssé tenni, kétségtelenül aljas dolognak számít !
Ez a pénzügyi machináció aztán begyűrűzött az egész világra . hiszen mint mondtam a világ legnagyobb pénzkibocsátója az USA jegybankja, - a FED .

Rorgosh 2010.05.21. 17:24:16

@Spekulans:

Az a nagy helyzet, hogy tömeghatás ide, vagy oda, én például nem szeretném, ha más döntené el, hogy nekem mi a jó. A hitelfelvétel továbbra is az én döntésem, függetlenül attól, hogy hova vezet, vagy ki javasolta.

Ha azt mondjuk a bank felelős érte, akkor csak terelünk, áthárítjuk a felelősséget. Amivel az a baj, hogy így soha a büdös életben nem tanulunk a hibáinkból - ám kurvára szarul fogunk élni.

Nem arról van szó, hogy a hitel jó vagy rossz. A hitel egy forrás, egy eszköz, ami lehetővé teszi, hogy a később megszerzendő jövedelmünket most költsük el. Mindegy az, hogy ezt mire költjük, ha észben tartjuk, hogy a még meg nem szerzett jövedelmet költöttük el. Ám a legtöbben nem tartják ezt észben. Sem állami, sem magánember szintjén. És ez az, aminek változnia kellene ahhoz, hogy a hitel ne átok legyen.

Rorgosh 2010.05.21. 17:36:51

@Sorge:

Pontosan tudom, hogy a bankok valójában az általuk teremtett pénzt adják tovább. Azonban ez nem ennyire egyszerű. Részben a bankok nem teremthetnek korlátlan mennyiségű pénzt, a pénzteremtéshez betétekre van szükségük - aminek java része azonban maga is általuk teremtett pénz.

Másrészt a jegybankok által a bankok részére adott kölcsönök nem feltétlenül olcsóak, és a bankok nem is ezt tekintik fő pénzforrásnak.

És ha már jegybanki szabályozás: egyrészt a jegybankok ok nélkül nem avatkoznak be. A megnövekvő infláció annak a következménye, hogy óriásira duzzadt a hitelállomány, vagyis mindenki hitelt vesz fel, miközben alig valaki takarít meg. Vagyis továbbra is az adós generál inflációt azzal, hogy a még meg sem szerzett jövedelmét kívánja elkölteni, aminek hatására az egész társadalom reáljövedelmét csökkenti...

Persze az adósnak mindig könnyebb terelnie, azt mondania, hogy a bank, a jegybank, a FED, az EU, az IMF, stb. hibás. Ahelyett, hogy amikor hitelt vesz fel elgondolkodna: ok, most ezt a hitelt felvettem, de miből fogok élni addig, amíg vissza nem fizettem? Mi lesz, ha elvesztem a munkám, eltöröm a lábam, stb?

Sorge 2010.05.21. 18:34:19

@Rorgosh:
Ügyesen kikerülted a lényeget, - azt, hogy bankok az adóstól független okok miatt a megemelik a hitelek kamatait és annak terhét teljes egészében csak az adósra terhelik . Ez itt a lényeg, ezért dőlnek be tömegesen a hitelek .
Most sajnálom csak igazán, hogy nem vagyok bankár . Baromira élvezném, hogy tetszőlegesen emelhetem a már kihelyezett hitelek kamatait. Csak úgy dőlnének a hitelek, nekem pedig egyre több pénzem lenne, még a médiát is búsásan megfizetném, hogy a hitelfelvevőket fikázó anyagokat jelentessenek meg .

Rorgosh 2010.05.21. 18:41:51

@Sorge:

Semmilyen szinten nem független az adóstól a jegybanki kamatemelést követő kereskedelmi banki kamatemelés.

A folyamat a következő: Növekvő hitelfelvétel -> növekvő fogyasztás -> magasabb infláció -> Jegybanki beavatkozás -> Kereskedelmi banki kamatemelés -> Sírás, rívás, hogy azok az átkozott bankok kamatot emeltek.

Csakhogy tisztán látható, hogy a kamatemelést kiváltó folyamatsor kezdő eleme épp a növekvő hitelfelvétel. Vagyis épp az adós teszi meg - kicsiben ugyan - a kezdőrúgást. Aztán meglepődik, hogy az ő kapujában landol a labda...

Sorge 2010.05.21. 23:50:36

@Rorgosh:
Csak megerősítetted az elhatározásomat, hogy bankár akarok lenni ! Annyi hitelt helyezek ki, amennyit csak akarok . Minél többet, nekem annál jobb. Teljesen egyértelmű hogy az egész hitelezés egy csapda az adós számára . Mert neki semmilyen hatása nincs arra, hogy én mennyi hitelt helyezek ki .
Viszont a megemelt kamatokat egyoldalúan csak az adósokra terhelem. Istenem, add, hogy bankár lehessek !

valaki76 (törölt) 2010.05.22. 00:08:53

@Rorgosh: @Sorge:

S némi amerikai kitekintés 100 éves perspektívával.

www.trendbird.co.kr/attach/1/1001931259.png

Sokatmondó ábra.

valaki76 (törölt) 2010.05.22. 00:22:43

@Rorgosh: Tudtommal 6 OECD tagállamban – pl. Nagy Britanniában – nincs kötelező tartalékráta, tartalékképzés nélkül is ment a buli.

“Some countries (including the UK and Canada) have ELIMINATED reserve requirements altogether or lowered them to negligible levels.”

moneyterms.co.uk/reserve-requirement/

A sub prime válság legelső európai áldozata – a Northern Rock – nem nagyon foglalkozott betétgyűjtéssel, ő csak hitelezett és zsíróbankokon keresztül refinanszírozta magát.

valaki76 (törölt) 2010.05.22. 00:23:51

@Sorge:

Nekem ebben a történetben a CDO (collaterized debt obligation) és a CDS (credit default swaps) gyártás tetszik a legjobban… Zseniális!!! (Még jó, hogy leginkább csak az USA-ban dívott… )

therealbarackobama.files.wordpress.com/2009/06/1-whatisacollateralizedd1.png?w=400&h=327

www.bionicturtle.com/images/uploads/WindowsLiveWriterPartiallyfundedSyntheticCDO9minutescreen_9585image_2.png

Sorge 2010.05.22. 08:25:03

@valaki76:
Köszönöm, jó az két grafikon . Természetesen bennünket igazol . Egyértelmű az ingatlanpiaci buborék, ( lokális infláció ) létrejötte, mely a nagy mennyiségű fedezet nélküli hitelpénz következménye . Szóval végtelenül durva dolog az adósokat hibáztatni ! Az adósok csapdába lettek csalva .