nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Miért takarítanak meg a kínaiak?

2011.01.19. 17:19 eltecon

Mármint miért takarítanak meg ennyire sokat? A háztartások, üzleti szektor és a kormányzat bruttó megtakarítása együttesen meghaladja a GDP felét. Nem hülyülök, a felét. Ezen belül a városban élő háztartások rendelkezésre álló jövedelmük 29%-át takarítják meg. Ennyit arról, hogy a magyar háztartások azért nem takarítnak meg, mert ilyen alacsony jövedelemből nem tudnak. Nos, a kínai családok átlagos jövedelme jóval alacsonyabb a magyarokénál.

De most a kínai megtakarításokról van szó. Korábbi posztokban idéztünk vélekedéseket a megtakarítás és a népesedéspolitikai szabályok közti kapcsolatról, ám a VOX ezzel kapcsolatos cikke cáfolja ezeket az állításokat. Inkább egyfajta óvatossági megtakarításokról lehet szó.


3 komment

Címkék: kína

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr432598227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kozgaztanar 2011.01.20. 09:02:47

Sok oka lehet annak, hogy miért magasabb a megtakarítási ráta a kínai háztartások esetében, mint a magyar háztartásokra vonatkozó adat. Egy dolog biztos, nevezetesen az, hogy a pontos okok ismeretének hiányában nagy bátorság kell ahhoz, hogy a kínai (lakossági) megtakarítási arány magas és a rendelkezésre álló jövedelem alacsony mivoltából valaki a magyar háztartások megtakarítási rátájához kapcsolódó vélekedést cáfoljon meg.

Rorgosh 2011.01.21. 13:51:22

@kozgaztanar:

Azért figyelemre méltó, hogy a világ legnagyobb megtakarítói egy részében a lakosság által elérhető jövedelem lényegesen alacsonyabb, mint a hazai. Valójában ha utánanézel, akkor azt látja az ember, hogy kb. Németországtól eltekintve inkább a szegény országok takarítanak meg, és jómódúak költekeznek.

Miről is lehet szó? Az elvárásokról. Jó eséllyel a hazai háztartásoknak jóval jelentősebb elvárásaik (kiadási igényei) vannak, mint a szegényebb országok háztartásainak. És mivel az állami újraelosztó rendszeren keresztül gondoskodunk a saját időskori és egészségügyi biztonságunkról, ezért ezek kiadásaira sem kell félretennünk. Így a jövedelmünk legnagyobb részét elköltjük. Az, hogy mégis szegénynek érezzük magunkat, az azért van, mert többet várunk el, mint amire lehetőségünk van.

Mindezzel nem is lenne probléma, csak az évtizedek, évszázadok tapasztalatai azt mutatják, hogy általában ott van tartós, jó ütemű fejlődés, ahol magas a megtakarítási hajlandóság. Vagyis, ha tartósan alacsony marad a hazai megtakarítási hajlandóság, akkor EU és jó adottságok ide, vagy oda, nem leszünk képesek gyors ütemű fejlődésre (hacsak nem válunk villámgyorsan 300 milliós szuperhatalommá).

kozgaztanar 2011.01.23. 08:34:13

@Rorgosh: a kínai magas megtakarítási hányad magyarázata megjött egy update poszttal (lásd új szempont), amely szerint tulajdonképpen kényszermegtakarításokról van szó

Ettől független a magasabb megtakarítási hányad = gyorsabb növekedési ütem? felvetés. Nem tudom, meg kéne nézni konkrétan... Kínára igaz, No-ra igaz. Indiára igaz? USA-ra igaz? Az nyilvánvaló, hogy a hazai beruházásokat finanszírozni kell, a beruházás pedig a növekedés motorja, mint tudjuk. Ha nincs belső forrás, attól még lehet külső, különösen egy kis nyitott gazdaság esetében. Nem hiszem, hogy Mo esetében a hazai megtakarítások szintje növekedési korlátot hozna. Annyi a bizonyos, hogy a külső finanszírozás kiszolgáltatottabbá tesz az árfolyamkockázatok miatt, a hazainál ez meg nyilvánvalóan nincs.
Ettől függetlenül jobb lenne, ha magasabb lenne kicsit a hazai megtakarítási hányad (a válság hatására egyébként növekedett), de nem a beruházási forráshiány, hanem a külső finanszírozási igény csökkenés miatt - és itt elsősorban az államháztartásra gondolok - lenne jó.