nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A gyűlölet gyökerei

2011.05.26. 07:00 eltecon

Nico Voigtländer és Hans-Joachim Voth azt vizsgálták a Voxeu.org-on is összefoglalt tanulmányukban, mi magyarázta a múlt század huszas éveinek németországi antiszemitizmusának térbeli eloszlását.

Lassan a testtel! Hogy lehet az antiszemitizmus területi eloszlását mérni egyáltalán?

Például a húszas években a náci pártra leadott szavazatok, a Der Stürmernek írt olvasói levelek vagy a Kristallnacht során végrehajtott pusztítások térbeli eloszlásával, írják a szerzők.

Mi magyarázhatja azt, melyik településen intenzívebb az antiszemitizmus a huszadik század első felében? Kontrolláljunk a szóbajövő hatásokra, egyidejű gazdasági, vallási, területi különbségekre!

Találunk még valamit, aminek földrajzi eloszlása szignifikánsan korrelál a két világháború közötti zsidóellenességgel?

A szomorú csattanó:...

… igen, találunk. A tizennegyedik (!) század közepén egész Európát megtizedelő pestisjárvány után egyes településeken szerte Európában legyilkolták a kútmérgezéssel vádolt zsidókat. A cikk úgy találja, azokon a településeken, ahol hatszázhatvan éve többeket gyilkoltak meg, hetven-nyolcvan éve is intenzívebb volt az antiszemitizmus.

Annak ellenére, hogy közben évszázadokig az összes zsidó ki volt tiltva egész Németországból, tehát több generáció csak vallásos illusztrációkon láthatott zsidót.

Tanulságos és riasztó, hogy kultúrán, hagyományokon keresztül milyen hosszú időn, évszázadokon át fennmaradhatnak látens attitűdök, hogy aztán megint pusztító társadalmi erővé váljanak.

Csekély öröm az ürömben, hogy korrekt kvantitatív módszertannal is meg tudjuk mutatni, hogy így van.


4 komment

Címkék: német gazdaságtörténet ökonometria portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr672931815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GeeDawg2 2011.05.26. 11:52:54

Érdekes tanulság, amit már egyszer Berlinben is olvastam, hogy a junker Poroszország (amit ugye az angol és francia propaganda a gyűlölet közepébe állított), relatíve kevésbé volt antiszemita, mint a jellegzetesen paraszt Bajorország, vagy Szászország.

BrianBrian 2011.05.26. 12:01:32

@GeeDawg2: Az is érdekes, de a cikk ezekre a nagybani változókra (pl. vallás) kontrollálva talál szignifikáns összefüggést.

GeeDawg2 2011.05.27. 10:23:27

@GeeDawg2: Egyébként lehet, hogy mégis magamat cáfolom, a cikkben van egy hivatkozás egy másik cikkre, ahol pont azt mondják, hogy a náci ideológia a paraszt közösségekben pont gyengébb választási eredményeket hozott.