nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A leghűvösebb feltörekvő ország

2011.07.03. 18:00 eltecon

Az elmúlt öt évben a világgazdasági növekedés négyötödét a fejlődő országok adták. Míg a fejlettek mostanában jócskán a lehetőségeik (potenciális kibocsátásuk) alatt teljesítettek, a fejlődők (legalábbis a Nyugatról nézve amúgy is félelmetesen dinamikus részük) továbbra is inkább a túlfűtöttség jeleit mutatják. És míg a jól teljesítő felvevőpiacoknak minden nyugati exportőr roppantul örül, annak a fejlett jegybankok már jóval kevésbé, hogy ugyanettől a keleti felfutástól közelsem függetlenül a világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak hatalmas vágtába kezdtek. Fáj is a jegybankárok feje: a nyomott belső keresletre, alacsony maginflációra önmagában lazítani kéne, a zömmel globális eredetű kölségsokkokra pedig szigorítani. Vajon lecsengenek-e költségsokkok? És meddig húzzák még a világot a fejlődők? Avagy milyen lehet, és merre tart a fejlődők ciklikus pozíciója?

Az Economist válasza az, hogy az attól függ. A gazdaság ciklikus pozíciójának hat mutatóját vizsgálják: a reálgazdasági növekedést és a munkanélküliséget (az utóbbi kettőt az elmúlt évek átlagához képest), a GDP-arányos hitelezést és a folyó fizetési mérleget, valamint az inflációt és a reálkamat szintjét. (Az egyes részpontszámok és rangsorok valamennyi mutató szerint külön is elérhetők.) Végül az egyes ismérvek szerinti teljesítmények összegzésével mérik az országok ciklikus hőmérsékletét. Argentína szinte forr, annyira túlfűtött, de bizony Brazília, India vagy Törökország is túlmelegedett. Ugyanakkor Kína a szigorú monetáris kondíciókkal összhangban csak a középmezőnyben van. Magyarország pedig csak a hőmérsékleti rangsor legalján: gyakorlatilag minden ciklikus mutató szerint meglehetősen hűvösek vagyunk.

Míg az Economist elsősorban a nagyokkal foglalkozik, mi azon merengtünk el, hogy vajon mit gondoljunk a magyar helyzetről. Az nem meglepő, hogy a reálgazdasági aktivitásunk és a munkapiaci mutatóink alapján jócskán lehetnek szabad kapacitásaink, halljuk is már régóta, hogy így van. A hitelezésről és a külső egyensúlyról szóló információk is összhangban állnak a masszívan negatív kibocsátási réssel. De mi a helyzet az inflációval? Hogy lehet, hogy nem deflálunk, de legalábbis nem vagyunk vastagon a 3 százalékos inflációs cél alatt, ha ennyire nincs kereslet? Lehet, hogy rossz mutatót nézünk, és csak a nyersélelmiszer-árak duzzasztják a hazai árindexet? Azt az Economist is kiemeli, hogy a feltörekvő országokban nagyobb az élelmiszerek súlya az árindexben, ezért nemigen tuladonít jelentőséget a CPI-adatoknak (például Kínában), inkább a maginfláció meglódulását tekinti baljósnak (például Brazíliában vagy Indiában). Ráadásul azt is megemlíti, hogy csak a túlfűtött gazdság feszes munkapiacán számíthatunk arra, hogy a nyersélelmiszerárak számottevő másodkörös (bérekbe is átgyűrűző) hatással járjanak.

Akkor viszont mit is kell gondolnunk a magyar monetáris politikáról? Szigorú-e a jelenlegi kamatszint? Ha a gazdaság ciklikus pozícióját nézzük: feltétlenül az, az egyidejű reálkamatunk a vizsgált orszáok közül egyedül a minden (más) szempontból túlfűtött Brazíliában magasabb. Ha viszont azt nézzük, hogy a jelenlegi reálkamatszint mellett is másfél évre vagyunk az inflációs cél elérésétől, akkor talán mégsem annyira.

Szerintetek?


55 komment

Címkék: makroökonómia monetáris politika portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr133034671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aszora 2011.07.04. 22:04:42

Nyilván túl magas a kamatszint.

tsk 2011.07.05. 16:33:20

Van egy osszeeskuves elmeletem. A magas alapkamatot a kereskedelmi bankok lobbiztak ki. Mindenki a devizahitelesekrol beszel, de azert a teljes hitalallomany tobb mint fele azert meg mindig forintban lett felveve. A bankok jovedelmezossege nagyban fugg attol hogy a forint hiteleket milyen kamat mellett torlesztik az adosok. A magas 6%-os jegybanki alapkamat mellett a bankok konnyebben ervelhetnek hogy miert is 11% a legolcsobb lakashitel THM-je, magas forras koltseg bla bla bla... A valosag az hogy sokkal olcsobban jutnak forassokhoz (az egyik bank akciosan kinal 3.5%-ot a beteti kamatot, nem akciosan csak 2.8%) A jegybank azzal hogy 1-1.5%-al magasabban tartja az alapkamatot a kelletenel havonta par millirddal megtamogatja a bankokat a forinthitelesek rovasara.

tsk 2011.07.05. 17:02:32

A nem osszeskuves elmelet: ha kicsit is jobban szemugyre veszuk a magyar gazdasag jelenlegi szerkezetet akkor azt latjuk azok a kapcsolatok amik alapjan levezettek a "magas alapkamat alacson inflacio" tetelt, igen nehezkesen teljesulnek. Ugy gondolom hogy a 3%-os inflacios celt nagyon nagyon nehezen lehet elerni, az elelmiszer, energia/nyersanyag arak robbanasa miatt. Ha ezeket a zavaro tenyezoket kiszurjuk, a maginflacio mar csak 1% koruli, ami messze a cel alatt van. Ez igy eleg veszelyes helyzet mivel egy komolyabb energia/elelmiszer ar zuhanas (mondjuk az 50-60$-os olajar eleg valoszinutlen a kozeljovoben, de azert megis) akar deflaciot is okozhat.

Sorge 2011.07.05. 19:46:33

Én azt látom, hogy az infláció számításakor a jegybankárok azt vesznek figyelembe, és azt hagynak ki, amit akarnak. Vagyis az infláció meghatározása egyáltalán nem korrekt.
Az MNB is kifejezetten hamis eredményeket hoz ki.
Például miért nem veszik figyelembe az infláció számításakor az ingatlanok nagyon jelentős árcsökkenését????
Persze Simor azzal sem törődött, hogy korábban a hitelkihelyezések miatt inflációs buborék alakult ki az ingatlanpiacon. Azt sem vette figyelembe az infláció számításakor. Pedig az a pénz kikerült a gazdaságba és tévútra vitte a piacot. Most pedig fojtogatja a gazdaságot brutális pénzkivonás.
Szóval, akasztottak már Simornál rendesebb embereket is.

óriás 2011.07.05. 22:00:06

Tudni kéne, hogy mihez képest kell értékelni, mekkora a természetes/semleges kamatunk?
Nekem nem tűnik úgy, hogy végzetesen magas lenne a magyar reálkamat, legalábbis a régióban minden sikeresen dezinfláló országnak volt magas (nálunk magasabb) kamatos korszaka:
www.indexmundi.com/facts/indicators/FR.INR.RINR/compare?country=hu#country=hu:pl:sk
Vagy például sosem tartottunk fent huzamosabban olyan magas reálamatot, mint Volcker a nagy amerikai dezinfláció idején:
data.worldbank.org/indicator/FR.INR.RINR/countries/1W-US-HU?display=graph
Szóval mihez kell mérni?

greg_econ 2011.07.05. 22:05:35

@tsk: Az összeesküvés-elméleted finoman szólva is gyenge. A bankok milyen csatornákon keresztül lobbiznának az MT-tagoknál? Gondolod, hogy ha ez így lenne, akkor az még nem derült volna ki? A magas forrásktg. pontosan a magasabb hitelkamatokból származó nyereséget csökkenti. A nyersanyagárak alakulása meg tipikusan olyan dolog, hogy ki tudja, mi lesz 1 év múlva? Simán lehet trend, de lehet egyszeri megugrás is. Volt az ft.com-on egy elég érdekes véleménycikk Lorenzo Bini Smaghitól, az ECB igazgatósági tagjától (a voxeu-n is volt 1, a Lenza-Reichlin szerzőpárostól: voxeu.org/index.php?q=node/6679). A lényege, hogy a nyersanyagok árának alakulása információt hordoz a többi jószág árának jövőbeli alakulásáról, ezért nem biztos, hogy érdemes a maginflációt olyan komolyan venni.

@Sorge: írd meg az Eurostatnak és a KSH-nak, ha alá tudod támasztani érvekkel, akkor lehet, hogy meggondolják:) Hogy arról ne is beszéljünk, hogy az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosarat NEM a jegybank állítja össze, az inflációval összefüggő összes statisztikai tevékenységet kizárólag a KSH végzi. Mindenesetre tetszik a szakaiságod!
Az utolsó mondatodat pedig gondold át, szerintem ez nagyon nem erre a blogra való!

óriás 2011.07.05. 22:27:31

@greg_econ: Talán pont azért kell a maginflációt komolyan venni, mert a "nyersanyagárak alakulása meg tipikusan olyan dolog, hogy ki tudja, mi lesz 1 év múlva?", míg a maginflációnál speciel tudható, hogy ha egyszer meglódul, akkor mi lesz egy év múlva (jó eséllyel magas marad).
Plusz tisztán elméleti/jóléti szempontból valszeg egy maginfláció-szerű mutató lenne az optimális target, népszerűen például itt:
mattrognlie.com/2011/05/01/why-target-the-cpi/
Más kérdés, hogy explicit magkövetést egyetlen jegybank sem csinál, vajon miért?

greg_econ 2011.07.05. 22:30:08

@óriás: OK, akkor pontosítok. A maginfláció nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy az underlying folyamatokat megértsük, mert a kiszűrt tételek hosszútávon (legalábbis az említett cikkek szerint) befolyásolják a jövőbeli headline inflációt.

Sorge 2011.07.05. 23:25:39

@greg_econ:
Nem foglalkozom az Eurostattal és a KSH-val .
Remélem túl vagy már azon a nézeten, hogy az ilyen intézetek mindig korrekt eredményt publikálnak.
A magas magyar alapkamatot szerintem nem az infláció indokolja, hanem az erős forint kényszere, mert devizahitelt fizet vissza állami, üzleti és a magán szektor is .

greg_econ 2011.07.05. 23:59:20

@Sorge: OK, csak ez a tárgyi tévedés eléggé hiteltelenné teszi az álláspontodat. Én "még" nem vagyok túl azon, hogy ezek az intézetek korrekt eredményt publikálnak. De ha tudod bizonyítani, hogy nem így van, akkor hajrá! Addig viszont ne vond kétségbe a szavukat. Erről volt korábban vita a blogon.

Az alapkamatról mindenkinek megvan a saját sztorija, én részben elfogadom a tiédet is. Ugyanakkor óva intenélek attól, hogy a prekoncepciódnak rendeld alá a helyzetértékelésedet. Azt is nézd meg, hogy hogy állunk az inflációval.

Illetve az is fontos, hogy az államadósság kb. felét kitevő forintadósságra magasabb kamatot kell fizetni (direkt nem írtam, hogy "emiatt", mert itt a kauzalitás ennél bonyolultabb szerintem).

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 00:49:41

@Sorge:

Én mint nettó megtakarító nevetségesen alacsonynak találom mind a jegybanki alapkamatot, mind a lekötött betétek után járó kamatot – pontosan ezért egy fillért sem tartok bankbetétben…

Sorge 2011.07.06. 09:01:14

@greg_econ:
Nem közgazdász vagyok.
Azt gondolom, hogy infláció akkor van, ha a szabad vásárló erő a létrehozott javakat meghaladó mértékben növekedik.
De most azt látom, hogy a vásárló erő jelentősen csökken. Ingatlan, gépjármű, ruházat, szolgáltatások. stb. esetében jelentős a keresletcsökkenés. Ugyanakkor jelentős a pénzkivonás a magas hiteltörlesztések miatt.
Azt mondom, hogy pénzügyi intézetek, hitelminősítők és bankárok azt mondanak, amit akarnak. Mi pedig nem tudunk ellene tenni.

Sorge 2011.07.06. 09:05:35

@kronstadt:
Ha kevésnek találod a forintkamatot, alapítsál bankot, vagy pénzügyi szolgáltatót és máris kihelyezheted a pénzedet 32 %-os áruvásárlási hitelre. :)

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 11:11:36

@Sorge:

Ha mondjuk 15%-os monetáris infláció (pénzmennyiség-növekedés) mellett adsz mondjuk 5% kamatot a betéteseknek, akkor lényegében 10%-ot vonsz el tőlük…

Szvsz

A tömör útmutató a bankokhoz a következő:
1. ne vegyél fel hitelt tőlük
2. ne tartsad bankbetétben a pénzedet
3. vegyél inkább aranyat, ezüstöt

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 11:18:26

@Sorge:

Infláció, akkor van ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség (monetáris infláció)

Az árinfláció mindössze következmény, amely átlagosan évi 2-3%-os termelékenységnövekedés mellett megy végbe.

Ez egy átlagos érték, a termelőszférában a termelékenység növekedés sokkal gyorsabb ennél.

Reálértéken nézve zuhannak az árak… és ezt mindössze a pénzmennyiség-növekedés fedi el.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 11:19:16

@Sorge:

Nagyon felszínesen látod ezt a sztorit, ha csökkented a jegybanki alapkamatot, akkor a megtakarításokat, a munkabéreket és a nyugdíjakat fogod elinflálni.

Sorge 2011.07.06. 13:52:54

@kronstadt:
A sok válaszodban kicsit elbeszélsz mellettem.
De nézzük az utolsó válaszodat.
Nézz már körül a világban! A magyar alapkamat kiemelkedően magas, ( 6 % ) miközben a magyar infláció jelentősen alacsonyabb mint az eurózóna többi tagjánál.

Sorge 2011.07.06. 13:57:10

@kronstadt:
Van egy kérdésem feléd.
Gondolom egyetértesz azzal, hogy ahogyan folyamatosan nő a gazdaság által megtermelt áru, szolgáltatás, érték mennyisége, úgy kell növekednie a forgalomba lévő pénz mennyiségének is.
A kérdés az, hogyan kerül a szükséges többlet pénz a gazdaságba?

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 14:16:07

@Sorge:

Nem kell növekednie a forgalomba kerülő pénz mennyiségének.

Az enyhe, kiszámítható árdefláció nem probléma a termelőszektor számára.

Ellenben a hirtelen bekövetkező hatalmas mértékű monetáris defláció hatalmas probléma.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 14:18:38

@Sorge:

Hatalmas mértékű monetáris defláció – pl. fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió, inflációs boom összeomlása

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 14:20:33

@Sorge:

Egyáltalán nem magas + a közeljövőben hatalmas globális inflációs robbanás várható.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 14:29:08

@Sorge:

A 4,2%-os magyar CPI (fogyasztói árindex infláció) lényegesen magasabb a 2,7%-os eurozóna CPI inflációnál

epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-30062011-AP/EN/2-30062011-AP-EN.PDF

Sorge 2011.07.06. 14:34:22

@kronstadt:
Ezt írod : " Nem kell növekednie a forgalomba kerülő pénz mennyiségének. "
Te ezt komolyan gondolod ???? :))
És ha nem kell növekednie, és ezért nem kerül több pénz a gazdaságba, akkor ugyan mitől lesz monetáris infláció??? És ez a többlet pénz hogyan kerül mégis a gazdaságba ?
Nekem elég, ha erre válaszolsz. A többit én is tudom. :))

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 16:07:35

@Sorge:

Örömmel látom, hogy imádod ezt a fantasztikus rendszert:)

Sorge 2011.07.06. 16:34:02

@kronstadt:
Mi ez az "udvariaskodás" ?
A kérdésemre nem tudod a választ? :-)

Sorge 2011.07.06. 16:37:53

@kronstadt:
Mi a végzettséged? Közgazdász, pék, vagy hentes? :))

Sorge 2011.07.06. 16:59:34

@kronstadt:
Én nem térek el az eredeti kérdésemtől.
Most is az a kérdésem, hogyan kerül a gazdaságba többlet pénz?
Az arannyal foglalkozni, szerintem tévút. Már a vén hiéna, Soros Gy. is eladta az aranyát.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 17:06:23

@Sorge:

az arany szárnyalni fog:)

most is szárnyal:)

Sorge 2011.07.06. 17:18:44

@kronstadt:
Sok sikert az "aranyszárnyaláshoz".
Engem viszont továbbra is az érdekel, hogyan kerül a gazdaságba többlet pénzt ?
Aki tud, válaszoljon a kérdésemre. :)

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 19:59:48

@Sorge:

te nem pénzről hanem inflációról beszélsz...

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 20:01:27

@Sorge:

és meg fogod kapni azt a "pénzt", ezért fog szárnyalni az arany (és az árupiac) :)

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 20:08:46

@Sorge:

BTW

Klikk az alábbi linkre:

www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa

az utóbbi 20 év tekintetében nagyon alacsony jegybanki alapkamat…

szinte még sohasem volt ilyen alacsony...

Sorge 2011.07.06. 20:13:25

@kronstadt:
Te vagy mellébeszélés nagymestere . :(
Továbbra sincs válasz arra : hogyan kerül többlet pénz a gazdaságba ?

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 20:19:13

„Fáj is a jegybankárok feje: a nyomott belső keresletre, alacsony maginflációra önmagában lazítani kéne”

USA alapkamat – 0-0,25%
euró alapkamat – 1,25%
Svájci alapkamat – 0,25%
brit alapkamat – 0,5%
japán alapkamat - 0,0-0,1

az ún. fejlett világban az alapkamat mindenütt a fogyasztói árindex infláció alatt van…

az USA, az UK, az ECB és Japán vidáman lövi be a rendszerbe a jegybankpénzt...

hová kéne még "lazítani"?

Sorge 2011.07.06. 20:39:55

@kronstadt:
Mit értek "pénz" alatt?
Azt a forint nevezetű bankjegyet, amit az MNB bocsát ki. Továbbá az MNB által, vagy az MNB engedélyével elektronikusan létrehozott, nyomtatásra nem kerülő forintot.

Sorge 2011.07.06. 20:46:51

@kronstadt:
Úgy látom, nem érted a mostani válság lényegét.
Abból indulj ki, hogy túltermelési válság van, ráadásul mindenki el van adósodva.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 20:46:54

@Sorge:

No és mit akarsz?

Elektronikus pénznyomtatást?

Devizahitelek kiváltását kedvező forintalapú hitelekkel?

Komolyan azt hiszed, hogy ez valamit megold?

Zuhanni fog a forint…

Szárnyalni fog az árinfláció…

Semmivel sem lesz jobb…

Bankópréssel nem lehet jólétet teremteni…

Sorge 2011.07.06. 20:52:35

@kronstadt:
" Bankópréssel nem lehet jólétet teremteni… "
Már ne haragudj, de ezt én is tudom, éppen ezért nem is kérdeztem .
Viszont továbbra is azt kérdezem, hogyan kerül a gazdaságba többlet pénz ????

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:18:05

@Sorge:

Miért kéne több pénz a gazdaságba?

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:20:39

@Sorge:

különben is biztosíthatlak, hogy az elkövetkező években valósággal ömleni fog jobbra-balra a globális világgazdaságban a "pénz":)

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:22:20

@Sorge:

vagy esetleg te a kamatmentes „pénz” című monetáris idiotizmus híve vagy:)

(szívből remélem, hogy nem)

Sorge 2011.07.06. 21:25:21

@kronstadt:
"Miért kéne több pénz a gazdaságba? "

Jó ég, még mindig csak itt tartasz?
Azért kell több pénz a gazdaságba, mert egyre több érték jön létre .Több értékhez pedig több pénz kell, hogy lehetőleg állandó értéken maradjon a pénz.

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:27:05

@Sorge:

Ennek a vitának egyszer már nekifutottunk

Akkor az alábbi posztot linkeltem be

hocinesze.blog.hu/2011/01/02/az_osztrak_iskola_cikluselmelete

most is ezt teszem

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:29:07

@Sorge:

hülyeség

a többlet "pénzzel" ugyanis LEÉRTÉKELED a monetáris egységet...

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 21:32:02

@Sorge:

Klikk az alábbi képre:

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:AHG_4_forint_1873_reverse.jpg&filetimestamp=20071007132657

ez az 1873-ban vert 4 forintos aranyérme ma is ugyanaz ami egykor volt

csak most az aranytartalma alapján úgy 28 ezer forintot ér…

Sorge 2011.07.06. 22:02:42

@kronstadt:
Elolvastam az általad megadott hosszú posztot. Az a véleményem, hogy az a Mises nevű fazon téved. Mégpedig alapvető tévedése van.
Ezt a rövid posztot érdemes elolvasni annak, aki érteni akarja a mostani válságot.
bankar.blog.hirszerzo.hu/entry/21464

Sorge 2011.07.06. 22:16:45

@kronstadt:
Úgy látom, hogy ebben az életben én már nem kapok választ tőled arra a kérdésre, hogyan kerül a gazdaságba a létrehozott új értékeknek megfelelő többlet pénz ? :(
Hát ennyit a te tudásodról. :(

kronstadt (törölt) 2011.07.06. 22:47:38

@Sorge:

szánalmas marxista téveszmék...

Sorge 2011.07.06. 23:15:29

@kronstadt:
Azért süketelsz, mert bizonyára te is a bankok oldalán állsz ... Majd bolond lennél bármit is elismerni .
Persze ezt a blogszerző már az elején megmondta.

kronstadt (törölt) 2011.07.07. 12:09:23

@Sorge:

Mi van?

Most, akkor középkori téveszméket terjesztek vagy a bankok oldalán állok? :)

Sorge 2011.07.07. 12:33:39

@kronstadt:
" Most, akkor középkori téveszméket terjesztek vagy a bankok oldalán állok? :) "
A két dolog nemzárja ki egymást. :))

kronstadt (törölt) 2011.07.07. 12:57:03

@Sorge:

az a fő, hogy te megvilágosodtál:)

közeleg a megváltás és a földi mennyország az igazak számára:)

Sorge 2011.07.07. 13:16:31

@kronstadt:
Vegyél minél több aranyat, és rendelkezz, hogy ha meghalsz, temessék el veled. Szükséged lehet rá esetleg . :DDD