nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

  • toyoda: @mediocris: Mi a pénz? Az, amit az emberek a cserében elfogadnak, ami megméri az értéket és lehet... (2015.11.28. 07:32) Csináljunk egyszintű bankrendszert!
  • ricardo: @ricardo: Látom, megjelent. (2015.01.06. 21:02) Blanchard öt percben
  • toyoda: Mi a pénzügyi szféra dolga?: A pénzkínálat biztosítása. Az lehet h. a "Nem monetáris" pénzintézet... (2014.12.01. 10:30) Kamat
  • Ma chi è questo Joker?: Mikor lesz folytatás? (2014.01.09. 21:49) Raj Chetty kapta a John Bates Clark medalt
  • _Epikurosz_: No, most belinkellek egymásnak titeket: oriblog.blog.hu/2011/02/12/nudge_paternalista_kozgazdaszo... (2013.10.15. 19:55) A nudge kárai

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Másolni szabad, lopni nem

2012.04.02. 21:30 eltecon

A New York Times múlt héten igen érdekes publicisztikát közölt egy bizonyos Stuart Green nevű jogászprofesszortól, aki amellett érvel, hogy az amerikai büntetőjog túlzóan bünteti a szellemi tulajdonjogok elleni vétségeket. Az ürügy a Megaupload nevű fájlcserélő oldal elleni, hm, erőteljes kormányzati fellépés (a cég szervereit leállították, eszközeit lefoglalták, vezető alkalmazottait letartóztatták). Green amellett érvel, hogy a szellemi tulajdonjogi védelem alá eső termékek másolása során az áldozat nem szenved kárt, vagy legalábbis sokkal kevésbé bizonyíthatóan, mint a lopás esetében. A túlzott szigor - érvel a jogtudós - már csak azért sem indokolt, mert a közhangulat sem tekinti ugyanolyan súlyúnak a szellemi tulajdon elleni vétségeket, mint a sokkal kézzelfoghatóbb ingóságok eltulajdonítását, amint arra Matthew Kugler szociálpszichológussal végzett kutatása rámutat. Vagyis a fájlcserélők dramatikus büntetőjogi megbélyegzése elszakad a társadalom (természetes?) igazságérzetétől.

Vagy ahogyan a Freakonomics - immáron a közgazdaságtan klasszikus terminológiájával - újrafogalmazta a dilemmát: a lopás zéróösszegű játék, míg a szellemi tulajdonnal való kalózkodás nem az. A kézzelfogható dolgokért rivalizálunk, míg a szellemi termékekért nem, akkor sem lesz nekünk belőle kevesebb, ha másoknak is jut belőle. 

A következő videót pedig mindenki ossza meg bátran, ha tetszik neki. Hivatkozással, vagy anélkül.


6 komment

Címkék: szabályozás jog és közgazdaságtan

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr694359005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

-=sportember=- · http://sportember.eu 2012.04.03. 03:22:36

"A szellemi tulajdonnal való kalózkodás" szerintem olyan, mint a rabszolgatartás, vagy a nyilvános megbecstelenítés. A rabszolgatartáshoz abban hasonlít, hogy általa emberek ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak a "kalóznak". A nyilvános megbecstelenítéshez abban hasonlít, hogy a "kalóz" olyat vesz el, és tesz "közkinccsé", amit a másik fél nem önszántából ad. Ha letépjük a ruhát egy nőről a Blaha Lujza téren, láthatjuk meztelenül és láthatja mindenki más is, mégsincs az az érzése az embernek, hogy ez most helyes, és azért nincs, mert az a nő mindezt nem akarja. Természetes, hogy rendelkezhet afelől, kinek mutatja meg a testét. Mégis, amikor egy filmstúdió filmjéről van szó, akkor már nem tűnik természetesnek, hogy a filmstúdió annak - és csak annak - mutathassa meg, akinek akarja. Erre pedig az egyetlen igazolás a gyakorlat. Olyan sokan kalózkodnak, olyan sokan követnek el ilyen "erőszakot", hogy a másik filmjét annak ellenére elveszik, hogy a másik pedig nem önként adja, nem akarja adni, hogy a sokaság miatt a dolog természetesnek tűnhet. Kissé hasonlóan ahhoz, ahogy a barbár korban természetes volt nőket erőszakolni. Én azt hiszem, hogy ez a civilizációval ellentétes irány. Nagyon erős fegyvert kapott az egyszerű ember a kezébe a számítógép és az internet által, de nagyon civilizálatlan viselkedésnek tűnik, hogy az új fegyverét agyba-főbe arra használja, hogy mások jogait áthágja.

keseruimre (törölt) · http://jogiq.com 2012.04.03. 11:14:50

"a szellemi tulajdonjogi védelem alá eső termékek másolása során az áldozat nem szenved kárt, vagy legalábbis sokkal kevésbé bizonyíthatóan, mint a lopás esetében." Hogyne szenvedne kárt, hiszen pl. egy játékszoftver egyszeri másolásával eggyel kevesebb lemezt adnak el, így a jogosultnak egy lemez árával kevesebb lesz a bevétele.

Novbert 2012.04.03. 11:20:00

@keseruimre: Legalábbis ez a kiadók álláspontja. A valóság azonban az, hogy ha a kiadók készítenének demó verziót, valószínűleg jelentősen csökkenne a játékkalózkodás. Sokan csak azért töltenek le egy-egy játékot hogy kipróbálják, ne adjanak ki 8-10 ezer forintot csak az alapján hogy tetszett a trailer.

perro morado 2012.04.03. 12:05:47

@keseruimre: "Hogyne szenvedne kárt, hiszen pl. egy játékszoftver egyszeri másolásával eggyel kevesebb lemezt adnak el, így a jogosultnak egy lemez árával kevesebb lesz a bevétele."

Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja a keresletrugalmasságot. Azok közül, akik ingyen lemásolják a játékot, sokan nem lennének hajlandóak kifizetni érte mondjuk 5000 Ft-ot, akkor sem, ha másként egyébként nem férnének hozzá.

A kiesett eladások száma tehát kevesebb a másolások számánál.

debreceni.blog 2012.04.03. 13:44:23

Lemondott a bulvárkacsa

Először a Fidesz zárta le az ügyet, most pedig az ügy zárta le a Fideszt. Schmittpálfordulás.

www.vagy.hu/tartalom/cikk/1997_lemondott_a_bulvarkacsa

dr.Wander 2012.04.03. 16:57:45

Hadd idézzem fel itt azt a gondolatsort, amit személyesen Xavaier Sala-i-Martin-tól volt szerencsém hallani, mert szerintem ide kapcsolódik.
1. a Solow modellből következik, hogy hosszú távú növekedés csak technológiai fejlődés útján lehetséges (az a bizonyos a-val jelölt reziduum)

2. A technológiai fejlődés szellemi innovációk megvalósításán keresztül realizálódik. Magyarul valaki feltatlája a kereket, így nagy hatékonyság javuláshoz jut a szállításban.

3. Mivel ezek a "jó ötletek" könnyen másolhatók, tökéletesen versenyző piacok esetén a feltaláló profitját gyorsan eltüntetik a belépő (másoló) versenytársak. Ettől persze még társadalmilag hasznosul a találmány és mindenki nagyon boldogan használja a kereket ezentúl.

3. A kérdés az, hogy egy ilyen világban létrejön-e bármilyen innovatív ötlet. Racionálisan biztosan nem a 2. pontban leírtak következményei miatt. Így a feltalálók megkapják az állandó eposzi jelzőiket márimint hogy őrültek, tehát semmiképp sem irracionálisak.

4. Társadalmilag viszont mindenképp hasznos ha sok új és hasznosítható dolgokat találnak ki ezek a feltalálók ezért állami feladat őket ösztönözni. Ezt biztosítja a szabadalmi rendszer, ami a feltatlálónak egy ideig monopóliumot biztosít az ötletére így profitját a versenytársak megjelenése nem nullázhatja le, lévén az állam garantálja hogy ne legyenek versenytársak.

Ebből a nézőpontból a szellemi tulajdon védelme igenis társadalmi érték, ami közgazdaságilag is indokolható