A gazdaság ciklikus ingadozásainak egyik régi ökölszabálya Okun törvénye. Azt állítja, hogy ha a GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest, akkor a munkanélküliség 1%-kal nő. Továbbá azt is, hogy ez az összefüggés lineáris, vagyis minden 2%-os visszaesés plusz 1%-ot lök a munkanélküliségen. Ám a mostani válságban a "törvénynél" sokkal nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban. Már Okun törvénye sem működik? Vagy csak attól függ, hogy a kiadásokkal vagy a jövedelmekkel mérjük a GDP-t? E kettő - mint tudjuk, ugye? - elvileg azonos, ám a mérési hibák miatt praktikusan mindig eltér valamelyest. A mai válság egyik specalitása az, hogy a különbség a két mérési módszer eredménye között most nagyobb. A Freakonomics megvizsgálja.
Okun törvénye - van még ilyen?
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Hozzászólások
A reagálás szintje térbe és időben változhat.
És azt honnan lehet tudni, hogy mennyi a potenciális szint?
"Ám a mostani válságban a "törvénynél" sokkal nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban."
Lehet, hogy a potenciális szint magasabb, mint gondolták. Vagy esetleg ez a "törvény" felelős a megugrás egy részéért, és valami egyéb tényező a többiért...
1. "GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest" (fent)
2. "the change in output over the past eight quarters" (eredeti cikk)
És ha az előbbi definíciót fogadjuk el, a potenciális GDP becslésének bizonytalansága miatt én is inkább a nevezőben keresném az elásott kutyát.
(Avatar: potGDP ekkor alacsonyabb kéne, hogy legyen)
Az ábrákat nézve amúgy ezzel sem feltétlenül tudok egyet érteni:
"Most of these dots lie pretty close to the dashed line".
Ha viszont elfogadjuk, hogy közel vannak, akkor a következővel tudnék vitatkozni:
"you might have expected the unemployment rate to have risen by 3.5 percentage points over the past two years (...)what actually happened—unemployment rose by something closer to 5.5 percentage points, and the unemployment rate is closer to 10 percent. >>>That’s a big difference<<<"
persze mindezt csak ránézésre...
Hiszen a kiadás oldali GDP vizsgálat azt mutatta, hogy amerikában már rég vége a válságnak, ám a jövedelmi alapú GDP vizsgálat mást mutat. A válság elhúzódott, az állam "gazdaságélénkítő" lépései a GDP-t csak látszatra stabilizálta, emelte. A kiadások valóban nőttek, ám az ezek szerint nem váltott ki valódi növekedést. Egyszerűen csak kényszerrel elkerülték a defláció pénzügyi megjelenését, miközben annak reálgazdasági hatásai viszont megjelentek....
www.frbsf.org/publications/economics/letter/2010/el2010-07.html
Valaki látott már kisérletet az Okun törvény elméleti alátámasztására? Nekem nem sikerült találnom. Valamiért az a gyanum, hogy nincs is.
Viszont ahány tankönyv annyi paraméter. Ez a 2:1 arány nekem egészen új. Eddig 4:1, 3,2:1 és 3:1 arányokkal találkoztam.
Y = ANt^g
...Nt = L(1– ut)
sajnos nincs időm keresgetni a szimbólumokat, de ha differenciálod a ln-üket, akkor kijön a teoretikus formula
(Yt-Yn)/Yn=-g(Ut-Un)
rá lehet keresni