A gazdaság ciklikus ingadozásainak egyik régi ökölszabálya Okun törvénye. Azt állítja, hogy ha a GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest, akkor a munkanélküliség 1%-kal nő. Továbbá azt is, hogy ez az összefüggés lineáris, vagyis minden 2%-os visszaesés plusz 1%-ot lök a munkanélküliségen. Ám a mostani válságban a "törvénynél" sokkal nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban. Már Okun törvénye sem működik? Vagy csak attól függ, hogy a kiadásokkal vagy a jövedelmekkel mérjük a GDP-t? E kettő - mint tudjuk, ugye? - elvileg azonos, ám a mérési hibák miatt praktikusan mindig eltér valamelyest. A mai válság egyik specalitása az, hogy a különbség a két mérési módszer eredménye között most nagyobb. A Freakonomics megvizsgálja.
Okun törvénye - van még ilyen?
2010.03.05. 15:01 eltecon
7 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr851810057
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kozgaztanar 2010.03.05. 16:01:19
Amennyire tudom Okun-törvényének nem a százalékos pontosság a lényege, hanem az maga az oksági viszony, annak irány és "nagyságrendje".
A reagálás szintje térbe és időben változhat.
A reagálás szintje térbe és időben változhat.
Avatar 2010.03.05. 16:33:04
"ha a GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest"
És azt honnan lehet tudni, hogy mennyi a potenciális szint?
"Ám a mostani válságban a "törvénynél" sokkal nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban."
Lehet, hogy a potenciális szint magasabb, mint gondolták. Vagy esetleg ez a "törvény" felelős a megugrás egy részéért, és valami egyéb tényező a többiért...
És azt honnan lehet tudni, hogy mennyi a potenciális szint?
"Ám a mostani válságban a "törvénynél" sokkal nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban."
Lehet, hogy a potenciális szint magasabb, mint gondolták. Vagy esetleg ez a "törvény" felelős a megugrás egy részéért, és valami egyéb tényező a többiért...
dr.Wander 2010.03.05. 17:47:22
Valóban lényeges a különbség a két megfogalmazás között:
1. "GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest" (fent)
2. "the change in output over the past eight quarters" (eredeti cikk)
És ha az előbbi definíciót fogadjuk el, a potenciális GDP becslésének bizonytalansága miatt én is inkább a nevezőben keresném az elásott kutyát.
(Avatar: potGDP ekkor alacsonyabb kéne, hogy legyen)
Az ábrákat nézve amúgy ezzel sem feltétlenül tudok egyet érteni:
"Most of these dots lie pretty close to the dashed line".
Ha viszont elfogadjuk, hogy közel vannak, akkor a következővel tudnék vitatkozni:
"you might have expected the unemployment rate to have risen by 3.5 percentage points over the past two years (...)what actually happened—unemployment rose by something closer to 5.5 percentage points, and the unemployment rate is closer to 10 percent. >>>That’s a big difference<<<"
persze mindezt csak ránézésre...
1. "GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest" (fent)
2. "the change in output over the past eight quarters" (eredeti cikk)
És ha az előbbi definíciót fogadjuk el, a potenciális GDP becslésének bizonytalansága miatt én is inkább a nevezőben keresném az elásott kutyát.
(Avatar: potGDP ekkor alacsonyabb kéne, hogy legyen)
Az ábrákat nézve amúgy ezzel sem feltétlenül tudok egyet érteni:
"Most of these dots lie pretty close to the dashed line".
Ha viszont elfogadjuk, hogy közel vannak, akkor a következővel tudnék vitatkozni:
"you might have expected the unemployment rate to have risen by 3.5 percentage points over the past two years (...)what actually happened—unemployment rose by something closer to 5.5 percentage points, and the unemployment rate is closer to 10 percent. >>>That’s a big difference<<<"
persze mindezt csak ránézésre...
Rorgosh 2010.03.06. 10:30:26
Hm, érdekes, pedig maga a szöveg eléggé érdekes képet fest a válságról és az arra adott reakciókról.
Hiszen a kiadás oldali GDP vizsgálat azt mutatta, hogy amerikában már rég vége a válságnak, ám a jövedelmi alapú GDP vizsgálat mást mutat. A válság elhúzódott, az állam "gazdaságélénkítő" lépései a GDP-t csak látszatra stabilizálta, emelte. A kiadások valóban nőttek, ám az ezek szerint nem váltott ki valódi növekedést. Egyszerűen csak kényszerrel elkerülték a defláció pénzügyi megjelenését, miközben annak reálgazdasági hatásai viszont megjelentek....
Hiszen a kiadás oldali GDP vizsgálat azt mutatta, hogy amerikában már rég vége a válságnak, ám a jövedelmi alapú GDP vizsgálat mást mutat. A válság elhúzódott, az állam "gazdaságélénkítő" lépései a GDP-t csak látszatra stabilizálta, emelte. A kiadások valóban nőttek, ám az ezek szerint nem váltott ki valódi növekedést. Egyszerűen csak kényszerrel elkerülték a defláció pénzügyi megjelenését, miközben annak reálgazdasági hatásai viszont megjelentek....
motyo6 2010.03.16. 00:22:06
a San Francisco-i Fed egyik friss publikációja is foglalkozik a témával:
www.frbsf.org/publications/economics/letter/2010/el2010-07.html
www.frbsf.org/publications/economics/letter/2010/el2010-07.html
nandras1951 2010.03.30. 17:56:33
Egy buta kérdés.
Valaki látott már kisérletet az Okun törvény elméleti alátámasztására? Nekem nem sikerült találnom. Valamiért az a gyanum, hogy nincs is.
Viszont ahány tankönyv annyi paraméter. Ez a 2:1 arány nekem egészen új. Eddig 4:1, 3,2:1 és 3:1 arányokkal találkoztam.
Valaki látott már kisérletet az Okun törvény elméleti alátámasztására? Nekem nem sikerült találnom. Valamiért az a gyanum, hogy nincs is.
Viszont ahány tankönyv annyi paraméter. Ez a 2:1 arány nekem egészen új. Eddig 4:1, 3,2:1 és 3:1 arányokkal találkoztam.
Mr Neanderthal 2012.02.14. 18:35:21
Az Okun törvényt igenis le lehet vezetni elméleti vonalon, szerintem minden makro tanegységben szerepel; az aggregált termelési függvényből vezeted le
Y = ANt^g
...Nt = L(1– ut)
sajnos nincs időm keresgetni a szimbólumokat, de ha differenciálod a ln-üket, akkor kijön a teoretikus formula
(Yt-Yn)/Yn=-g(Ut-Un)
rá lehet keresni
Y = ANt^g
...Nt = L(1– ut)
sajnos nincs időm keresgetni a szimbólumokat, de ha differenciálod a ln-üket, akkor kijön a teoretikus formula
(Yt-Yn)/Yn=-g(Ut-Un)
rá lehet keresni
