érdekes kérdés. Lehet, érdemes lenne egészen odáig visszamenni, hogy miért az angol gyarmatok gazdagodtak meg amerikában, míg a spanyol gyarmatok szegények maradtak.

Van valami az angol államberendezkedésben, jogrendben vagy kultúrában, ami jobbá teszi a spanyolnál? Ezt támasztaná alá, hogy a legtöbb volt angol gyarmat (USA, Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland, Hong Kong) most a világ leggazdagabb országai, Indiát leszámítva, de India is inkább jól járt a gyarmatosítással. A latin-amerikai spanyol és portugál, az afrikai francia, olasz és portugál gyarmatok, vagy az indonéziai holland gyarmatok pedig mind a fejlődő országok közé tartoznak.

Vagy az is lehet, hogy mivel Latin-Amerikában volt arany, ott nem épült ki normális gazdaság, az egész arra volt berendezkedve, hogy kibányásszák az aranyat és elszállítják Spanyolországba. Az észak-amerikai gyarmatokon viszont ki kellett építeni valami ipart, hogy megéljenek, főként északon, ahol nem lehetett gyapotot vagy dohányt termeszteni.

Huntington erre adott választ: protestáns etika. Olvasd el a Kik vagyunk mi c. könyvet tőle, sokkal élvezehtőbb, mint a Civilizációk...

@SCUMM:

Ez az érvelés Montesquieu-re rímel :)

@SCUMM:

Ez így azért erős túlzás. Volt olyan időszak, amikor Urugvay-t mint Dél-Amerika Svájcát emlegették. Lehet, Paraquay-t is...

Bár tény, hogy a spanyolok és a portugálok a gyarmataikat csak kizsákmányolási célból tartották.Viszont meg lehet nézni egy volt német gyarmatot: azok sincsenek a legrosszabb helyzetben.

Hong Kong különben a kereskedelemnek köszönheti egyfelől a gazdagságát, másfelől meg saját magának, hogy tudott alkalmazkodni, amikor Japán cégek befektetési célpontokat kerestek (kistigrisek). Dél-Afrikát nem nevezném egy gazdag országnak, hatlamas nyomorral küzd. Kanada gazdagsága nem csak rajta múlott: nem volt egyetlen háborúja sem, a vh-k is inkább Európát sztornózták le. Egyébként a felsorolt országokban iszonyú a társadalmi különbség. Csak eldugják a szegényeket.

@mig8: azt nem nagyon lehet kétségbe vonni, hogy a volt angol gyarmatok ma minden területen sokkal sikeresebbek, mint bármely más ország volt gyarmatai.

Hong Kong talán nem a legjobb példa, mivel nagyon speciális helyzetű városállam. Dél-Afrikát környezetében kell megítélni, messze Afrika leggazdagabb országa. Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában egyáltalán nem magas a társadalmi különbség, legfeljebb néhány európai jóléti társadalomhoz képest, de inkább azok a szélsőséges esetek. Igaz, hogy a világháborúk igazi pusztítása elkerülte őket, de ugyanez elmondható gyakorlatilag minden volt gyarmatról.

@SCUMM:

Mégvmit hozzátennék. A protestáns gondolkodásmód sikerorientált. És ki ne lenne kíváncsi a sikerre? Az angolszász országok olyanok, amelyek főleg a sikereiket reklámozzák és az iránt érdeklődnek, meg még ráadásul nem is irigyek a mások sikereire, hanem úgy reagálnak, hogy akkor majd én is megmutatom. Na, az ilyen országról máshol is pozitív kép alakul ki. De közben azért azt ne felejtsd el, hogy ezek az országok nem épp a tolerancia, stb barátai.

És azt gondolom, hogy a német államok is ebbe a körbe sorolhatóak. Az EU leggazdagabb állama is Németország. Pusztán azért nem állnak olyan jól az ő gyarmatai, mert egyrészt kevés volt, másrészt pont őt nullázták le pár évtizede.

De vehetnéd példának Svédországot is, ahol már az első vh után beköszöntött az a jóléti társadalom, ami csak a 2. vh után kezdett el terjedni másfelé. Igaz, a svédek elveszítették a gyarmataikat.

@mig8: számomra alapvetően nem szimpatikus a vallással magyarázni a gazdasági fejlettséget, bár kétségtelen, hogy a konkrét esetben létezik a statisztikai kapcsolat. Hogy ez csupán korreláció vagy ok-okozati összefüggés, az más kérdés.

A toleranciáról nem igazán értem, mit írsz, az angolszász országok jellemzően jóval toleránsabbak, nyitottabbak a bevándorlók felé. A klasszikus liberalizmus, az egyéni szabadság tiszteletben tartása nagyon mélyen beépült az angolszász gondolatvilágba.

@SCUMM:

nem magával a vallással, hanem azzal a mentalitással, amit a protestáns vallások - kálvinista, evangelista, anglikán - kialakítottak. Persze nemcsak ez kellett. Kellett még a központi hatalomtól való viszonylagos függetlenség. meg még pár dolog ezeken kívül.

Az angolszász országok toleránsak? Most lehet, persze attól függ, hogy kivel. Egyszer látam egy dokut, amely azt részletezte, hogy 1979-ben milyen hátrányos megkülönböztetés éri az indiánokat Kanadában. Vagy ha olvasol híreket, tudhatod, hogy az USA-ban a Klu Klux Klán még mindig aktív. Ausztráliában nemrég azon balhéztak össze, hogy több "sárga" ne települhessen le. És még sorolhatnám. A lényeg, hogy akárcsak pár évtizeddel ezelőtt, az angolszászok közel sem voltak ennyire elfogadóak és megértőek.

A PC-t is ők találták fel, az ő sajtójuk ebben sokkal előrébb van, mint a miénk. De ez nem azt jelenti, hogy nem történnek ezzel ellentétes folyamatok. Nem foglalkoznak vele annyit - nagy különbség.

Mégvmi. Nem a szákásos pesszimizmus és cinizmus beszél belőlem. Pusztán csak együtt dolgoztam pár amerikai kollégával. Nem épp olyanok, akikre felnéznék.

@mig8: ez így már nagyon szubjektív, inkább személyes benyomásainkról beszélünk.

Az is nyilvánvaló, hogy úgy általánosságban az amerikaiakról beszélni nehéz. Egészen más környezetben él az ember mondjuk egy Ohio-beli kisvárosban mint a partvidékek metropoliszaiban.

@SCUMM:

Hogy szubjektív? Meglehet. Mindenesetre közvetlenebb, mint amit a média sugároz. hisz ha te találkozol egy jenkivel, akkor mi garantálja, hogy olyan lesz, mint amit az ismereteid alapján elgondolsz? Szerintem semmi.

Nézd, nekem legalább van személyes tapasztalatom. Ennek alapján mondom azt, hogy a médiában átjött kép az amerikaiakról hamis, mert nem olyanok. Hogy ez szubjektív? Mégegyszer: meglehet.

"(Ne kérjétek, hogy foglaljuk össze a fő konklúziókat, a tanulmány alig 25 oldal!) "
:P

Megteszem én :)
Tehát a szerző szerint
1. gyenge bankrendszer.
A betétesek pénze nem jut el a hitelre vágyókhoz. A szabályozás a hitelezetteket védi, emiatt a hitelezők kiszolgáltatottak, ezért nem hiteleznek.
2. Szürkegazdaság
Az elfuserált társadalombiztosítás a szürkegazdaságba űzi a cégeket, ahol versenyelőnyre tesznek szert. A szürkegazdaság miatt a kicsi, rossz termelékenységű cégek sem esnek ki a versenyből.
3. Infrastruktúra
Távközlés: magánmonopólium. Gyenge minőségű és drága.
Áramszolgáltatás: állami monopólium. Gyenge minőségű és drága.
Oktatás: a tanárfizetések magasak ugyan (erős szakszervezet), de ez elveszi a pénzt a tényleges oktatástól, ezért a mexikói munkaerő alulképzett.
Munkaerő: agyelszívás az USA felől. Aki kicsit is tanultabb, az lelép. Mivel ott illegális munkavállaló lesz, nem érdekelt a diplomaszerzésben.
4. Kína
Az export nagy része import alkatrészek összeszereléséből áll, de ebben Kína sokkal jobb. Hozzáteszi, hogy ez nem magyarázza a 80-as,90-es évek gyenge teljesítményét.

Nem tanulságok nélküli hazánkra nézve sem.

@SCUMM: @LemmytatumLemmytas: @mig8:

Az „angol versus spanyol gyarmatok” polémiához:

Hiányoltam az alábbi fogalmakat:
· Feudalizmus
· Föld monopólium
· Merkantilizmus

Latin-Amerikában (és a Új-Franciaországban, Quebec-ben) egy kvázi-feudális rendszer alakult ki: alkirály, latifundiumok, királyi monopóliumok, merkantilista szabályozás, stb.

A brit gyarmatokon nem vagy csak részben

Új Anglia, pl. a Plymouth Colony és a Massachusetts Bay alapvetően piaci vállalkozás volt. A puritánok mindkét helyen részvénytársaságot alapítottak a gyarmatosítás finanszírozására.

Rhode Island, New Hampshire pedig azokról az elégedetlenekről szólt, akik nem érezték jól magukat a puritánok egyre erőszakosabb, erkölcscsősz paradicsomában.

A feudális rendszer meghonosítása a déli – Virginia – körül kialakult royal colony-kben is félrement. A feudális földadományokról a helyi lakosság nem vett tudomást. Nem fizettek adót az általában Angliában lakó tulajdonosnak. A bevándorlók jelentős része független kisbirtokos lett. A nagyobbak pedig rabszolgamunkára alapozva exportorientált ültetvényeket birtokoltak/üzemeltettek. Nem volt ez ideális rendszer, de feudális se volt.

A merkantilista kötöttségek Anglia és a brit gyarmatok esetében hamarabb lazultak meg. A brit gyarmatok sportot űztek a számukra kedvezőtlen angol törvények kijátszásából.

Az alapvető különbséget valahol itt kell keresni.

A „protestáns etika versus katolicizmus” ellentéthez.

A protestáns etikának nem sok köze van a kapitalista termelési mód kialakulásához. Ez ugyanis Itália olasz városállamaiban jött létre és Németalföld, Dél-Németország (Német-Római Birodalom) félig meddig független városaiban fejlődött tovább.

A protestáns etika fundamentális keresztény etika. Nem fogyasztás- és piac-központú. Hajlamos a sekélyes moralizálásra és a másként gondolkodók erőszakos elnyomására.

A XVI. században a világgazdaság központja – Antwerpen – katolikus város volt. A nagy felfedezésekhez, majd az Újvilág feltárásához katolikus olasz és német bankárok nyújtottak tőkét, „venture capital”-t.

A Fuggerek pl. hatalmas bánya-koncessziókat szereztek Latin-Amerikában. A Weser-ek (másik dél-német bankárcsalád) kulcsszerepet játszottak Venezuela gyarmatosításában, stb.

Anglia és Hollandia felemelkedésében a kulcsszerepet:
1. a földrajzi elhelyezkedés és
2. a központi hatalom gyengesége

játszotta.

Az atlanti kereskedelem tekintetében jó helyen voltak. A központi hatalom gyengesége pedig lehetetlenné tette
1. az abszolutista állam kiépítését
2. a merkantilista szabályozás érvényesítését
3. a feudális rendszer átmentését.

Spanyolországban, Portugáliában a hatalmas állami bevételek a társadalmi átalakulás gátjává váltak.

A modernkor kapcsán pedig a következő fogalmakat hiányoltam:
- neokolonizáció
- modern pénzrendszer
- war on drugs

Mexikó a XX. században – bizonyos tekintetben – félgyarmattá vált az USA mellett. Az 1980-as évek adósságválsága, ill. az 1994-es majd az 1997-es pénzügyi válság hatalmas csapás volt az ország számára. Az USA által elindított – lényeget tekintve "drogmaffia-barát” "war on drugs" című külön-produkció pedig hatalmas kártétellel járt.

@kronstadt: ez így szerintem korrekt válasz.

@kronstadt:

Köszönöm a választ. Pontosan leírja azt, amit én eddig csak sejtettem, lévén, hogy nem vagyok közgazdász.

@kronstadt:
Ez egész jó.

Mondjuk kivéve az
"1. a földrajzi elhelyezkedés és
2. a központi hatalom gyengesége " pontokat, mert ez humbug, a többi elég jó.

@aszora:

Ha „humbug”, akkor fejts ki, hogy miért!

Efféle erős minősítés érdemel némi indoklást:)

@kronstadt:

Hít a legjobb földrajzi helyzetben a (történelem tanúsága szerint) a portugálok sé a spanyolok voltak, nem véltelen hogy ők jutottak először a legmesszebre. Anglia hiába van közelebb mondjuk É-Amerikához, onnan mégi nehezebb volt odáig jutni, mint délebbről a passzátszéllel.

Az pedig szerintem tévedés, hogy a gyenge központi hatalom segíti a feudálizmus felbomlását, szerintem pont fordítva: éppen a központi hatalom segítette elő az önálló királyi városok, ipar és kereskedelem fellendülését, így önálló (hűbéruraktól független) stabil jövedelemhez jutattva a kincstárat.
Feudális anarchiából nem lesz ipari forradalom, a kiskirályok ebben sokkal kevésbé érdekeltek, és valójában minél gyengébb a király, annál később lett vége a feudalizmusnak.

@kronstadt: Szerintem nagyon torz mintát használtok: Amikor volt angol gyarmatokról beszéltek, mindig beleveszitek az USA-t, miközben a 13 kolónia már nagyon korán függetlenedett.
Ha az összes angol gyarmatot nézitek, nagyon vegyes a kép. Ott van a hatalmas India egymagában (a korona ékköve!), vagy pl. Pakisztánban és Bangladeshben összesen több ember él, mint az USA-ban. Van nagyon sok olyan ország, ahol mióta kivpnultak az angolok, folyamatos a katonai diktatúra/polgárháború: Pl. Nigéria, Burma.

@aszora:

A természetföldrajzi tényező szerepe minden területi folyamat esetében egyértelmű. Ezért ezt nem ragoznám tovább.

Az atlanti térség tekintetében inkább az a releváns kérdés, hogy miért Anglia és Hollandia lett a jolly joker?

Miért nem a hatalmas Spanyolország?

Miért nem a hatalmas Franciaország?

Különösen a konföderatív „Holland Köztársaság” esete érdekes. Itt egy bő fél Dunántúlnyi területen 7 kvázi független állam élt együtt + még egy rakás kisebb autonóm enklávé.

Még egy normális nevet sem tudtak találni maguknak…

Hivatalos név:
„Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága”( Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden)

A „politikai rendszer” meg egyenesen szórakoztató volt…

Idézet
„A hét tartomány nem hozott létre egységes állami intézményrendszert: mindegyik maga határozta meg szervezetét, és nemcsak bel-, de sokszor még külpolitikáját is. Nemcsak hogy egységes gazdaságpolitikájuk nem volt, de még pénzt is önállóan vertek. Nem volt egységes hivatali rendszer; a hét tartomány önállóan, „ki-ki a maga szájíze szerint” építette ki közigazgatását. A rendi gyűlésben minden tartománynak egy-egy szavazata volt, és mivel a döntéshez a hét tag egyetértése kellett, a gyűlés gyakorlatilag határozatképtelen volt.”

„A végrehajtó hatalom egy 12 tagú tanács kezében összpontosult; ennek elnöke a kormányzó volt, de ő ténylegesen csak háborús időkben irányíthatta a tartományokat”

hu.wikipedia.org/wiki/Holland_aranykor#.C3.81llami_int.C3.A9zm.C3.A9nyrendszer.2C_belpolitika

Ehhez még annyit érdemes hozzátenni, hogy az apró Hollandia tönkreverte a hatalmas spanyol államot és kb. 100 éven át a legjelentősebb tengeri hatalom volt a világon…

Erős központi hatalom nélkül…

Az angol flotta – mennyiségi szempontból – a hajózási törvények segítségével (szubvenció) a XVIII. sz végére zárkózott fel a holland flottához. A holland kereskedelem number 1 szerepét azonban csak a XVIII. sz közepére tudták megtörni.

No de térjünk vissza az erős államokhoz.

Spanyolországban erős volt a központi hatalom. Mégis tönkrement a gazdaság… Miért?

Franciaországban erős volt a központi hatalom. Mégis tönkrement a gazdaság… Miért?

Anglia:

Anglia érdekes, ellentmondásos példa. Volt itt abszolutista, merkantilista kísérlet, de kisiklott…

I.Károly a vérpadon végezte…

Átmenetileg a királyságot is felszámolták.

II. Jakabot elűzték (Glorious revolution)

És egy holland herceg került a trónra

Aki annyira tartott a parlamenttől, hogy nyíltan még új adót sem mert kivetni,

Inkább kiskaput keresett és a Bank of England-el felfedezte az inflációs adó és az államháztartási hiány gyönyörűségeit.

Az angol polgári forradalom alaposan szétzilálta a központi hatalmat Angliában…

Ennek ellenére Anglia világhatalom lett...

@aszora:

Az „önálló királyi városok”-hoz

pontosabban

a fallal körülvett, autonóm „önálló királyi városok”-hoz

ez pont a központi hatalom gyengeségéről szól. A polgárok lényegében megvásárolták a szabadságukat.

Városalapítás tekintetében az európai fénykor a érett középkor dereka, a XIII. század. A XIII. század a feudális „anarchia” időszaka. A központi hatalom ebben az időben gyenge volt még Nyugat-Európában is. Mégis termékeny időszak volt ez, jelentős népesség- és gazdasági növekedéssel.

A XIV, XV sz., a központi hatalom megerősödése, Európában gazdasági hanyatlásról szólt. A korábban kiemelkedően fontos champagne-i vásárok ellehetetlenültek. A gazdaság hanyatlott. A nagy pestisjárvány a XIV sz közepén nem volt véletlen, ilyen pusztítás csak legyengült lakosság mellett mehet végbe. (Az európai népesség kb. 30-40%-al csökkent. )

Az európai megapolisz, a blue banana néven elhíresült város-együttes, alapjai a X-XIII sz-ban alakultak ki az ún „feudális anarchia” időszakában a Németalföld és Észak-Itália között húzódó kereskedelmi/urbanizációs tengely mentén.

Ez a terület lett legkésőbb egységes nemzetállammá szervezve Európában…

Német Egység – 1871

Olasz egység – 1870

Mégis még ma is ez az európai magterület

Néhány térkép:

forums.skadi.net/photoplog/images/2152/1_Europe_s_Blue_Banana.png

www.ttevisual.com/geography/images/pop-images/Earth_Science/economic-geo/3Eur-X-4-blue-banana.jpg

Még ide kívánkozik egy példa

A Hanza szövetség:

Idézet

„Eleinte a Hanza fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak”

„Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, egyfelől, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.”

Hát ez se az erős központi hatalomnak köszönhette a létét.

Az olasz városállamokat talán említeni se kell. Ott se volt erős központi hatalom. Az olasz félszigeten erős központi hatalom mindössze a Nápolyi Királyság területén volt, ma ez a hátrányos helyzetű olasz dél, a mezzogiorno.

„valójában minél gyengébb a király, annál később lett vége a feudalizmusnak”

ez nem felel meg a valóságnak…

@GeeDawg2:

A telepes-gyarmatokat ne keverjük össze az egyéb gyarmatokkal. Az USA-t Ausztráliával, Új Zélanddal lehet rokonítani Indiával nem.

@kronstadt:
Hm... lehet hogy kissé elhamarkodtam a véleményemet.
Ennek ellenére szerintem az oksági viszony fordított, mint ahogy te is fogalmazod helyenként, ezek a városok nem a központi hatalom gyengesége miatt fejlődtek, hanem fordítva: mivel fejlődtek (és a kereskedelem/ipar nem feudális gazdasági ágak), emiatt más viszonyok alaultak ki.
Azt mondani, hogy ott gyengült a feudalizmus, ahol nem is volt feudalizmuz (kereskedelem, ipar) nekem tautológiának tűnik :)