Ami azt illeti, a magyar munkagazdászok is erősen megizzadtak, hogy megmagyarázzák, miért volt olyan kicsi a 2001-2002-es minimálbér-emelés foglalkoztatási hatása (a magyarázatok közt szerepel pl. a feketegazdaság és a papíron részmunkaidősssé válók nagy száma) – de ez a blogbejegyzés akkor is elég gyenge.

Elég nyilvánvaló, hogy minél jobban „beleharap” a minimálbér a béreloszlásba, annál többen lesznek minimálbéren, így a minimálbéresek száma és aránya az összes foglalkoztatottból nőni fog. Ez az ég adta világon semmi olyat nem bizonyít, hogy nem a korábban is minimálbéren vagy az új minimálbér alatt foglalkoztatottakat bocsátották volna el első sorban. (Ráadásul a válságnak köszönhetően az versenypiaci bér eloszlása is lejjebb tolódott valószínűleg, így olyanok is beleütközhettek a korlátba, akik korábban fölötte voltak.)

A minimálbér soha nem az egyetlen összetevője volt a munkaerőpiac azon erőinek, amelyek aktívan befolyásolják a fiatalok - vagy akárki - munkanélküliségét.

Ráadásul a fiatalok munkanélküliségén eléggé problémás vizsgálni a minimálbér hatásait, hiszen a többségük olyan szakismerettel rendelkezik, amelyért elhelyezkedésük esetén jóval többet kapna a minimálbérnél. Márpedig nem is olyan rég még nálunk is 17-18 évesen szakmát kaptak a fiatalok a kezükbe.

Minimálbéren ugyanis jellemzően a keresett szakképzettséggel nem rendelkezőket fizetik - ami független az életkortól. Sőt. Egy fiatal még könnyen átképzi magát új szakmára, ha az eredetivel nem talál munkát, azonban az idősebb munkavállalóknak ez már nehezebb, így ők könnyebben válhatnak minimálbéressé.

Amúgy is sok probléma van a cikkel. Normális esetben a minimálbért fellendülési időszakban emelik, így a fellendülés munkanélküliséget mérséklő hatása könnyen erősebb lehet, mint a minimálbér emelésének hatása.

Mi több, vicces módon a minimálbér emelés okozta munkaerő piaci nyomás segíthet a fellendülés fenntartásában, hiszen miközben a minimálbér emelése miatt munkahelyek szűnnek meg, aközben a munkaerő szabaddá válik, és a munkaerőt kereső vállalkozások könnyebben juthatnak munkaerőhöz. Ami a nemzeti jövedelem növekvése miatt tovább mérsékelheti a munkanélküliséget.

Azonban a minimálbér emelése kockázatot is jelent, így érdemesebb óvatosan bánni vele, és csak akkor hozzányúlni, ha már amúgy is alacsony a minimálbéren foglalkoztatottak száma.

Köszönet a posztért, szűkebb szakmánkban lassan örökzölddé válik a téma:))
1. Sok olyan tanulmány van, ami nem mutat ki jelentős foglalkoztatási hatást, legalábbis közvetlen hatást és rövid távon nem. Ezek a tanulmányok általában többé-kevésbé hihetőek (legalábbis nagy hatás nem hozható ki). Én nem néztem rendesen utána, de tökre elhiszem, hogy a posztolónak igaza van itt, Mankiw-nak meg nincs (ő sem nézett rendesen utána...)
2. Aljas önreklám, de itt is hasonlót látunk: mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_mnbszemle&ContentID=13156 22-23. oldal.
A magyarországi vállalatok sem mondják azt, hogy elbocsátanának sok munkavállalót egy esetleges minimálbér emelés esetén. Persze, persze, óvatosan kezelendő mindez, és a hosszútávú hatások vszleg sokkal nagyobbak lennének. De mégis meglepő, hogy ilyen kicsi rövidtávú hatással számolnának.
3. Következik-e ebből, hogy a minimálbér mint olyan nem számít? Persze, hogy nem, és nemcsak a hosszú táv miatt. Ugye ha Magyarországon havi 300 e Ft-ra (vagy Amerikában óránként 30 dollárra) emelnék a minimálbért, és azt be is tartaná mindenki, akkor lenne azonnali közvetlen hatás, nem?
4. Én arra jutottam magamban, hogy a minimálbér alapvetően nagyon rossz dolog. Sőt, szerintem annyira rossz, hogy még a gyakran ostoba politikacsinálásban sem emelik olyan szintre, ami igazán számítana. Így a legtöbb megvalósult minimálbér-emelésnek tényleg nincs hatása. Amit a gondos természetes-kísérleti diff-in-diffs elemzések rendesen meg is mérnek.
Én ezzel nagyjából megnyugtattam magam, remélem másokat nem, és jön a vita:))

@kezdi:

Érdekes lenne, ha megszűntetnénk a minimálbért, vajon milyen hatással járna?

Egyébként pl. Németországban nincs államilag szabályozott minimálbér, azt a szakszervezetek és a munkaadók közösen alakítják ki egy-egy szakmára vagy ágazatra vonatkozóan...