nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Német gazdasági csoda: másodszor?

2010.09.13. 10:54 eltecon

A második negyedév adatai alapján Németország meglehetősen gyorsan látszik kijönni a recesszióból. A CATO Institute publicistáját - a részben gazdaságtörténettel is foglalkozó Lawrence H. White-ot - mindez a háború utáni német csodára emlékezteti. Noha a cikk tényleg az akkori eseményeket taglalja, a szerző szándéka szerinti üzenet nagyon is a mának szól. Szerinte nem az állami beavatkozás, fiskális stimulus meg hasonlók, hanem épp az ellenkezője vezet ki a válságból. Persze annak, aki ismeri a CATO-t, semmi meglepő sincs benne.


16 komment

Címkék: gazdaságpolitika gazdaságtörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr622290530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

burlamaqui 2010.09.13. 22:16:38

Pár napja Krugman (Dean Baker nyomán) közölt egy táblázatot az USA és az NSZK összes kormányzati vásárlásának alakulásáról. Ebből az látszik, hogy a német stimulus Merkel-féle szégyenlős elmismásolása nem azonos a tényleges tendenciákkal. De a hit nem tényekre épül.
Quarter Gemany US
2007Q4 100.0 100.0
2008Q1 100.4 100.6
2008Q2 101.5 100.8
2008Q3 101.7 102.2
2008Q4 102.5 102.9
2009Q1 103.6 102.5
2009Q2 104.2 103.8
2009Q3 105.1 104.0
2009Q4 104.8 103.9
2010Q1 106.9 103.8
2010Q2 107.3 104.5

VIII. Nagyapó 2010.09.13. 23:17:19

@burlamaqui:

Mindenesetre ami a költségvetési deficitet illeti, az USA egyértelműen sokkal jobban elszállt.

Miért ez a statisztika mutat többet vajon?

burlamaqui 2010.09.14. 04:33:40

@VIII. Nagyapó: Mert kimarad belőle a bevételek csökkenésének és az adócsökkentésnek a hatása. Az adócsökkentés a 3,4%-os német stimulus 68%-át tette ki, az 5,9%-os amerikainak a 34,8%-át.
Persze, de mihez képest szállt el? Ha például elhinném a CIA adatait, akkor a német adósság 2009-ben 72,1%, az amerikai pedig csak 52,9...

VIII. Nagyapó 2010.09.14. 09:35:13

@burlamaqui:

Hát, ha csak a bevételi oldal adja a különbséget, akkor biztosan a deficit a jobb mutató - az adócsökkentés éppúgy része a stimulusnak, bár a multiplikátorok eltérő mértékéről nyilván lehet vitatkozni.

Ámbátor valami nem stimmel (bár lehet, csak felcserélted a számokat): ahhoz, hogy a németek kevésbé szálljanak el ugyanakkora kiadásbővítés mellett, az kellett volna, hogy ott legyen kisebb az adócsökkentés.

(Én amúgy a deficitre mondom, hogy elszállt, nem az adósságállományra. Az élénkítés a kormányzat korábbi viselkedéséhez mérten értelmezhető jól, szerintem...)

burlamaqui 2010.09.14. 15:55:05

@VIII. Nagyapó:
A számok rendben vannak: www.brookings.edu/articles/2009/03_g20_stimulus_prasad.aspx
Ha az adócsökkentés minden további nélkül ugyanúgy stimulus, akkor persze igazak az egyensúlyi feltevések, nincs hitel- és ingatlanbuborék, nincs recesszió, nem kell Keynes, I. Fisher, Minsky stb. Akkor az OECD májusi előrejelzésének is igaza lett volna, amelyik inflációs nyomást várt az USA-ban és költségvetési megszorítást sürgetett.
Most meg: if the slowdown reflects longer‐lasting forces bearing down on activity, additional monetary stimulus might be warranted in the form of quantitative easing and commitment to close‐to‐zero policy interest rates for a long period. Where public finances permit, planned fiscal consolidation could be delayed.

aszora 2010.09.14. 22:06:55

@VIII. Nagyapó:
A német hiányszámot is most már 4% fölé várják (4,5%? valami ilyesmit olvastam valahol).
Akkor már nem akkor a különbség...

Viszont az adócsökkentéssel az export dinamikusan bővült és a munkanélküliség is jelentsen csökkent, így biztosan van plusz bevétel/csökkenő szoc kiadás hatás is.
A gépjárműiparban pedig volt jelentős bércsökkentés is, szóval alacsonyabb bérek, de több munkahely és javuló versenyképesség is benne volt a stratégiában.

Szóval nem szükségszerű, hogy nagyobb arányú adócsökkentés jobban növeli a hiányt.

toronto 2010.09.15. 10:36:22

@aszora:

Klikk az alábbi ábrára.

finance.yahoo.com/q/bc?s=EURUSD=X

Ez a sztori az euró mélyrepüléséről szól…

aszora 2010.09.15. 17:13:50

@toronto:

Biztosan erről is.
De mintha azt olvastam volna a hírekben, hogy Németo. az eurozónán belüli exportja is élénkült.

toronto 2010.09.15. 18:10:17

@aszora:

Még jó hogy felélénkült. Gyenge euró mellett drága lenne, pl. az USA-ból importálni.

aszora 2010.09.15. 18:21:58

@toronto:
Na jó, de akkor ezexerint a valutaúnión belül Németo-nak nincs versenytársa? :)
Mert a gyenge euró segíthetné pl. a spanyok, olasz, görög stb. gazdaságot is (biztos segíti is, csak nem eléggé).

Az USA-t inkább az egész eurózónával lenne érdemes összehasonlítani. Viszont az eurón belül úgy tűnik az erőegyensúly tovább tolódik a németek javára...

VIII. Nagyapó 2010.09.15. 19:49:29

@burlamaqui:

Ha jók a számok, akkor viszont még kevésbé értem Krugman adatsorát.

Ami az adócsökkentést illeti: mondom, a multiplikátorokon lehet vitatkozni, de hogy - a kormányzati vásárlásokkal ellentétben - teljesen hatástalan legyen, az azért nem valószínű.

@aszora:

Emlékeim szerint az USA hiány 10% körül lesz valahol - azért az nagy különbség...

VIII. Nagyapó 2010.09.15. 19:55:19

@aszora:

Amit nem értek, hogy ha a németeknél ugyanolyan mértékben nőttek a kiadások (Krugman szerint), a kiadásnövekedéshez képest jobban csökkentek az adók (burlamaqui táblázata szerint), és nagyjából hasonló mértékben esett vissza a GDP, akkor hogy lehet, hogy ott kevésbé nőtt a deficit? Vmi vhol nem OK...

@toronto:

Azért ami a mélyrepülést illeti, nem árt átkapcsolni 2 éves nézetre. Minden relatív :-)

aszora 2010.09.15. 22:49:30

@VIII. Nagyapó:

Szerintem (csak tippelek) ott lehet a kutya elásva, hogy ha pl. az élénkítő csomagba bekalklálja az adócsökkentés kieső bevételét, akkor viszont kiadások is fognak csökkenni (pl. kevesebb munkanélküli segély, ), és plusz bevételek is vannak (plusz exportbevétel adóhatása mondjuk).

Nyilván az adócsökkentés kiadási hatását extrapolálták az előző helyzet szerint, így jött ki az összeg, a valóságban viszont nem annyi a kiadás, mert volt plusz bevétel, más területen pedig plusz megtakarítás.

burlamaqui 2010.09.16. 04:23:46

A világ bonyolultabb mint a tankönyvek. Robert Inman (www.voxeu.orgindex.php?q=node/5512) a voxeun ma éppen azt mutatja be, hogy az amerikai fiskális stimulusból az az összeg (223 milliárd $) ami a szövetségi államoknak jutott, nagyon kevéssé volt hatásos, az ösztönzést központilag kell megvalósítani. Kérdés, hogy volt ez Németországban, hisz az is szövetségi állam (ha lesz időm, majd utánanézek):

toronto 2010.09.16. 11:19:22

@VIII. Nagyapó:

A két évvel ezelőtti időszak békés volt és idillikus:)

Rorgosh 2010.09.16. 22:10:45

Igazság szerint az adócsökkentés lehet is fiskális stimulus, meg nem is.

Stimulus akkor, ha csak ideiglenes. Lehetővé teszi a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy újra nyereséggel termeljenek, rendezzék pénzügyi helyzetüket, így talpon maradjanak a fellendülésig, amikor a piac talpra állása magától is nyereségessé teszi őket, és amikor vissza lehet állítani a korábbi adószintet a korábbi kiadásokat fedező hitelek újrafinanszírozására.

Nem stimulus, hanem adócsökkentés akkor, ha tartós. Ekkor - ha ez egyértelmű - a lélegzethez jutott vállalkozások nem egyszerűen fenntartják a termelést, hanem megkezdik a kapacitás vagy termékfejlesztést célzó beruházásaikat, hiszen egy hosszabb távú magasabb nyereség lehetőségét látják, amelyet igyekeznek maximálisan ki is használni. Viszont ekkor a válság után kiadásvágással kell biztosítani a válság alatt felvett hitelek finanszírozhatóságát.

Az amerikai adócsökkentések egyértelműen ideiglenesek, így szükségképpen csak a szerényebb célt képesek elérni. Ezzel szemben a németek egyértelművé tették, hogy kiadáscsökkentésbe kezdenek, ami egyfajta ígéret az adócsökkentés tartósságára, és ez bizony a nagyobb cél felé terelte a vállalkozásaikat.

Ezzel függ össze a görög játék is. Már korábban is írtam azt, hogy németország érdeke volt az, hogy a görög válság meggyengítse a túl erős eurót, ezért nem kapkodtak a segítséggel. És most látható, hogy bizony be is jött a számításuk....
süti beállítások módosítása