Miért és hogyan lettek gazdagok a gazdag országok, s miért maradtak szegények a szegények? A közgazdasági elemzés egyik legfontosabb kérdése ez, s a válasz persze nehéz, hiszen a gazdasági növekedés bonyolult, összetett folyamat, a rá ható tényezők sokfélék. Az új intézméyi közgazdaságtan mindenekelőtt a tulajdonosi jogok egyértelmű definiálását, a magántulajdon másoktól, mindenekelőtt a központi hatalom túlkapásaitól való védelmét tartja alapvetőnek a gazdasági teljesítémények ösztönző intézményei között. Blogunkban is sokszor idéztünk már - leginkább Daron Acemoglu nevéhez kötve - olyan kutatási eredményeket, amelyek a különböző nagyhatalmak által gyarmatosított országok későbbi fejlődésének eltéréseiből következtettek az ilyen intézmények szerepére. A gyarmatok iránti érdeklődés kézenfekvő, hiszen a gyarmatosítók rendszerint saját intézményi rendszerüket vezették be, mégpedig történelmi léptékkel mérve igen gyorsan ezeken a területeken, így ezen intézmények hatása elkülönítetten, szinte ellenőrzött kísérletként vizsgálható. A legtöbb ilyen kutatás az eddigiekben európai hatalmak gyarmatairól szólt, ám gyarmatai nemcsak európai, vagy európai kulturális-politikai örökséget hordozó országnak voltak, hanem például Japánnak is. Dongwoo Yoo és Richard H. Steckel Japán ázsiai gyarmatainak vizsgálatával megerősíti a tulajdonosi jogok szerepével kapcsolatos korábbi kutatások eredményeit.
Gazdasági növekedés és tulajdonosi jogok
2010.12.01. 11:42 eltecon
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr972485619
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
