nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Csak a méret számít?

2013.01.19. 14:54 eltecon

Jaj, dehogy, nem arról van szó, ez nem az a blog! Az államadósságról beszélünk. A nagy államadósság két egymással összefüggő, de egymástól elkülöníthető okból terheli egy ország makroökonómiai rendszerét. Az egyik a szolgálat terhe: a fizetendő kamat más céloktól von el forrásokat. A másik az, hogy a finanszírozási források esetleges elapadása esetenként radikális és kellemetlenül gyors kényszerű alkalmazkodást követel meg a kormányzati finanszírozásban, ami súlyos zökkenőket okoz a makrogazdasági rendszerben. Miközben természetesen igaz az, hogy az adósság növekedése - minden egyéb azonossága mellett - mindkét problémát súlyosbítja, az adósság nagysága nem az egyetlen, gyakran nem is a legfontosabb tényező az adósságproblémák elfajulásában. Ahogy az már csak lenni szokott, a minden egyéb tényező sohasem azonos, különböző GDP arányos adósságszintű országok helyzetének összehasonlításánál ezek függvényében más szint számít veszélyesnek vagy kevésbé veszélyesnek.

A problémának különös hazai aktualitást ad az a mód, ahogy kormányunk az adósságra tekint, az eladósodottság úgy, ahogy van rossz dolog, bármi áron való csökkentése siker, függetlenül attól, hogy az e cél érdekében bevetett eszközök hogyan hatnak  az adósságproblémát árnyaló többi tényezőre. Az IMF két kutatója a fejlett országok államadósság problémáinak empirikus tapasztalatait összegezve az adósság méretén túl egy másik fontos dimenzió bekapcsolását javasolja, mégpedig azt, hogy kinek is tartozik az ember. A tőkemenekülés esélye ugyanis legalább annyira függ ettől, mint az adósság méretétől. Kisebb a kockázat, ha a finanszírozás belföldről jön, vagy ha külföldi, de más országok központi bankja vagy nemzetközi pénzügyi szervezet a hitelnyújtó. Magyarország ugyan nem szerepel a vizsgálatban, de a levonható tanulságok kézenfekvőek.

Update: a The Economist is megtalálta.


7 komment

Címkék: adósság portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr295026897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vidéki 2013.01.19. 17:16:15

„A problémának különös hazai aktualitást ad az a mód, ahogy kormányunk az adósságra tekint, az eladósodottság úgy, ahogy van rossz dolog, bármi áron való csökkentése siker, függetlenül attól, hogy az e cél elérése érdekében bevetett eszközök hogyan hatnak az adósságproblémát árnyaló többi tényezőre. „

Ha a valóság minden szeletét ki akarjuk bontani, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Magyarország esetében nem csak a kormány forszírozza az adósság csökkentését, hanem az EU potentátjai is.

Arany János írta Atilláról („Isten ostoráról”) Keveháza című eposzában.

„„Mit ő kiad, mit ő beszél,

Nem tréfaszó, nem puszta szél”!

Az EU potentátjai sem a levegőbe beszélnek, hanem súlyos szankciókkal (kohéziós alapok megvonása) is fenyegetik Magyarországot, ha nem teljesül a hiánycél.

Egy bölcs mondta: „Ha ketten csinálják ugyanazt, az már nem ugyanaz”.

Szegény embert ág is húzza!

Egyik ilyen a jegybanki tartalékok szükségszerűen magas szintje.

"Ha alacsony a jegybanki tartalékok szintje, akkor a tapasztalatok alapján sokkal nagyobb valószínűséggel éri az országot spekulációs támadás, ha viszont magas, akkor annak jelentős "ára" van.

Az MNB a jegybanki alapkamatot (jelenleg 5,75 százalék) fizeti a banki betétek, illetve a kéthetes kötvények után, míg a nemzetközi tartalékokon, amelyeket nagy biztonságú, de éppen ezért a nullához konvergáló kamatozású eszközökben tart, alig keres valamit."(szp
mfor.hu

A jegybanki tartalékok duplára duzzasztása is, noha szükségszerű, fékezi a recesszióból kilábalás sebességét, azokhoz az országokhoz képest, akiket a spekulánsok nem tartanak olyan erős nyomás alatt, mint minket.

bankvezér 2013.01.19. 18:57:00

Ehhez a "nagy felfedezéshez" csak gratulálni tudok az IMF szakértőinek.
Gondolom, hogy a jövő héten a melegvíz feltalálását fogják bejelenteni. :))

Kandeláber 2013.01.19. 19:59:49

Odáig olvastam, hogy "az IMF két kutatója", és érzékeltem, hogy az íróban újabb IMF-imádót - no nem tisztelhetek, hanem sajnálhatok.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.01.20. 10:22:52

@Vidéki:
Arra utalt, hogy az adósságunk kb. 10%-t a Franklin Templeton Investments birtokolja. Ez egy befektetési alap. Az üzletpolitikájából következően könnyű szívvel szabadul meg bármilyen befektetéstől, aminek a hozama nem optimális. A magyar állampapírtól max. csak azért nem tud könnyen megszabadulni, mert a magyar állampapírpiac kicsi. Ha piacra dob mindössze száz milliárd forintnyit, azzal hónapokra bedugítja a magyar állampapírpiacot. Nem mellesleg ezzel rendesen beszopatna minket is.

Ezzel szemben központi bankok és az IMF nem ugrál befektetésről befektetésre, tehát nincs ilyen kockázat.

@bankvezér:
Egy dolog sejteni valamit és más dolog bizonyítani azt.
Mondjuk, ez speciel csak egy félmunka, mert összeszedték nagyjából, hogy mi kinek tartozik, de nem vitték tovább. Izgalmasabb lett volna, ha összevetik mondjuk a hozamokkal, vagy CDS-sel.

Luzitán 2013.01.20. 12:57:13

@Kandeláber: Jól tetted, hogy nem olvastad tovább. Nem is neked való.

bankvezér 2013.01.20. 18:28:29

@Lord_Valdez:
"Mondjuk, ez speciel csak egy félmunka, mert összeszedték nagyjából, hogy mi kinek tartozik, de nem vitték tovább. Izgalmasabb lett volna, ha összevetik mondjuk a hozamokkal, vagy CDS-sel. "

Van még olyan ember, aki nem tudja, hogy hitelminősítők politikai utasításra "dolgoznak"?
süti beállítások módosítása