nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Termelékenységi paradoxon

2011.05.13. 21:16 eltecon

Az internet, a számítástechnika és információs technológia forradalma valóban fenekestül felfordította, átalakította életünket. Valahogy úgy, ahogy azt a nyolcvanas évek végétől már előre megjósolták a szakértők, amikor az "új gazdaság" eljöveteléről és forradalmáról beszéltek. Van azonban valami, ami nem jött el, noha azt vártuk, hogy bekövetkezik. Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást. Vajon miért? 


5 komment

Címkék: gazdasági növekedés

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr252900930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sorge 2011.05.13. 22:50:46

" Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást. "

Hogy lehet ilyet leírni? Lehet, hogy az USA-ban nem okozott, de a fejlődő országok esetében nagyon is okozott...

Csavarhúzós 2011.05.14. 23:56:34

>Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást.
-Most anélkül, hogy a linkelt cikket elolvasnám (az a korosztály vagyok, akinek még nyelvvizsga nélkül is adtak diplomát...), több válasz is van a fejemben erről. Az egyik, hogy a GDP nem a jólétet méri, így a termelékenység sem jólét/munkaóra. A jólét az erőteljesen nőtt, az információs javak hihetetlen deflációján át.
Vegyük mondjuk az elvira.hu-t. Korábban sokan vásárolták a vastag kék MÁV-menetrendet - ők a könyvecske áránál többet áldoztak volna egy eszközre, ami nem csak a vonalak menetrendét közli, hanem A-ból B-be útvonalat javasol, ráadásul pillanatok alatt. Ez az értéktöbblet azonban nem jelenik meg a GDP-ben, mert az elvira.hu ingyenesen nyújt a korábbi fizetős megoldásnál többet, ami a GDP-szemléletben nem érték. (Vannak csökkentő és növelő tételek, pl. nem készül annyi menetrend-könyv, ellenben fizetik a programozókat, de az egyenleg nulla közeli, az előállított jólét-többlet pedig erősen pozitív) Ezzel összefüggésben a másik fő ok pedig az, hogy a termelékenység leginkább akkor nő, ha létező termékeket gyártanak kevesebb munkaórával, esetleg árban is megjeleníthető extra minőségben. Ekkor a termék ugyanúgy elkészül, a dolgozó pedig odébbáll, és más termékek is készülnek, amik eddig nem. (Nem kell feltétlen űrtechnikára gondolni, mondjuk a szorgalmas kétkezi munkás a felfutó lótenyésztésben, vagy térkövezésben talál munkát, ahol korábban kisebb volt a termelési volumen). Az IT-forradalomban viszont többnyire olyan termékek készülnek, amik addig nem, és így nem szabadul fel munkaerő; ráadásul az elkészült termékek ára jóval kisebb (gyakran nulla), mint ha szabadalmaztatni lehetne a duplaklikket, a DivX kódolást vagy akár a webes keresést. Tehát látszólag alig áll elő új érték - valójában pedig dehogynem, csak az informatikai javak folyamatos deflációja révén "csak" a jólétet növeli, a GDP-t alig.

Netmaster 2011.05.15. 07:23:38

Hála a jó égnek. :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.15. 19:00:37

Komolyabb statisztikai böngészés nélkül én inkább Sorgenak adnék igazat. A világ gazdasági növekedési üteme nőtt, a fejlett országoké kevésbé.

@Csavarhúzós:
Nem jó a példa. Azt a pénzt, amit az emberek nem MÁV menetrendre költenek, vagy megtakarítják, vagy elköltik. Mindkettő megjelenik a GDP-ben.

Csavarhúzós 2011.05.15. 21:16:58

@Lord_Valdez: Azt a pénzt, amit az emberek nem MÁV menetrendre költenek, vagy megtakarítják, vagy elköltik. Mindkettő megjelenik a GDP-ben.
-Nem azt mondtam, hogy a GDP csökkent, hanem hogy nem nőtt - miközben a jólét igen. Sok oldalról lehet a GDP-t megragadni, ha a fogyasztás oldaláról tesszük, akkor az ingyenes termék fogyasztása (az elvira.hu használata) nem GDP-növelő. A GDP első közelítésben nem változik, csak a fogyasztás szerkezete. A nyomtatott menetrend fogyasztása megszűnik (GDP mínusz), helyette más dolog fogyasztása pedig nő (GDP plusz).
süti beállítások módosítása