Az internet, a számítástechnika és információs technológia forradalma valóban fenekestül felfordította, átalakította életünket. Valahogy úgy, ahogy azt a nyolcvanas évek végétől már előre megjósolták a szakértők, amikor az "új gazdaság" eljöveteléről és forradalmáról beszéltek. Van azonban valami, ami nem jött el, noha azt vártuk, hogy bekövetkezik. Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást. Vajon miért?
Termelékenységi paradoxon
2011.05.13. 21:16 eltecon
5 komment
Címkék: gazdasági növekedés
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/2900930
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sorge 2011.05.13. 22:50:46
" Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást. "
Hogy lehet ilyet leírni? Lehet, hogy az USA-ban nem okozott, de a fejlődő országok esetében nagyon is okozott...
Hogy lehet ilyet leírni? Lehet, hogy az USA-ban nem okozott, de a fejlődő országok esetében nagyon is okozott...
Csavarhúzós 2011.05.14. 23:56:34
>Ez a technológiai forradalom a gazdasági növekedés ütemében valójában nem okozott gyorsulást.
-Most anélkül, hogy a linkelt cikket elolvasnám (az a korosztály vagyok, akinek még nyelvvizsga nélkül is adtak diplomát...), több válasz is van a fejemben erről. Az egyik, hogy a GDP nem a jólétet méri, így a termelékenység sem jólét/munkaóra. A jólét az erőteljesen nőtt, az információs javak hihetetlen deflációján át.
Vegyük mondjuk az elvira.hu-t. Korábban sokan vásárolták a vastag kék MÁV-menetrendet - ők a könyvecske áránál többet áldoztak volna egy eszközre, ami nem csak a vonalak menetrendét közli, hanem A-ból B-be útvonalat javasol, ráadásul pillanatok alatt. Ez az értéktöbblet azonban nem jelenik meg a GDP-ben, mert az elvira.hu ingyenesen nyújt a korábbi fizetős megoldásnál többet, ami a GDP-szemléletben nem érték. (Vannak csökkentő és növelő tételek, pl. nem készül annyi menetrend-könyv, ellenben fizetik a programozókat, de az egyenleg nulla közeli, az előállított jólét-többlet pedig erősen pozitív) Ezzel összefüggésben a másik fő ok pedig az, hogy a termelékenység leginkább akkor nő, ha létező termékeket gyártanak kevesebb munkaórával, esetleg árban is megjeleníthető extra minőségben. Ekkor a termék ugyanúgy elkészül, a dolgozó pedig odébbáll, és más termékek is készülnek, amik eddig nem. (Nem kell feltétlen űrtechnikára gondolni, mondjuk a szorgalmas kétkezi munkás a felfutó lótenyésztésben, vagy térkövezésben talál munkát, ahol korábban kisebb volt a termelési volumen). Az IT-forradalomban viszont többnyire olyan termékek készülnek, amik addig nem, és így nem szabadul fel munkaerő; ráadásul az elkészült termékek ára jóval kisebb (gyakran nulla), mint ha szabadalmaztatni lehetne a duplaklikket, a DivX kódolást vagy akár a webes keresést. Tehát látszólag alig áll elő új érték - valójában pedig dehogynem, csak az informatikai javak folyamatos deflációja révén "csak" a jólétet növeli, a GDP-t alig.
-Most anélkül, hogy a linkelt cikket elolvasnám (az a korosztály vagyok, akinek még nyelvvizsga nélkül is adtak diplomát...), több válasz is van a fejemben erről. Az egyik, hogy a GDP nem a jólétet méri, így a termelékenység sem jólét/munkaóra. A jólét az erőteljesen nőtt, az információs javak hihetetlen deflációján át.
Vegyük mondjuk az elvira.hu-t. Korábban sokan vásárolták a vastag kék MÁV-menetrendet - ők a könyvecske áránál többet áldoztak volna egy eszközre, ami nem csak a vonalak menetrendét közli, hanem A-ból B-be útvonalat javasol, ráadásul pillanatok alatt. Ez az értéktöbblet azonban nem jelenik meg a GDP-ben, mert az elvira.hu ingyenesen nyújt a korábbi fizetős megoldásnál többet, ami a GDP-szemléletben nem érték. (Vannak csökkentő és növelő tételek, pl. nem készül annyi menetrend-könyv, ellenben fizetik a programozókat, de az egyenleg nulla közeli, az előállított jólét-többlet pedig erősen pozitív) Ezzel összefüggésben a másik fő ok pedig az, hogy a termelékenység leginkább akkor nő, ha létező termékeket gyártanak kevesebb munkaórával, esetleg árban is megjeleníthető extra minőségben. Ekkor a termék ugyanúgy elkészül, a dolgozó pedig odébbáll, és más termékek is készülnek, amik eddig nem. (Nem kell feltétlen űrtechnikára gondolni, mondjuk a szorgalmas kétkezi munkás a felfutó lótenyésztésben, vagy térkövezésben talál munkát, ahol korábban kisebb volt a termelési volumen). Az IT-forradalomban viszont többnyire olyan termékek készülnek, amik addig nem, és így nem szabadul fel munkaerő; ráadásul az elkészült termékek ára jóval kisebb (gyakran nulla), mint ha szabadalmaztatni lehetne a duplaklikket, a DivX kódolást vagy akár a webes keresést. Tehát látszólag alig áll elő új érték - valójában pedig dehogynem, csak az informatikai javak folyamatos deflációja révén "csak" a jólétet növeli, a GDP-t alig.
Netmaster 2011.05.15. 07:23:38
Hála a jó égnek. :)
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.15. 19:00:37
Komolyabb statisztikai böngészés nélkül én inkább Sorgenak adnék igazat. A világ gazdasági növekedési üteme nőtt, a fejlett országoké kevésbé.
@Csavarhúzós:
Nem jó a példa. Azt a pénzt, amit az emberek nem MÁV menetrendre költenek, vagy megtakarítják, vagy elköltik. Mindkettő megjelenik a GDP-ben.
@Csavarhúzós:
Nem jó a példa. Azt a pénzt, amit az emberek nem MÁV menetrendre költenek, vagy megtakarítják, vagy elköltik. Mindkettő megjelenik a GDP-ben.
Csavarhúzós 2011.05.15. 21:16:58
@Lord_Valdez: Azt a pénzt, amit az emberek nem MÁV menetrendre költenek, vagy megtakarítják, vagy elköltik. Mindkettő megjelenik a GDP-ben.
-Nem azt mondtam, hogy a GDP csökkent, hanem hogy nem nőtt - miközben a jólét igen. Sok oldalról lehet a GDP-t megragadni, ha a fogyasztás oldaláról tesszük, akkor az ingyenes termék fogyasztása (az elvira.hu használata) nem GDP-növelő. A GDP első közelítésben nem változik, csak a fogyasztás szerkezete. A nyomtatott menetrend fogyasztása megszűnik (GDP mínusz), helyette más dolog fogyasztása pedig nő (GDP plusz).
-Nem azt mondtam, hogy a GDP csökkent, hanem hogy nem nőtt - miközben a jólét igen. Sok oldalról lehet a GDP-t megragadni, ha a fogyasztás oldaláról tesszük, akkor az ingyenes termék fogyasztása (az elvira.hu használata) nem GDP-növelő. A GDP első közelítésben nem változik, csak a fogyasztás szerkezete. A nyomtatott menetrend fogyasztása megszűnik (GDP mínusz), helyette más dolog fogyasztása pedig nő (GDP plusz).
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal