nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Francia kutató kapta idén a John Bates Clark kitüntetést

2009.04.28. 10:18 eltecon

A 36 éves Berkeley–rezidens francia Emmanuel Saez nyerte idén a John Bates Clark díjat. Kutatásaiban vagyoni és jövedelmi különbségek vizsgálatával, adózással és adóztatással, valamint nyugdíj-előtakarékossági viselkedéssel foglalkozik. A díjat a legkiválóbbnak tartott 40 év alatti közgazdásznak ítéli oda kétévente az American Economic Association. A döntés azért is izgalmas, mert a legjobb előrejelzője a közgazdasági Nobel-díjnak (Nota bene: közgazdászoknak csak Nobel-emlékdíj).
No, nem jövőre esedékes Monsieur Saez díja, az átlagos várakozási idő 22 év. Külön pech, hogy közgazdaságira aspirál, mert az alábbi ábra szerint nekik kell a legtürelmesebbnek lenniük. (Persze, hogy erről is van kutatás. A kép forrása a kapcsolódó prezentáció.)

 

Vajon csak a véletlen műve az eltérés? Vagy bölcsebbé kell érni ahhoz, hogy valaki a társadalomtudományok területén alkosson nagyot? Vagy a bizottság igyekszik tovább várni, hogy kiderüljön, igazán maradandó gondolattá vált-e valami a még fiatal közgazdaságtudományban? Ti mit gondoltok?


4 komment

Címkék: clark

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr241090997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VIII. Nagyapó 2009.04.28. 13:15:31

És mi van akkor, ha csak a közgazdasági díj megalapítása utáni Nobel-díjasok átlagéletkorát nézzük? Nem lehet, hogy a 1969 utáni időszakban egyszerűen tovább éltek az emberek, mint megelőzőleg? :-)

kezdi 2009.04.29. 23:29:29

"Nota bene: közgazdászoknak csak Nobel-emlékdíj"

Kicsit fáradt vagyok, de az jutott eszembe, ez talán találóbb, mint a kitalálók akarták. Nemcsak mert ugye a díjat nem Nobel Alfréd svéd kémikus alapította, hane mások alapították az ő emlékére (bár ő nem szerette a közgazdászokat, úgyhogy erről mindenki gondolhat azt, amit akar), hanem ezek szerint talán azért is, mert valójában közgazdászok emlékére alapították. Akik már alig élnek...

theox 2009.05.01. 11:09:19

2 hipotézis:
1. - Társadalomtudományokban minden lassabban történik.
Lassabban szereznek az emberek PhD fokozatot ("The average time to submission for a full-time PhD student in HASS is 4.48 years, about 2.5 months longer than for other disciplines." www.chass.org.au/events/2008/phd/PhD_FivePointPlan.php)
Lassabban dolgoznak a folyóirat szerkesztők és a bírálók (vagy valami más, számomra ismeretlen okból kell éveket várni arra hogy elolvassák és visszaírjanak, hogy mi van.)
És nyilván lassabban változik a kutatott terület is, mint a természettudományokban.
Miért pont a Nobel díj odaítélése lenne gyorsabb.

2. - Vicious circle: Ki ítéli oda a díjat? Gondolom a szakma neves, elismert szakértői. Ha ezek öregek (márpedig nyilván azok), akkor nyilván nem adják oda a díjat fiatalabbnak. Kérdés csupán, hogy ez más területeken miért nincs így.

ricardo 2009.05.02. 16:06:26


Rögtönzött statisztika. Fő művének megjelenésekor Smith 53, Ricardo 45, Malthus 54, Marx 49, Marshall 48, Wicksell 48, Keynes 53, Friedman 51 éves volt. Azaz, ca. 48-53 között. Szép eredmény.
süti beállítások módosítása