Mert nagyon objektívnak tűnik ez a weboldal. Komolyra fordítva a szót az egyetemi rangsorok igazán nem mondanak túl sokat. Természetesen egy Harvardon sokkal több zseniális kutató lesz, mert sokan oda akarnak menni, de nem mond igazán semmit az ottani oktatásról.

Hans Roslingnak van egy nagyon jó példája, egy interjúból amit pont ezen a blogon találtam ahol mesél arról, hogy mikor elment egy noname bangladeshi egyetemre, hogy rácsodálkozott azon, hogy sokkal többet tudtak mint ő.

Ezenkívül nem lehet összehasonlítani a porosz rendszerre épített oktatást, mely nagyobb figyelmet fektet arra, hogy megtanítson gondolkodni, a szisztematikus gondolkodásra és "értelmiségire" neveljen, míg az anglo-amerikai rendszer a specializációra épít. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, de problémás lesz az összehasonlítás.

És ha már ilyen hosszan írtam ide, akkor leírom tapasztalataimat az anglo-amerikai rendszerről mert éppen Sydneyben csinálok egy mestert. Modernebb a tananyag és több élkutató tanít és az egyetemnek sokkal több forrása van (a könyvtár baromi jó, minden folyóíratra előfizetés, stb.), de ugyanakkora az aránya a ténylegesen 'szar' minőségi óráknak, mint mondjuk a bme-gtk-n és a bme-n találtam közeget, akikkel lehetett beszélgetni és gondolkodtak.

Míg csoporttársaimmal még értelmes beszélgetésben nem igazán vettem részt, a mikro vizsgában még egy senior economics phd-s sem értette meg, hogy kink lesz a függvényben ha van benne abszolútjel, viszont mindent bemagolnak, mert az átlag alapján kapnak állást. Az egyetem célja egy minőségi jelző adása, hogy a legjobb x százalékban voltál a csoportodban, de hogy tudsz-e gondolkodni leszarjuk.

University of Sydney vagy UNSW nem egy Harvard vagy MIT, de ott van top 100-ban inkább az 50-hez közelítve és jó drágák is ehhez képest miközben minőségileg nem hiszem, hogy jobb lenne az eltecon-nál vagy a ceu-nál és csak marginálisan jobb egy bme-gtk-nál.

Arról nem is beszélve, hogy az elhelyezkedés a neves egyetemen szerzett diplomával nem mond semmit mivel nagyon szegregált szocio-ökonometrie szempontból az ott tanulók aránya. Nagyon kevés szegényebb családból származóval lehet találkozni és aki mégis megpróbálja sokat kell küzdenie. Sok phd jelöltet ismerek akik akár már az mta-n is kutatnak akik egy anglo-amerikai rendszerben az egyetem közelében sem kerültek volna.

"Ezenkívül nem lehet összehasonlítani a porosz rendszerre épített oktatást, mely nagyobb figyelmet fektet arra, hogy megtanítson gondolkodni, a szisztematikus gondolkodásra és "értelmiségire" neveljen, míg az anglo-amerikai rendszer a specializációra épít."

Mondjuk ezzel pont nem értek egyet, egy amerikai undegrad képzésben kell jópár közismereti, ilyen-olyan tárgyat végezni, és ha megvan x mennyiségű kredited az előírt vegyész tárgyakból, akkor teljesítetted a vegyész főszakirány követelményeit, de igazából nem szakra jársz. Plusz az orvosképzés, jogászképzés és üzleti képzés rendszere...

Az angoloknál is nyomják a beszélőkét, kreativitást, és a vitakészséget, ami szerintem eredményezi azt is, hogy különböző érvek közül könnyebben ki tudják választani a helyeset. Szerintem.

Az ausztrál rendszerről valóban olvastam, hogy más.

A posztíró "Ortodoxia rulez" megjegyzése nem tudom mennyire ironikus, de ha valóban az, akkor a posztírónak nem érdemes rangsorokat nézegetnie, mert az már önmagában ortodox. :) Amúgy azt hiszem, ha valaki valóban tudja mi a "nem ortodox" közgazdaságtan (de vajon hány ilyen ember van? hmm), akkor pontosan tudni fogja, hol kell azt tanulni. Már eleve azért, mert ami nem ortodox, azt kevesebben művelik, és könnyen behatárolható ez a kör.

Amúgy én is azt gondolom, hogy a noname bangladesi egyetemen is lehet jó az oktatás rangsortól függetlenül. Mert hiszen könyvet olvasni mindenki tud, egy-egy tankönyvnek íródott kézikönyvet pedig fel lehet dolgozni, és strukturáltabb tudást ad, mint amit az ember amúgy "munka közben felszed". És mivel nincs akkora mókuskerék a tenure track-ért (gondolom...), többet lehet gondolkozni, többször letanítani, stb.

Viszont az ilyen könyvek többségét valahonnana a fenti egyetemek köréből származó szerző(k) írják.

Továbbá talán éppen nem az a fontos, hogy mit tudsz, hanem hogy mit nem tudsz, elvégre azt szeretnéd kutatni. :) És a jó kérdéshez, és annak jó megfogalmazásához "kultúra" szükséges. Azt meg azért inkább egy komoly kutató tudja átadni.