Nem rossz, de a poén értékét nagyban csökkenti a permalink (ha valaki nem a főoldalról nézi a posztot).

Nagyon jó csattanós a poén.

A cikk elejét olvasva már majdnem megállt bennem az ütő, de a poénhoz eljutva megkönnyebbültem.

Érdekes lenne tudni, mekkora a görög minimálbér?

Lehetséges-e, hogy a tervezett, 20 %-al csökkentett görög minimálbér még mindig magasabb a magyarországinál?

nem vicces. vki csak a hír elejét látja rss ben és rögtön szívrohamot kap.

olcsó poén, nagyon olcsó, ráadásul 2 perc alatt kideríthető, hogy

GÖRÖGORSZÁGBAN A MINIMÁLBÉR 668 EURO, VAGYIS A MOSTANI 285-ÖS ÁRFOLYAMON IS

190.380 FORINT VAGYIS NEKIK VAN HOVA CSÖKKENTENI, NÁLUNK MEG JÖVŐRE NYUGODTAN LEHET 100.000 A MINIMÁLBÉR

@oanda:
Kösz a választ.

Erről jutott eszembe, hogy 80. születésnapja alkalmából a TV-ben beszélgettek egy híres íróval.
Megkérdezték tőle, nem érzi-e úgy, hogy csökken a szellemi energiája?

A híres író ezt válaszolta:

"Én is hülyülök, de nekem van miből."

A görögök minimálbére is hasonlóan kedvező helyzetben van a magyar minimálbérekhez képest.

Magyarországon már nincs hova csökkenteni a minimálbért, és az elbocsátás is viszonylag könnyű a többi ny-európai országhoz képest.

Tévedés, a minimálbér/átlagbér arány Magyarországon *magasabb*, mint Görögországban. 2005-ös OECD adatok, 3. ábra ebben: www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_NFU_regiosminber_091021.pdf

@varadi_balazs: és abból mi következik? nem sok! az biztosan nem, h h lehet kijönni a minimálbérből, h van-e hova csökkenteni! ha már annyira rá vagy kattanva a statisztikára, nézd meg a két ország minimálbérének VÁSÁRLÓEREJÉT! kthxbai

Nos, természetesen minden országnak a saját viszonyaihoz alkalmazkodva meghozni ezen döntéseket. Ám annak még nálunk is értelme lenne, hogy egyszerűsítsék az elbocsájtást, de annak még inkább, hogy megszüntessék az "új" alkalmazottak utáni adókedvezményt.

Mert a görögök ezen lépéséből legalább egy dolgot megtanulhatnánk: próbáljunk a munkaadók fejével is gondolkodni a gazdaságpolitikai döntések meghozatala előtt, hogy lássuk ŐK hogy reagálnak...

@Art Mooney: Sajnos az, hogy a minimálbér elérte-e azt a szintet, ahol már munkaadók egy részének e mellett a bérszint mellett munkavállalók egy részét már nem éri meg felvenni, mert a haszon, amit hajtanak nekik, kisebb, mint a bér, amit előírnak, teljesen független attól, milyen életminőséget biztosít az illető fizetés. Ha a kérdés érdekli, javaslom, olvasson. Ha publicisztikára vágyik, ezt : www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=17204 , ha komolyabb vizsgálódásra, ezt: Kertesi G. és Köllő J. (2004): A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei, Közgazdasági Szemle,
LI./4., 293-324.o.

@varadi_balazs:

Ácsi: ha egy vállalkozás nem jövedelmező, vagy éppen veszteséges, akkor nem szükségszerű, hogy ez amiatt van, mert az alkalazott "nem nyújt elég hasznot".
Ha pedig egy vállalkozás nem jövedelmez annyit, hogy az alkalmazottak bére legalább a hivatalos létminimumot elérje, akkor valószínűleg nem érdemes fenntartani.

Kicsit furcsának találom azt a közgazdasági érvelést, ami mindig "piacról és versenyről" beszél, ha pedig egy vállalkozás a versenyben lamarad, akkor meg a minimálbér az oka (ami az európában szokásos minimálbérnél jóval alacsonyabb Magyarországon, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy NEM ez okoz versenyhátrányt a hazai cégeknek az EU-n belül az biztos).

Nem hiszem, hogy versenyképtelen vállakozások nyereségességét kvázi "ingyenmunkaerővel" kellene fenntartani, az meg hogy emiatt esetleg nő a feketefoglalkoztatás, az inkább büntetőjogi kategória kellene hogy legyen.

De az is nagyon unalmas, hogy igen gyakran külföldi - a mai magyar helyzetre láthatóan inadekvát - példákkal jönnek a közgazdászok (mint pl. ez a poszt), mert azt én aláírom, hogy pl. a fejlett nyugati országokban a túl magas minimálbér okozhatja a szakirodalomban leírt problémákat, de Magyarországon mások a körülmények, és a problémák is, inkább gondolkodni kellene néha, mint a külföldöt majmolni, mert ez nem valami nagy szellemi teljesítmény.

Én pl. azt állítom, hogy a létminimumot el nem érő minimálbér nem segíti a gazdaság fejlődését, sem a kvalifikált munkaerő kialakulását, mert ebből csak vegetálni lehet, és a dolgozó sem tudja a maximumot nyújtani, és életképtelen vállalkozásokat segítünk ezzel ahelyett, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelést, racionális döntéseket ösztönöznénk.

Az adott körülmények között kell a vállalkozásoknak is helytállnia, és ezek a körülmények (legalábbis a minimálbért illetően) még mindig sokkal kedvezőbbek a magyar vállakozások számára az európai piacon.

Vannak más sokkal kedvezőtlenebb körülmények, inkább ott kellene kereskedni, mint a legkönnyebb ellenállás irányát (minimálbércsökkentés és forintleértékelés ide tartozik) követni, mert ehhez nem kell szakember sem, csökkentem a bért, ócsítom a forintot és máris "nőtt" a versenyképesség, mindenki happy.
A mai magyar helyzetben ezek csak pótcselekvések, a semmittevés és szakmai inkompetencia (impotencia) elfedése, mivel ezek a területek egyáltalán nem kerékkötői a fejlődésnek.

Máshol vannak nálunk aproblémák elsősorban, ez csak terelés.

@aszora: külföldi? inadekvát? Ez? Kertesi G. és Köllő J. (2004): A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei, Közgazdasági Szemle,
LI./4., 293-324.o.

@varadi_balazs:

Jobb szeretek saját adatokból dolgozni, de a KSH-n sajnos csak 2003-tól vannak létszámadatok.
Mindenesetre a ksh adatai szerint tulajdonképpen nincs érdemi változás az alkalmazott létszámban a legalább 4 főt foglalkozatató vállalkozásoknál, a részmunkaidősök száma még nőtt is (akik persze nem biztos hogy tényleg részmunkaidőben dolgoznak). Pedig közben is nőtt a minimálbér.
Arról nem is beszélve hogy a minimálbér már 1997-ben is 20000 Ft volt, és 2001-ig volt vagy 60% össz infláció, szóval reálértéken egyáltalán nem volt jelentős a minimálbér emelés, és közben a GDP is nőtt azért, szóval volt miből fizetni simán.

Ha pedig valaki mindenképpen a versenyképességet alacsony bérekkel képzeli el, akkor az a javaslatom, hogy nálam lehet jelentkezni, közgazdászokat is várok szeretettel.

Bért fizetni nem tudok, de ha összejön legalább egy tucat ember, akkor indítok egy vállalkozást, kaját szállást tudok biztosítani, nem túl kényelmes, de hát legyünk versenyképesek.

Remélem nem nagy gond hogy a szomszéd barakkban ázsiából importált 10-12 éves gyerekek lesznek, de hát ugye tudjuk a szakirodalomból, hogy ez a legversenyképesebb, a legnagyobb cégek pl. Wal-Mart is ebből gazdagodott, szóval tanuljunk a nagyoktól.

Ez viszont sajnos azt is jelenti, hogy remélem a tusztelt közgazdászok jó fizikai állapotban érkeznek és bírják a melót, mert a gyerekek kevesebbet esznek és kisebb helyen elférnek, szóval a végén még a versenyképesség érdekében kénytelen lennék csökkenteni a kaja fejadagot.
Viszont a vállakozás biztosan lendületesen fejlődne, szóval megérni.

Akinek szívügye a gazdasági fejlődés és érdekli az ajánlatom ide írjon email-t:

legyel_te_is_a_gazdasag_motorja@tutti.business.szakertelem.gdp

Summa summárum:

Továbbra is várom a megalapozott_közgazdasági_érveket amellett, hogy miért az európában alacsonynak számító és létminimum alatti minmálbér a versenyképesség kerékkötője, és nem mondjuk az európában egyedülállóan magas tb-járulék, nyugdíjasok ingyen eü ellátása, ingyenes utazása stb. ami viszont tuti biztosan közgazdaságialag irracionális.

Mert ha én liberális közgazdász lennék, akkor azt mondanám, hogy nem racionális, hogy a minimálbérnél_magasabb átlagnyugdíj esetén a nyugdíjasoknak ingyen gyógyszer, ingyenes utazás járjon pékdául, és javaolnám a közteherviselés bevezetését és %-os eü járulék fizetését a nyugdíjasoknak, ingyens kedvezmények eltörlését stb. ami a munkát terhelő járulékok csökkentését lehetővé tenné.

Emellett pedig javasolnám a szakoktatásra költött, a munkaerő versenyképességét előpsegítő pénzek növelését, és minimálbér minimum létminimumra emelését, mert nem hiszem, hogy az olyan bér, amiből nem lehet megélni, valóban segíti a magasabb hozzáadott érték megteremtését és a gazdaság fejlődését.

Vagy talán a tisztelt közgazdász urak is politizálnak?
Azt lehet, csak akkor nem kellene a véleményeket "szakmainak" csúfolni, mert ha felállítanánk egy rangsort, hogy mik a versenyképesség akadályai Magyarországon, akkor a "magas" minimálbér tuti nem lenne benne az első tízben sem.

Úgyhogy kíváncsian várom a szakmai véleményeket, hogy mi indokolja a minimálbér hangsúlyozásást versenyképességi szempontból...

@aszora:

É Veled értek egyet, szerintem sem a túl magas minimálbérünk a versenyképtelenségünk oka.

Sőt, éppen fordítva, szerintem a túl alacsony minimálbér is hozzájárul (több más tényező mellett) a versenyképtelenségünkhöz.

A verseny nem (csupán) abban áll, hogy legyen minden egyre olcsóbb, sokkal inkább abban, hogy legyen minden egyre jobb! Termeljünk/szolgáltattunk jobbat, többet, hatékonyabban, azt honorálja a piac magasabb árbevétellel, az a magasabb bér kifizetését is lehetővé teszi, stb. - így növekedhet a magyar gazdaság.

Az állam ehhez szinte kizárólag az oktatással/szakképzéssel járulhat hozzá valóban hatékonyan. A szociális támogatások magas szintjével éppen ellentétesen hat....

@aszora:

É Veled értek egyet, szerintem sem a túl magas minimálbérünk a versenyképtelenségünk oka.

Sőt, éppen fordítva, szerintem a túl alacsony minimálbér is hozzájárul (több más tényező mellett) a versenyképtelenségünkhöz.

A verseny nem (csupán) abban áll, hogy legyen minden egyre olcsóbb, sokkal inkább abban, hogy legyen minden egyre jobb! Termeljünk/szolgáltattunk jobbat, többet, hatékonyabban, azt honorálja a piac magasabb árbevétellel, az a magasabb bér kifizetését is lehetővé teszi, stb. - így növekedhet a magyar gazdaság.

Az állam ehhez szinte kizárólag az oktatással/szakképzéssel járulhat hozzá valóban hatékonyan. A szociális támogatások magas szintjével éppen ellentétesen hat....

@aszora: OK Közgazdasági Szemlét nem olvasol, hétvégén zárva van a könyvtár. Akkor esetleg ezt, online: tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=437&Itemid=597.
16. füzet, Benedek Dóra et al: Minimálbér-emelések Magyarországon

@aszora:

Egyetértek veled : “Ha pedig egy vállalkozás nem jövedelmez annyit, hogy az alkalmazottak bére legalább a hivatalos létminimumot elérje, akkor valószínűleg nem érdemes fenntartani.”

Az „élni és élni hagyni” elve régóta ismert és hosszú távon bevált.

A tisztességtelen verseny fogalma is régóta ismert. A versenysportból is ismert, hogy vannak olyanok akik tisztességtelen eszközökkel kívánnak részt venni és győzni a versenyben. A sportban is vannak olyan intézmények amelyek igyekeznek ennek a tendenciának gátat vetni.

Az állam szabályozói és döntőbírói szerepét a híres neoliberális közgazdász, Milton Friedman is kihangsúlyozta.

Csaknem 80 éve a nagy gazdasági válság idején az USA-ban Roosevelt elnök és kreatív csapata is szembekerült a tisztességtelen verseny problémájával, amikor a nagyon veszélyes helyzetben keményen és sikeresen küzdöttek a társadalom stabilitásának fennmaradásáért.

Emblémát hoztak létre, amelyet csak olyan termékek viselhettek, amelyek előállítói tisztességes munkakörülményeket és tisztességes munkabéreket biztosítottak dolgozóiknak.

A vásárlókat arra buzdították, hogy csak ilyen termékeket vásároljanak, mert a tisztességes bérek a fogyasztás által serkentik a kilábalást a válságból.

Olyan ázsiai országokból, ahol gyermekmunka is megengedett volt, betiltották az importot.

A tisztességes verseny megsértésének tekintették az erőfölényükkel visszaélő monopóliumok gyakorlatát is és visszaszorítására törvényeket hoztak.

A minimálbér emelésétől némelyik közgazdász irtózik, mint „ördög a tömjénfüsttől”.
Azok a vállalkozók, akik ebbe belerokkannának, jobban tennék, ha nem akarnának vállalkozói szerepben tetszelegni. A társadalom jobban járna, ha ilyen feladatra alkalmatlan emberek inkább elmennének kapálni.

@varadi_balazs:
Olvasom, közben írom a megjegyzéseket, mert elég hosszú és el fogom felejteni:

" A minimálbér a 2001-2002. évi emelések során reálértékben
mintegy 65 százalékkal nőtt"

- Előtte pedig 4-5 évig nem változott, ezalatt az infláció kb. 60% volt. Tehát becslésem szerint 1997-hez képest a 2002-es minimálbér kevesebb mint 10%-kal volt magasabb.

" a nemzetgazdaság szintjén nem, egyes ágazatokban
azonban jelentősen csökkent a foglalkoztatás"

-Stimmt a KSH adatai si ezt mutatját, akkor miről beszélünk? Mondjuk a textilipart még kínai bérekkel sem lehetett volna megmenteni, mert akkor is ott a nyugdíj stb járulék ami Kínában nincs, plusz egyéb jelentős járulékos költségek (adminisztráció).

" A minimálbéren foglalkoztatottak
többsége azonban nem szegény, hanem közepes, vagy magas jövedelmű háztartásban él. "

- Ezt meg honnan veszi? minimálbéresek nyilván tipikusan a magas jövedelmű családokban vannak, hát ez egyértelmű :)

" A Charta megvalósítását támogató független szakértői testület megfogalmazott egy konkrétabb ajánlást, amely szerint a nettó minimálbér optimális szintje a nemzeti nettó átlagbér 60%-a, és egyértelműen a szegénységi küszöb (poverty line) felett van"

- Ezt most nem érjük el, asszem.

"Munkaerőpiaci modellek"

- Erről azt jut az eszembe, hogy pl. nálam okosabb közgazdászok szerint az európai egységes (vámunióval megtámogatott) belső piacon az áru, tőke és mukaerő szabad áramlása miatt az árakban valamiféle kiegyenlítódésnek kell bekövetkezni ott, ahol alőzőleg nagyon nagy a különbség (ugye tökéletes piac nem nagyon van, de nagyon nagy különbségek nehezen meradhatnak fenn). Egyébként ugyanezeket mondták az euró bevezetésekor is (összehasonlíthatóbb árak, nincs exchange költség stb.)
Gondolom ez a teória még áll valamelyest, amely szerint tehát az árszínvonal (és a bérszínvonal is ) kelet-euróbában felzárkzásra itéltetett.
Emiatt viszont nemigen látom közgazdasági realitását mondjuk minimálbér csökkenésnek, mivel ez pont a piaci hatásokkal szembe menne.
Szóval egy ilyen egységes piacon a vállalkozások nemigen számíthatnak tartós előnyre a bérek mesterségesen alacsonyan tartásától, de a forint ócsításától sem, ez max az inflációt növelné, tartós versenyelőny ezekkel az eszközökkel nem garantálható.

És ez nem csak a minimálbérre vonatkozik, hanem pl. a kezdő orvosokra, képzett szakmunkásokra is, akik közül már eddig is sokan távoztak nyugati irányba.

És ha pl. egy szombathelyi segédmunkás 50 km-rel arrébb, ausztriában 3-4 szer annyit kereshet, akkor:

1. nyilvánvalóan következik, hogy nem a magyarországi bére ill. munkája a versenyképtelen az európai piacon, hanem inkább az a vállalkozás, amelyik erre panaszkodik.
2. Nem nagyon van lehetőség a bérfelzárkózás elkerülésére, max elmennek az alulfizetettek. Romániából több, mint 1 millió ember távozott korábban, bár most már ott is nőnek a bérek.

@aszora: A minimálbéresek egy része második kereső nem oly szegény háztartásokban, a cikkben le van hivatkozva az adat. Ez akkor is igaz, ha nem egyezik a prekoncepcióiddal.

a spontán bérfelzárkózás egy piacon csak akkor következik be, ha a munkaerő produktivitása is nő. Akikről beszélünk, azok (pl. mert iskolázatlanok) nem hajtanak nagy hasznot a munkáltatónak: mondjuk könnyűiparban manuálisan dolgoznak.

Az ilyen dolgozókat korábban alkalmazó vállalkozás meg nem panaszkodik, ha emelik a miniálbért, hanem bezár vagy automatizál.

Miért és kinek jó ez?

@aszora:

"- Előtte pedig 4-5 évig nem változott, ezalatt az infláció kb. 60% volt. Tehát becslésem szerint 1997-hez képest a 2002-es minimálbér kevesebb mint 10%-kal volt magasabb."

Növögetett az...

www.workania.hu/cms/karrier-tanacsadas/dolgozom/berek/minimalber/41492

Az átlagkeresetnek kb. 30%-a volt 1997-ben és kb. 40 2002-ben.

@VIII. Nagyapó:
Na most lebuktam, hogy fejből írtam, és nem jól emlékeztem, elnézést :)

Ebből viszont látható, hogy 1993-2008 között a minimálbér reálértékben kb. 53%-kal nőtt, ugyanezen időszakban az átlagbér kb 45%-kal.

A GDP mindeközben kb. 65%-kal növekedett.

Ebből nekem nem jön le, hogy egészségtelenül elszaladtak volna bérek.