Az a gyakran heves ellenérzés, ami az ország termőföldjének külföldiek tulajdonába kerülését, vagy akár csak ennek lehetőségét kíséri, egyáltalán nem magyar sajátosság. A tiltakozás olyankor különosen erős szokott lenni, ha a potenciális vevő ráadásul még csak nem is magánszemély, hanem intézmény, a nemzetközi agrobiznisz vállalata, vagy - horribile dictu - valami befektetési alap. Szemlézett cikkünk Brazília, Argentína és más országok hatóságainak válaszlépéseit emlegeti a nemzetközi agrobiznisz utóbbi években tapasztalható felfokozott földvásárlási éhségére.
Harc a termőföldért
2010.09.23. 14:49 eltecon
10 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr642318020
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.09.23. 20:48:44
Ez nem csoda. A nyelv a hibás, mert ugyanazt a szót használja a föld különböző értelmeire. Nem tesz különbséget a föld, mint termelőeszköz és a föld, mint uralt terület között.
Hülye lenne bármely politikus szembemenni ezzel a babonával.
Hülye lenne bármely politikus szembemenni ezzel a babonával.
misc · http://misc.blog.hu 2010.09.23. 21:10:40
és lám, Magyarország is egyre csak hosszabbítgatja azt a földvásárlási moratóriumot, a "magyar gazdák védelmében". Érdekes, én úgy gondolnám, hogy a termőföldek iránti kereslet csökkentése pont hogy ellentétes lenne a termőföldek tulajdonosainak érdekével.
misc · http://misc.blog.hu 2010.09.23. 21:18:22
egyébként, ha valóban küszöbön állna egy globális élelmiszerhiány - amit szerintem nagyon valószínűtlen - akkor se hinném, hogy a megoldás a "mindenki termelje meg a saját búzáját" típusú protekcionizmus lenne.
mig8 (törölt) 2010.09.24. 08:42:47
Jó példa Ausztria. Olyan feltételekhez köti a földvásárlást, ami egyszerűen ellehetetleníti a külföldi tulajdonlást. Nálunk ez még nincs meg, ezért van moratórium.
A tulajdonosok érdeke a termelés, esetleg a bérbeadás. A spekulánsok érdeke a minél szélesebb körben való értékesíthetőség. Amitől félnek: spekuláns megveszi a kiszolgáltatott helyzetben lévő tulajdonostól a földet és eladja drágán a tőkeerős külföldinek (aki persze termelni akar, így nem fogja továbbértékesíteni).
A tulajdonosok érdeke a termelés, esetleg a bérbeadás. A spekulánsok érdeke a minél szélesebb körben való értékesíthetőség. Amitől félnek: spekuláns megveszi a kiszolgáltatott helyzetben lévő tulajdonostól a földet és eladja drágán a tőkeerős külföldinek (aki persze termelni akar, így nem fogja továbbértékesíteni).
codorra 2010.09.24. 09:01:54
@mig8:
Így van, szívemből szóltál!
Mert külföldinek, pláne, ha tőkeerős, a magyar gazda nem tudja kiadni/eladni a földjét, csak spekulánsokon keresztül!
Ha ez a helyzet, akkor húzzák le magukat a WC-n, ezt érdemlik.
Már elnézést az erős szavakért.
Ennyi.
Így van, szívemből szóltál!
Mert külföldinek, pláne, ha tőkeerős, a magyar gazda nem tudja kiadni/eladni a földjét, csak spekulánsokon keresztül!
Ha ez a helyzet, akkor húzzák le magukat a WC-n, ezt érdemlik.
Már elnézést az erős szavakért.
Ennyi.
mig8 (törölt) 2010.09.24. 16:46:53
@codorra:
Nem értem, hogy mit akarsz mondani a második bekezdéssel.
A magyar tulajdonos általában megélni szeretne a földjéből és nem eladni azt. Persze ha az így nyerhető bevétel kicsi, ugyanakkor a kockázat nagy rajta, akkor eladja - mi mást tehetne?
A külföldivel sem az a gond, hogy ne ő művelje. Lakjon ott, művelje, gazdagodjon! Jól járna ezzel mindenki, hisz akkor csak lenne munkája a többieknek is. A gond a spekulánsokkal van: nem laknak ott, nem művelik (ergo nincs másnak se munka), ellenben olyan drágán adják, hogy azt már csak a külföldieknek éri meg megvenni. Érted?
Nem értem, hogy mit akarsz mondani a második bekezdéssel.
A magyar tulajdonos általában megélni szeretne a földjéből és nem eladni azt. Persze ha az így nyerhető bevétel kicsi, ugyanakkor a kockázat nagy rajta, akkor eladja - mi mást tehetne?
A külföldivel sem az a gond, hogy ne ő művelje. Lakjon ott, művelje, gazdagodjon! Jól járna ezzel mindenki, hisz akkor csak lenne munkája a többieknek is. A gond a spekulánsokkal van: nem laknak ott, nem művelik (ergo nincs másnak se munka), ellenben olyan drágán adják, hogy azt már csak a külföldieknek éri meg megvenni. Érted?
toronto 2010.09.25. 16:54:34
Néhány apró észrevétel
„Spekuláció”
A „spekuláció” nem gonosz spekulánsokról szól.
A „spekuláció” mögött mindig
1. Fedezet nélküli pénznyomtatás
2. Vagy fedezetnélküli pénzre épülő hitelexpanzió van.
A „spekuláció” mindössze következmény.
Ezt már az 1720-as évek óta tudják. Először Richard Cantillon írt erről.
mises.org/journals/qjae/pdf/qjae9_3_3.pdf
„földspekuláció”
A „spekulánsok” – kis- és nagybefektetők – kitüntető érdeklődése nem véletlen.
A termőföld kitűnő hosszú távú, magas osztalékkal kecsegtető befektetés.
Fantasztikus lehetőség a befektetett tőke megőrzésére, gyarapítására.
A termőföld (és az agrártermékek) reálértéke az elkövetkező 30-40 évben jelentős mértékben fog felértékelődni.
„Földvásárlás liberalizálása”
Földvásárlás liberalizálása = nagyobb kereslet
Nagyobb kereslet = árnövekedés
Magasabb árak = árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség = vagyonnövekedés a vidéki lakosságnál
Tehát:
A földtulajdonnal rendelkező vidéki lakosság vagyona felértékelődik.
Aki el akarja adni a földjét az többet fog érte kapni.
„Földspekuláció”
A földdel jelenleg is „spekulálnak”
Nem a „spekuláció” a kérdés,
Hanem az, hogy kik spekulálnak
Egy szűk privilegizált csoport
Vagy
Pedig egyenlő esélyekkel mindenki. (pl. magyar kisbefektetők földbefektetési alapon, nyilvánosan működő részvénytársaságon keresztül.)
Tehát a kérdés az, hogy a nyereség egy szűk privilegizált csoportnál fog e lecsapódni, vagy pedig sok ember között oszlik meg.
A földet nem lehet elvinni. A külföldi befektető tőkét hoz az országba. A (külföldi) befektető magyar tulajdonostól fog földet vásárolni. Nem kötelező eladni a földet.
„Termőföld-befektetési alap”
Egy befektetési alapnak, nyilvánosan működő részvénytársaságnak sok tulajdonosa lehet.
Egy tőzsdére bevezetett befektetési alapban, nyrt-ben bárki tulajdonrészt vásárolhat, akár kisbefektetőként is.
Egy befektetési alap, nyrt érdekelt a termőföld hasznosításában. (ez, pl. nyrt esetében magas osztalék forrása lehet, amely jótékonyan hat a részvény árfolyamára)
A befektetési alap/nyrt nem érdekelt a termőföld tönkretételében – ezzel gyakorlatilag a saját befektetését értékelné le.
A befektetési alap/nyrt elősegíti a birtokkoncentrációt.
A befektetési alapok tőkeerős mezőgazdasági nagyüzemek, tőzsdére bevezetett nyílt részvénytársaságok kialakulásához járulhatnak hozzá.
A tőkeerős mezőgazdasági üzemek lehetőséget teremtenek egy versenyképes, profitábilis, modern mezőgazdasági vertikum kialakítására.
Egy modern versenyképes mezőgazdasági vertikum – közvetetten –
Lehet, hogy sokkal több munkahelyet teremt, mint a jelenlegi „modell”.
„földvásárlási botrányok”
PL.
Daewoo - Madagaszkár
Etiópia, Szudán – szaúdi (állami) földalap
Itt olyan földet adtak el, amelynek már volt helyi tulajdonosa. Pl. östermelő, (nomád) pásztor. Lényegében a zavaros tulajdoni viszonyok menték kisemmizték a valódi tulajdonosokat. A felháborodás teljesen jogos volt. A madagaszkári kormány bele is bukott az azóta semmissé nyilvánított Daewoo földügyletbe.
Itt a haszon néhány befolyásos ember (svájci) bankszámláján csapódott le. Fillérekért eladták a nemzeti vagyont.
Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a jogos tulajdonos,
pl. kisbirtokos
10 hektárt annak ad el, aki többet kínál érte.
Ez az ő tulajdona azt csinál vele, amit akar (feltéve, ha ezzel nem okoz kárt a szomszédoknak). Teljesen érthető, ha több pénzt akar érte kapni.
„Spekuláció”
A „spekuláció” nem gonosz spekulánsokról szól.
A „spekuláció” mögött mindig
1. Fedezet nélküli pénznyomtatás
2. Vagy fedezetnélküli pénzre épülő hitelexpanzió van.
A „spekuláció” mindössze következmény.
Ezt már az 1720-as évek óta tudják. Először Richard Cantillon írt erről.
mises.org/journals/qjae/pdf/qjae9_3_3.pdf
„földspekuláció”
A „spekulánsok” – kis- és nagybefektetők – kitüntető érdeklődése nem véletlen.
A termőföld kitűnő hosszú távú, magas osztalékkal kecsegtető befektetés.
Fantasztikus lehetőség a befektetett tőke megőrzésére, gyarapítására.
A termőföld (és az agrártermékek) reálértéke az elkövetkező 30-40 évben jelentős mértékben fog felértékelődni.
„Földvásárlás liberalizálása”
Földvásárlás liberalizálása = nagyobb kereslet
Nagyobb kereslet = árnövekedés
Magasabb árak = árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség = vagyonnövekedés a vidéki lakosságnál
Tehát:
A földtulajdonnal rendelkező vidéki lakosság vagyona felértékelődik.
Aki el akarja adni a földjét az többet fog érte kapni.
„Földspekuláció”
A földdel jelenleg is „spekulálnak”
Nem a „spekuláció” a kérdés,
Hanem az, hogy kik spekulálnak
Egy szűk privilegizált csoport
Vagy
Pedig egyenlő esélyekkel mindenki. (pl. magyar kisbefektetők földbefektetési alapon, nyilvánosan működő részvénytársaságon keresztül.)
Tehát a kérdés az, hogy a nyereség egy szűk privilegizált csoportnál fog e lecsapódni, vagy pedig sok ember között oszlik meg.
A földet nem lehet elvinni. A külföldi befektető tőkét hoz az országba. A (külföldi) befektető magyar tulajdonostól fog földet vásárolni. Nem kötelező eladni a földet.
„Termőföld-befektetési alap”
Egy befektetési alapnak, nyilvánosan működő részvénytársaságnak sok tulajdonosa lehet.
Egy tőzsdére bevezetett befektetési alapban, nyrt-ben bárki tulajdonrészt vásárolhat, akár kisbefektetőként is.
Egy befektetési alap, nyrt érdekelt a termőföld hasznosításában. (ez, pl. nyrt esetében magas osztalék forrása lehet, amely jótékonyan hat a részvény árfolyamára)
A befektetési alap/nyrt nem érdekelt a termőföld tönkretételében – ezzel gyakorlatilag a saját befektetését értékelné le.
A befektetési alap/nyrt elősegíti a birtokkoncentrációt.
A befektetési alapok tőkeerős mezőgazdasági nagyüzemek, tőzsdére bevezetett nyílt részvénytársaságok kialakulásához járulhatnak hozzá.
A tőkeerős mezőgazdasági üzemek lehetőséget teremtenek egy versenyképes, profitábilis, modern mezőgazdasági vertikum kialakítására.
Egy modern versenyképes mezőgazdasági vertikum – közvetetten –
Lehet, hogy sokkal több munkahelyet teremt, mint a jelenlegi „modell”.
„földvásárlási botrányok”
PL.
Daewoo - Madagaszkár
Etiópia, Szudán – szaúdi (állami) földalap
Itt olyan földet adtak el, amelynek már volt helyi tulajdonosa. Pl. östermelő, (nomád) pásztor. Lényegében a zavaros tulajdoni viszonyok menték kisemmizték a valódi tulajdonosokat. A felháborodás teljesen jogos volt. A madagaszkári kormány bele is bukott az azóta semmissé nyilvánított Daewoo földügyletbe.
Itt a haszon néhány befolyásos ember (svájci) bankszámláján csapódott le. Fillérekért eladták a nemzeti vagyont.
Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a jogos tulajdonos,
pl. kisbirtokos
10 hektárt annak ad el, aki többet kínál érte.
Ez az ő tulajdona azt csinál vele, amit akar (feltéve, ha ezzel nem okoz kárt a szomszédoknak). Teljesen érthető, ha több pénzt akar érte kapni.
mig8 (törölt) 2010.09.25. 21:29:22
@toronto:
Hú, ez jó hosszú lett, de azért vannak benne érdekes részek :-)
A spekuláció mint olyan nem gond szerintem. De vedd figyelembe, hogy a magyar vidéken nem tőkeerős termelők vannak jelen, hanem kisebb tartalékokkal rendelkező termelők (ennek oka is elvileg megérne egy posztot). vki eladja a földjét egy "spekulánsnak", aki kb gy nagyságrenddel adná tovább. De ha nincs vevőjelölt 1-2 évig, mert a hazai potenciális vevőnek már túl drága a föld, a külföldi meg még nem tud róla, akkor ezalatt ugaroltatva van a föld és nincs belőle munka senkinek.
A vagyonnövekedésben szerintem nem értünk egyet. A földeladás egyszeri esemény, ha az eladott földnek a kisközösségbe való visszakerülése nehézkes, akkor az nem fog vagyonnövekedéssel járni.
A befektetési alap működésének megértéséhez azért több kell, a tőke abban való elhelyezéséhez pedig némi pénzügyi ismeret. Nem reális azt feltételezni, hogy a vidéki kistermelő miután eladta a földjét, ilyenbe fog befektetni. Egyébként az elképzelés jó, de a befogadásához, megértéséhez idő kell. És főleg törvények, tájékoztatás, oktatás - ami még mindig hiányos.
A botrányokat kérlek ne keverjük ide, nem azonos súlycsoport.
Hú, ez jó hosszú lett, de azért vannak benne érdekes részek :-)
A spekuláció mint olyan nem gond szerintem. De vedd figyelembe, hogy a magyar vidéken nem tőkeerős termelők vannak jelen, hanem kisebb tartalékokkal rendelkező termelők (ennek oka is elvileg megérne egy posztot). vki eladja a földjét egy "spekulánsnak", aki kb gy nagyságrenddel adná tovább. De ha nincs vevőjelölt 1-2 évig, mert a hazai potenciális vevőnek már túl drága a föld, a külföldi meg még nem tud róla, akkor ezalatt ugaroltatva van a föld és nincs belőle munka senkinek.
A vagyonnövekedésben szerintem nem értünk egyet. A földeladás egyszeri esemény, ha az eladott földnek a kisközösségbe való visszakerülése nehézkes, akkor az nem fog vagyonnövekedéssel járni.
A befektetési alap működésének megértéséhez azért több kell, a tőke abban való elhelyezéséhez pedig némi pénzügyi ismeret. Nem reális azt feltételezni, hogy a vidéki kistermelő miután eladta a földjét, ilyenbe fog befektetni. Egyébként az elképzelés jó, de a befogadásához, megértéséhez idő kell. És főleg törvények, tájékoztatás, oktatás - ami még mindig hiányos.
A botrányokat kérlek ne keverjük ide, nem azonos súlycsoport.
toronto 2010.09.26. 14:23:54
@mig8:
„agrárpolitika”
Magyar mezőgazdaság 1989-2010 – Szigorú szabályozás
„Szigorú” szabályozás = általános mélyrepülés
A szabályozás nem érte el a célját. A „magyar vidék” a rendszerváltozás talán legnagyobb vesztese. A vidéki társadalom szétesőben van. Az elszegényedés, a társadalmi és etnikai feszültség egyre nő.
„földárak”
„Szigorú” szabályozás = alacsony árak
1 hektár termőföld ára:
1. Ausztriában 12 ezer euró
2. Magyarországon 1700 euró
A magyar termőföld sokkal jobb „minőségű” az osztráknál. (jobbak az adottságok)
A termőföld Magyarországon ma nagyon olcsó.
Ez valószínűleg a magyar erdőterületekről is elmondható. Az erdőbirtok is jó befektetés, a szőlő és a gyümölcsös is. Nagyon alacsonyak az árak.
„Vidéki termelők”
Ez nem homogén csoport. 2007-ben 619 ezer egyéni gazdaság volt. Egy egyéni gazdaság átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett.
Az egyéni gazdaságok száma a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, az átlagterület folyamatosan nő.
A birtokszerkezet koncentrálódik.
2007-ben az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki.
Kb. 30 ezer „természetes személy” gazdálkodó + városi befektető rendkívül olcsón szerez tulajdont.
A várható árfolyamnyereség döntő többsége az említett 30 ezer személy töredékénél – néhány ezer embernél – fog lecsapódni (100 hektár feletti gazdaságok).
Rajtuk kívül
2007-ben 7400 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet (szövetkezet, kft, zrt, stb.) volt átlagosan 386 hektár mezőgazdasági területtel.
Ők is rendkívül olcsón szereznek tulajdont.
Az ő esetükben is érdekes lehet a tulajdonosi struktúra.
A mezőgazdasági támogatások meghatározó részét a nagyobb egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek kapják.
Itt is mindössze egy szűk csoportról van szó.
portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo07.pdf
Az elkövetkező 10-20 évben a jelenlegi egyéni gazdálkodók többsége fel fog hagyni a mezőgazdasági termeléssel.
Az ő esetükben a releváns kérdés:
Mennyiért tudják eladni a birtokukat?
Fillérekért vagy reális áron?
Az osztrák határ közelében, pl. a piac felszabadítása esetében valószínűleg robbannának az árak.
„spekuláció”
Monetáris infláció = eszközpiaci buborékok
A termőföld alapvetően nem spekulatív eszköz.
A termőföld konzervatív befektetés, értékmegőrzés. A termőföld-befektetés valós értékbe menekülés. A valós értékbe menekülés az üzleti ciklus legutolsó fázisában igen nagy mérteket ölthet. A „spekulatív” – valós értékbe menekülő – pénz valóban ellehetetlenítheti a valódi termelők földvásárlását.
Ugyanakkor azonban a csődbement kistermelőknek nagyon jól jöhet. Az „extraprofitból” – pontosabban forgalmazva a reális, piaci árból – pl. új életet kezdhetnek máshol.
A földet pedig meg fogják művelni.
A mezőgazdasági termelők többsége az elkövetkező 20-30 évben ki fog szorulni a piacról. Ők így is, úgy is el fogják adni a birtokukat.
„Ugaroltatás”
Ez teljesen értelmetlen. Bérbe is lehet adni a földet. Az ugaroltatás sok mindenről szólhat, pl. a KAP még ugaroltatási támogatásokat is működtetett (működtet?). A gazdák azért kapnak pénz, hogy ne termeljenek vagy azért, hogy „extenzifikáljanak” (kevesebbet termeljenek).
„vagyonnövekmény”
Ez bizony már a
közösségi tulajdon versus magántulajdon
problémakör
És a korlátozások kapcsán a releváns kérdés a következő:
Ki profitál belőle?
„befektetési alap”
Én itt nem kistermelőre gondoltam, hanem (magyar) kisbefektetőkre. Olyan lenne ez, mint pl. egy ingatlanalap. Az alap meghatározott üzletpolitika mentén földet vásárol, és vagyongazdálkodást végez. A magyar termőföld nagyon olcsó, a profitlehetőség igen nagy. Szerintem lenne ilyen termékre érdeklődés. Tőkét vinne a mezőgazdaságba. És elősegítené a magyar lakosság – közvetett – földtulajdonszerzését.
„botrányok”
A belinkelt cikk egy madagaszkári képpel indul.
A témakörben ez volt az utóbbi években a legnagyobb nemzetközi botrány. A hadsereg a Daewoo tranzakció miatt megbuktatta a kormányt.
en.wikipedia.org/wiki/2009_Malagasy_political_crisis
„agrárpolitika”
Magyar mezőgazdaság 1989-2010 – Szigorú szabályozás
„Szigorú” szabályozás = általános mélyrepülés
A szabályozás nem érte el a célját. A „magyar vidék” a rendszerváltozás talán legnagyobb vesztese. A vidéki társadalom szétesőben van. Az elszegényedés, a társadalmi és etnikai feszültség egyre nő.
„földárak”
„Szigorú” szabályozás = alacsony árak
1 hektár termőföld ára:
1. Ausztriában 12 ezer euró
2. Magyarországon 1700 euró
A magyar termőföld sokkal jobb „minőségű” az osztráknál. (jobbak az adottságok)
A termőföld Magyarországon ma nagyon olcsó.
Ez valószínűleg a magyar erdőterületekről is elmondható. Az erdőbirtok is jó befektetés, a szőlő és a gyümölcsös is. Nagyon alacsonyak az árak.
„Vidéki termelők”
Ez nem homogén csoport. 2007-ben 619 ezer egyéni gazdaság volt. Egy egyéni gazdaság átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett.
Az egyéni gazdaságok száma a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, az átlagterület folyamatosan nő.
A birtokszerkezet koncentrálódik.
2007-ben az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki.
Kb. 30 ezer „természetes személy” gazdálkodó + városi befektető rendkívül olcsón szerez tulajdont.
A várható árfolyamnyereség döntő többsége az említett 30 ezer személy töredékénél – néhány ezer embernél – fog lecsapódni (100 hektár feletti gazdaságok).
Rajtuk kívül
2007-ben 7400 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet (szövetkezet, kft, zrt, stb.) volt átlagosan 386 hektár mezőgazdasági területtel.
Ők is rendkívül olcsón szereznek tulajdont.
Az ő esetükben is érdekes lehet a tulajdonosi struktúra.
A mezőgazdasági támogatások meghatározó részét a nagyobb egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek kapják.
Itt is mindössze egy szűk csoportról van szó.
portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo07.pdf
Az elkövetkező 10-20 évben a jelenlegi egyéni gazdálkodók többsége fel fog hagyni a mezőgazdasági termeléssel.
Az ő esetükben a releváns kérdés:
Mennyiért tudják eladni a birtokukat?
Fillérekért vagy reális áron?
Az osztrák határ közelében, pl. a piac felszabadítása esetében valószínűleg robbannának az árak.
„spekuláció”
Monetáris infláció = eszközpiaci buborékok
A termőföld alapvetően nem spekulatív eszköz.
A termőföld konzervatív befektetés, értékmegőrzés. A termőföld-befektetés valós értékbe menekülés. A valós értékbe menekülés az üzleti ciklus legutolsó fázisában igen nagy mérteket ölthet. A „spekulatív” – valós értékbe menekülő – pénz valóban ellehetetlenítheti a valódi termelők földvásárlását.
Ugyanakkor azonban a csődbement kistermelőknek nagyon jól jöhet. Az „extraprofitból” – pontosabban forgalmazva a reális, piaci árból – pl. új életet kezdhetnek máshol.
A földet pedig meg fogják művelni.
A mezőgazdasági termelők többsége az elkövetkező 20-30 évben ki fog szorulni a piacról. Ők így is, úgy is el fogják adni a birtokukat.
„Ugaroltatás”
Ez teljesen értelmetlen. Bérbe is lehet adni a földet. Az ugaroltatás sok mindenről szólhat, pl. a KAP még ugaroltatási támogatásokat is működtetett (működtet?). A gazdák azért kapnak pénz, hogy ne termeljenek vagy azért, hogy „extenzifikáljanak” (kevesebbet termeljenek).
„vagyonnövekmény”
Ez bizony már a
közösségi tulajdon versus magántulajdon
problémakör
És a korlátozások kapcsán a releváns kérdés a következő:
Ki profitál belőle?
„befektetési alap”
Én itt nem kistermelőre gondoltam, hanem (magyar) kisbefektetőkre. Olyan lenne ez, mint pl. egy ingatlanalap. Az alap meghatározott üzletpolitika mentén földet vásárol, és vagyongazdálkodást végez. A magyar termőföld nagyon olcsó, a profitlehetőség igen nagy. Szerintem lenne ilyen termékre érdeklődés. Tőkét vinne a mezőgazdaságba. És elősegítené a magyar lakosság – közvetett – földtulajdonszerzését.
„botrányok”
A belinkelt cikk egy madagaszkári képpel indul.
A témakörben ez volt az utóbbi években a legnagyobb nemzetközi botrány. A hadsereg a Daewoo tranzakció miatt megbuktatta a kormányt.
en.wikipedia.org/wiki/2009_Malagasy_political_crisis
mig8 (törölt) 2010.09.26. 15:36:57
@toronto:
Látom, nagyon tájékozott vagy ebben a témában - bár én lennék ennyire tájékozott.
"agrárpolitika" - egyetértünk
"szabályozás" - szerintem nem a szigorú szabályozás a gond, hanem az, hogy nem megfelelő, magyarán rossz
"vidéki termelők" - szerintem a kárpótlás után sokan beleugrottak, hogy megpróbálják, de ezt így nem lehet csinálni. sokuk már idős, a gyerekeiknek más szakmája van, sokuk viszont csak hitték, hogy értenek hozzá. Ezért fog sok termelő kiesni. Ugyanakkor a hozzáértők is nehezen élnek meg belőle.
Pl van egy kollégám, aki elmesélte, hogy korábban foglalkozott mezőgazdasággal, ma is vannak földjei. Agrármérnök, jó az eszközparkja. De a gondja az, hogy miután csak kevés a támogatás és alacsonyak a felvásárlási árak (+ szabályozatlan a piac), csak nehezen tudna megélni belőle. Ezért nézett kiegészítő foglalkozás után.
"spekuláció" - volt ez a kárpótlásnak nevezett vmi. sokan kaptak kárpótlási jegyeket, sok területet osztottak fel. de rengeteg a kedvezőtlen tapasztalat. Minálunk az történt, hogy a településünk földjeit - pontosabban az itteni TSZ-ét - kijelölték, hogy abból a fővárosiak is vehetnek. Vettek is és mivel tőkeerősebbek voltak, sok jó földből kiszorították a helyieket (bár azt se tudták sokszor, hogy hol van a földjük). Aztán műveletlenül hagyták. Persze felkínálták eladásra, de kb egy nagyságrenddel drágábban. Sok helybéli azóta is csak bérli.
"ugaroltatás" - nem, ez művelési forma. A földet "pihenni" hagyjuk egy éven át. Régimódi, tudom, de a legolcsóbb. Egyébként ld előző bekezdést.
"befektetési alap" - A potenciális kisbefektetők nem a falusiak. De mondom, nem rossz az ötlet, csak többet kellene vele foglalkozni, rendesen szabályozni kellene és főleg: tájékoztatni róla.
"botrányok" - Azzal indul, ez igaz. De akkor is más súlycsoport és más problémakör, mint ami az itthoni eset.
De mi a célunk? Szerintem az, hogy a vidék megtartsa a lakosságát. Senkinek nem jó, ha az elszegényedett vidéki lakosság beáramlik a városokba. Ergo cél, hogy a vidéki lakosság is gazdagodjon, hogy értékeket tudjon felmutatni.
És milyen megoldások lehetnek? Előremutató a befektetési alap lehetősége. Aztán vannak még mindig TSZ-ek, amelyek már elegendően nagy területtel rendelkeznek, rájuk lehetne alapozni. Először a helybenlakók próbálhassák megvenni a földet. Jó ötlet, csak ők éppenhogy forráshiányosak. azaz jó lenne ezt támogatni.
Látom, nagyon tájékozott vagy ebben a témában - bár én lennék ennyire tájékozott.
"agrárpolitika" - egyetértünk
"szabályozás" - szerintem nem a szigorú szabályozás a gond, hanem az, hogy nem megfelelő, magyarán rossz
"vidéki termelők" - szerintem a kárpótlás után sokan beleugrottak, hogy megpróbálják, de ezt így nem lehet csinálni. sokuk már idős, a gyerekeiknek más szakmája van, sokuk viszont csak hitték, hogy értenek hozzá. Ezért fog sok termelő kiesni. Ugyanakkor a hozzáértők is nehezen élnek meg belőle.
Pl van egy kollégám, aki elmesélte, hogy korábban foglalkozott mezőgazdasággal, ma is vannak földjei. Agrármérnök, jó az eszközparkja. De a gondja az, hogy miután csak kevés a támogatás és alacsonyak a felvásárlási árak (+ szabályozatlan a piac), csak nehezen tudna megélni belőle. Ezért nézett kiegészítő foglalkozás után.
"spekuláció" - volt ez a kárpótlásnak nevezett vmi. sokan kaptak kárpótlási jegyeket, sok területet osztottak fel. de rengeteg a kedvezőtlen tapasztalat. Minálunk az történt, hogy a településünk földjeit - pontosabban az itteni TSZ-ét - kijelölték, hogy abból a fővárosiak is vehetnek. Vettek is és mivel tőkeerősebbek voltak, sok jó földből kiszorították a helyieket (bár azt se tudták sokszor, hogy hol van a földjük). Aztán műveletlenül hagyták. Persze felkínálták eladásra, de kb egy nagyságrenddel drágábban. Sok helybéli azóta is csak bérli.
"ugaroltatás" - nem, ez művelési forma. A földet "pihenni" hagyjuk egy éven át. Régimódi, tudom, de a legolcsóbb. Egyébként ld előző bekezdést.
"befektetési alap" - A potenciális kisbefektetők nem a falusiak. De mondom, nem rossz az ötlet, csak többet kellene vele foglalkozni, rendesen szabályozni kellene és főleg: tájékoztatni róla.
"botrányok" - Azzal indul, ez igaz. De akkor is más súlycsoport és más problémakör, mint ami az itthoni eset.
De mi a célunk? Szerintem az, hogy a vidék megtartsa a lakosságát. Senkinek nem jó, ha az elszegényedett vidéki lakosság beáramlik a városokba. Ergo cél, hogy a vidéki lakosság is gazdagodjon, hogy értékeket tudjon felmutatni.
És milyen megoldások lehetnek? Előremutató a befektetési alap lehetősége. Aztán vannak még mindig TSZ-ek, amelyek már elegendően nagy területtel rendelkeznek, rájuk lehetne alapozni. Először a helybenlakók próbálhassák megvenni a földet. Jó ötlet, csak ők éppenhogy forráshiányosak. azaz jó lenne ezt támogatni.
