nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Harc a termőföldért

2010.09.23. 14:49 eltecon

Az a gyakran heves ellenérzés, ami az ország termőföldjének külföldiek tulajdonába kerülését, vagy akár csak ennek lehetőségét kíséri, egyáltalán nem magyar sajátosság. A tiltakozás olyankor különosen erős szokott lenni, ha a potenciális vevő ráadásul még csak nem is magánszemély, hanem intézmény, a nemzetközi agrobiznisz vállalata, vagy - horribile dictu - valami befektetési alap. Szemlézett cikkünk Brazília, Argentína és más országok hatóságainak válaszlépéseit emlegeti a nemzetközi agrobiznisz utóbbi években tapasztalható felfokozott földvásárlási éhségére.


10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr472318020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.09.23. 20:48:44

Ez nem csoda. A nyelv a hibás, mert ugyanazt a szót használja a föld különböző értelmeire. Nem tesz különbséget a föld, mint termelőeszköz és a föld, mint uralt terület között.
Hülye lenne bármely politikus szembemenni ezzel a babonával.

misc · http://misc.blog.hu 2010.09.23. 21:10:40

és lám, Magyarország is egyre csak hosszabbítgatja azt a földvásárlási moratóriumot, a "magyar gazdák védelmében". Érdekes, én úgy gondolnám, hogy a termőföldek iránti kereslet csökkentése pont hogy ellentétes lenne a termőföldek tulajdonosainak érdekével.

misc · http://misc.blog.hu 2010.09.23. 21:18:22

egyébként, ha valóban küszöbön állna egy globális élelmiszerhiány - amit szerintem nagyon valószínűtlen - akkor se hinném, hogy a megoldás a "mindenki termelje meg a saját búzáját" típusú protekcionizmus lenne.

mig8 (törölt) 2010.09.24. 08:42:47

Jó példa Ausztria. Olyan feltételekhez köti a földvásárlást, ami egyszerűen ellehetetleníti a külföldi tulajdonlást. Nálunk ez még nincs meg, ezért van moratórium.

A tulajdonosok érdeke a termelés, esetleg a bérbeadás. A spekulánsok érdeke a minél szélesebb körben való értékesíthetőség. Amitől félnek: spekuláns megveszi a kiszolgáltatott helyzetben lévő tulajdonostól a földet és eladja drágán a tőkeerős külföldinek (aki persze termelni akar, így nem fogja továbbértékesíteni).

codorra 2010.09.24. 09:01:54

@mig8:

Így van, szívemből szóltál!

Mert külföldinek, pláne, ha tőkeerős, a magyar gazda nem tudja kiadni/eladni a földjét, csak spekulánsokon keresztül!

Ha ez a helyzet, akkor húzzák le magukat a WC-n, ezt érdemlik.
Már elnézést az erős szavakért.

Ennyi.

mig8 (törölt) 2010.09.24. 16:46:53

@codorra:

Nem értem, hogy mit akarsz mondani a második bekezdéssel.

A magyar tulajdonos általában megélni szeretne a földjéből és nem eladni azt. Persze ha az így nyerhető bevétel kicsi, ugyanakkor a kockázat nagy rajta, akkor eladja - mi mást tehetne?

A külföldivel sem az a gond, hogy ne ő művelje. Lakjon ott, művelje, gazdagodjon! Jól járna ezzel mindenki, hisz akkor csak lenne munkája a többieknek is. A gond a spekulánsokkal van: nem laknak ott, nem művelik (ergo nincs másnak se munka), ellenben olyan drágán adják, hogy azt már csak a külföldieknek éri meg megvenni. Érted?

toronto 2010.09.25. 16:54:34

Néhány apró észrevétel

„Spekuláció”

A „spekuláció” nem gonosz spekulánsokról szól.

A „spekuláció” mögött mindig
1. Fedezet nélküli pénznyomtatás
2. Vagy fedezetnélküli pénzre épülő hitelexpanzió van.

A „spekuláció” mindössze következmény.

Ezt már az 1720-as évek óta tudják. Először Richard Cantillon írt erről.

mises.org/journals/qjae/pdf/qjae9_3_3.pdf

„földspekuláció”

A „spekulánsok” – kis- és nagybefektetők – kitüntető érdeklődése nem véletlen.
A termőföld kitűnő hosszú távú, magas osztalékkal kecsegtető befektetés.
Fantasztikus lehetőség a befektetett tőke megőrzésére, gyarapítására.
A termőföld (és az agrártermékek) reálértéke az elkövetkező 30-40 évben jelentős mértékben fog felértékelődni.

„Földvásárlás liberalizálása”

Földvásárlás liberalizálása = nagyobb kereslet
Nagyobb kereslet = árnövekedés
Magasabb árak = árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség = vagyonnövekedés a vidéki lakosságnál

Tehát:

A földtulajdonnal rendelkező vidéki lakosság vagyona felértékelődik.

Aki el akarja adni a földjét az többet fog érte kapni.

„Földspekuláció”

A földdel jelenleg is „spekulálnak”

Nem a „spekuláció” a kérdés,
Hanem az, hogy kik spekulálnak

Egy szűk privilegizált csoport

Vagy

Pedig egyenlő esélyekkel mindenki. (pl. magyar kisbefektetők földbefektetési alapon, nyilvánosan működő részvénytársaságon keresztül.)

Tehát a kérdés az, hogy a nyereség egy szűk privilegizált csoportnál fog e lecsapódni, vagy pedig sok ember között oszlik meg.

A földet nem lehet elvinni. A külföldi befektető tőkét hoz az országba. A (külföldi) befektető magyar tulajdonostól fog földet vásárolni. Nem kötelező eladni a földet.

„Termőföld-befektetési alap”

Egy befektetési alapnak, nyilvánosan működő részvénytársaságnak sok tulajdonosa lehet.

Egy tőzsdére bevezetett befektetési alapban, nyrt-ben bárki tulajdonrészt vásárolhat, akár kisbefektetőként is.

Egy befektetési alap, nyrt érdekelt a termőföld hasznosításában. (ez, pl. nyrt esetében magas osztalék forrása lehet, amely jótékonyan hat a részvény árfolyamára)

A befektetési alap/nyrt nem érdekelt a termőföld tönkretételében – ezzel gyakorlatilag a saját befektetését értékelné le.

A befektetési alap/nyrt elősegíti a birtokkoncentrációt.

A befektetési alapok tőkeerős mezőgazdasági nagyüzemek, tőzsdére bevezetett nyílt részvénytársaságok kialakulásához járulhatnak hozzá.

A tőkeerős mezőgazdasági üzemek lehetőséget teremtenek egy versenyképes, profitábilis, modern mezőgazdasági vertikum kialakítására.

Egy modern versenyképes mezőgazdasági vertikum – közvetetten –
Lehet, hogy sokkal több munkahelyet teremt, mint a jelenlegi „modell”.

„földvásárlási botrányok”

PL.
Daewoo - Madagaszkár
Etiópia, Szudán – szaúdi (állami) földalap

Itt olyan földet adtak el, amelynek már volt helyi tulajdonosa. Pl. östermelő, (nomád) pásztor. Lényegében a zavaros tulajdoni viszonyok menték kisemmizték a valódi tulajdonosokat. A felháborodás teljesen jogos volt. A madagaszkári kormány bele is bukott az azóta semmissé nyilvánított Daewoo földügyletbe.

Itt a haszon néhány befolyásos ember (svájci) bankszámláján csapódott le. Fillérekért eladták a nemzeti vagyont.

Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a jogos tulajdonos,

pl. kisbirtokos

10 hektárt annak ad el, aki többet kínál érte.

Ez az ő tulajdona azt csinál vele, amit akar (feltéve, ha ezzel nem okoz kárt a szomszédoknak). Teljesen érthető, ha több pénzt akar érte kapni.

mig8 (törölt) 2010.09.25. 21:29:22

@toronto:

Hú, ez jó hosszú lett, de azért vannak benne érdekes részek :-)

A spekuláció mint olyan nem gond szerintem. De vedd figyelembe, hogy a magyar vidéken nem tőkeerős termelők vannak jelen, hanem kisebb tartalékokkal rendelkező termelők (ennek oka is elvileg megérne egy posztot). vki eladja a földjét egy "spekulánsnak", aki kb gy nagyságrenddel adná tovább. De ha nincs vevőjelölt 1-2 évig, mert a hazai potenciális vevőnek már túl drága a föld, a külföldi meg még nem tud róla, akkor ezalatt ugaroltatva van a föld és nincs belőle munka senkinek.

A vagyonnövekedésben szerintem nem értünk egyet. A földeladás egyszeri esemény, ha az eladott földnek a kisközösségbe való visszakerülése nehézkes, akkor az nem fog vagyonnövekedéssel járni.

A befektetési alap működésének megértéséhez azért több kell, a tőke abban való elhelyezéséhez pedig némi pénzügyi ismeret. Nem reális azt feltételezni, hogy a vidéki kistermelő miután eladta a földjét, ilyenbe fog befektetni. Egyébként az elképzelés jó, de a befogadásához, megértéséhez idő kell. És főleg törvények, tájékoztatás, oktatás - ami még mindig hiányos.

A botrányokat kérlek ne keverjük ide, nem azonos súlycsoport.

toronto 2010.09.26. 14:23:54

@mig8:

„agrárpolitika”

Magyar mezőgazdaság 1989-2010 – Szigorú szabályozás
„Szigorú” szabályozás = általános mélyrepülés

A szabályozás nem érte el a célját. A „magyar vidék” a rendszerváltozás talán legnagyobb vesztese. A vidéki társadalom szétesőben van. Az elszegényedés, a társadalmi és etnikai feszültség egyre nő.

„földárak”

„Szigorú” szabályozás = alacsony árak

1 hektár termőföld ára:
1. Ausztriában 12 ezer euró
2. Magyarországon 1700 euró

A magyar termőföld sokkal jobb „minőségű” az osztráknál. (jobbak az adottságok)

A termőföld Magyarországon ma nagyon olcsó.

Ez valószínűleg a magyar erdőterületekről is elmondható. Az erdőbirtok is jó befektetés, a szőlő és a gyümölcsös is. Nagyon alacsonyak az árak.

„Vidéki termelők”

Ez nem homogén csoport. 2007-ben 619 ezer egyéni gazdaság volt. Egy egyéni gazdaság átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett.

Az egyéni gazdaságok száma a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, az átlagterület folyamatosan nő.

A birtokszerkezet koncentrálódik.

2007-ben az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki.

Kb. 30 ezer „természetes személy” gazdálkodó + városi befektető rendkívül olcsón szerez tulajdont.

A várható árfolyamnyereség döntő többsége az említett 30 ezer személy töredékénél – néhány ezer embernél – fog lecsapódni (100 hektár feletti gazdaságok).

Rajtuk kívül

2007-ben 7400 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet (szövetkezet, kft, zrt, stb.) volt átlagosan 386 hektár mezőgazdasági területtel.

Ők is rendkívül olcsón szereznek tulajdont.

Az ő esetükben is érdekes lehet a tulajdonosi struktúra.

A mezőgazdasági támogatások meghatározó részét a nagyobb egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek kapják.

Itt is mindössze egy szűk csoportról van szó.

portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo07.pdf

Az elkövetkező 10-20 évben a jelenlegi egyéni gazdálkodók többsége fel fog hagyni a mezőgazdasági termeléssel.

Az ő esetükben a releváns kérdés:

Mennyiért tudják eladni a birtokukat?

Fillérekért vagy reális áron?

Az osztrák határ közelében, pl. a piac felszabadítása esetében valószínűleg robbannának az árak.

„spekuláció”

Monetáris infláció = eszközpiaci buborékok

A termőföld alapvetően nem spekulatív eszköz.

A termőföld konzervatív befektetés, értékmegőrzés. A termőföld-befektetés valós értékbe menekülés. A valós értékbe menekülés az üzleti ciklus legutolsó fázisában igen nagy mérteket ölthet. A „spekulatív” – valós értékbe menekülő – pénz valóban ellehetetlenítheti a valódi termelők földvásárlását.

Ugyanakkor azonban a csődbement kistermelőknek nagyon jól jöhet. Az „extraprofitból” – pontosabban forgalmazva a reális, piaci árból – pl. új életet kezdhetnek máshol.

A földet pedig meg fogják művelni.

A mezőgazdasági termelők többsége az elkövetkező 20-30 évben ki fog szorulni a piacról. Ők így is, úgy is el fogják adni a birtokukat.

„Ugaroltatás”

Ez teljesen értelmetlen. Bérbe is lehet adni a földet. Az ugaroltatás sok mindenről szólhat, pl. a KAP még ugaroltatási támogatásokat is működtetett (működtet?). A gazdák azért kapnak pénz, hogy ne termeljenek vagy azért, hogy „extenzifikáljanak” (kevesebbet termeljenek).

„vagyonnövekmény”

Ez bizony már a

közösségi tulajdon versus magántulajdon

problémakör

És a korlátozások kapcsán a releváns kérdés a következő:

Ki profitál belőle?

„befektetési alap”

Én itt nem kistermelőre gondoltam, hanem (magyar) kisbefektetőkre. Olyan lenne ez, mint pl. egy ingatlanalap. Az alap meghatározott üzletpolitika mentén földet vásárol, és vagyongazdálkodást végez. A magyar termőföld nagyon olcsó, a profitlehetőség igen nagy. Szerintem lenne ilyen termékre érdeklődés. Tőkét vinne a mezőgazdaságba. És elősegítené a magyar lakosság – közvetett – földtulajdonszerzését.

„botrányok”

A belinkelt cikk egy madagaszkári képpel indul.

A témakörben ez volt az utóbbi években a legnagyobb nemzetközi botrány. A hadsereg a Daewoo tranzakció miatt megbuktatta a kormányt.

en.wikipedia.org/wiki/2009_Malagasy_political_crisis

mig8 (törölt) 2010.09.26. 15:36:57

@toronto:

Látom, nagyon tájékozott vagy ebben a témában - bár én lennék ennyire tájékozott.

"agrárpolitika" - egyetértünk

"szabályozás" - szerintem nem a szigorú szabályozás a gond, hanem az, hogy nem megfelelő, magyarán rossz

"vidéki termelők" - szerintem a kárpótlás után sokan beleugrottak, hogy megpróbálják, de ezt így nem lehet csinálni. sokuk már idős, a gyerekeiknek más szakmája van, sokuk viszont csak hitték, hogy értenek hozzá. Ezért fog sok termelő kiesni. Ugyanakkor a hozzáértők is nehezen élnek meg belőle.

Pl van egy kollégám, aki elmesélte, hogy korábban foglalkozott mezőgazdasággal, ma is vannak földjei. Agrármérnök, jó az eszközparkja. De a gondja az, hogy miután csak kevés a támogatás és alacsonyak a felvásárlási árak (+ szabályozatlan a piac), csak nehezen tudna megélni belőle. Ezért nézett kiegészítő foglalkozás után.

"spekuláció" - volt ez a kárpótlásnak nevezett vmi. sokan kaptak kárpótlási jegyeket, sok területet osztottak fel. de rengeteg a kedvezőtlen tapasztalat. Minálunk az történt, hogy a településünk földjeit - pontosabban az itteni TSZ-ét - kijelölték, hogy abból a fővárosiak is vehetnek. Vettek is és mivel tőkeerősebbek voltak, sok jó földből kiszorították a helyieket (bár azt se tudták sokszor, hogy hol van a földjük). Aztán műveletlenül hagyták. Persze felkínálták eladásra, de kb egy nagyságrenddel drágábban. Sok helybéli azóta is csak bérli.

"ugaroltatás" - nem, ez művelési forma. A földet "pihenni" hagyjuk egy éven át. Régimódi, tudom, de a legolcsóbb. Egyébként ld előző bekezdést.

"befektetési alap" - A potenciális kisbefektetők nem a falusiak. De mondom, nem rossz az ötlet, csak többet kellene vele foglalkozni, rendesen szabályozni kellene és főleg: tájékoztatni róla.

"botrányok" - Azzal indul, ez igaz. De akkor is más súlycsoport és más problémakör, mint ami az itthoni eset.

De mi a célunk? Szerintem az, hogy a vidék megtartsa a lakosságát. Senkinek nem jó, ha az elszegényedett vidéki lakosság beáramlik a városokba. Ergo cél, hogy a vidéki lakosság is gazdagodjon, hogy értékeket tudjon felmutatni.

És milyen megoldások lehetnek? Előremutató a befektetési alap lehetősége. Aztán vannak még mindig TSZ-ek, amelyek már elegendően nagy területtel rendelkeznek, rájuk lehetne alapozni. Először a helybenlakók próbálhassák megvenni a földet. Jó ötlet, csak ők éppenhogy forráshiányosak. azaz jó lenne ezt támogatni.
süti beállítások módosítása