nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Kit érdekel a választók véleménye?

2011.03.10. 14:52 horn

A közvélemény-kutatásokból származó tapasztalatok alapján világos, hogy a Fidesz alkotmánykérdőíve nem a választók valódi preferenciáit mutatja ki. Célja sokkal inkább az alkotmány legitimálása, mint a valódi közvélemény megismerése.

Az amerikai Literary Digest folyóirat 1936. október 31-i számában jelentette be, hogy a republikánus Alf Landon az 531 lehetséges elektori szavazatból várhatóan 370-et megszerez, így ő lesz az Egyesült Államok harmincharmadik elnöke. Nagyobbat aligha tévedhetett volna. Franklin D. Roosevelt a választók közel 61 százalékának és az elektori szavazatok 98,4 százalékának megszerzése után simán megtartotta elnöki székét. Több mint száz évvel 1820 után ez volt a legelsöprőbb győzelem az amerikai elnökválasztások sorában. A folyóirat fatális tévedése azért is volt különösen meglepő, mivel több mint 10 millió kérdőív kiküldése és több mint 2,3 millió válasz kiértékelése után hozta nyilvánosságra eredményét.

Az eset a nem reprezentatív mintavétel és a torzított válaszadás tankönyvi példája. Eleinte a melléfogást a reprezentativitás hiányával magyarázták, vagyis azzal, hogy a Literary Digest előfizetői között sokkal többen voltak republikánusok, mint demokraták. Ezt a megállapítást később több elemzés is árnyalta. Utólagosan kimutatták, hogy a katasztrofális végeredmény nem csupán a rossz mintának tulajdonítható, hanem sokkal inkább az egyenetlen válaszadási hajlandóságnak. Bár az olvasók között valóban többen voltak republikánusok, önmagában ez a tény nem vezetett volna Landon győzelmének előrejelzéséhez. Ehhez az is kellett, hogy a republikánus érzelmű olvasók sokkal nagyobb arányban küldjék vissza a válaszlevelet. Azok, akik nem szerették Rooseveltet, sokkal inkább szerették volna hallatni a hangjukat, mint a hivatalban lévő elnök támogatói, akik kevésbé voltak aktívak ilyen szempontból. (Persze amikor később szavazni kellett, ők is elmentek.) A statisztikai tankönyvek ezzel az esettel szokták példázni a nagy mintán elvégzett, de módszertanilag rosszul kivitelezett közvélemény-kutatások veszélyeit. A következményekről elég csak annyit mondani, hogy röviddel az eset után a Literary Digest csődbe ment, de a kudarca utat nyitott a mintavételen alapuló közvélemény-kutatások elterjedésének.

Ez a példa különösen érdekes lehet a mai magyar kormányzatnak is, amely több millió kérdőív kiküldésével kívánja megtudni, mit is gondol a nép a tervezett alkotmánnyal kapcsolatban. Ez annyiban mindenképp eltér a fenti példától, hogy a kérdőívet szinte minden magyar állampolgárnak ki fogják küldeni (nem számítva a 18 éven aluliakat, illetve a lakcím nélkülieket), vagyis a minta szinte biztosan reprezentatív lesz a választókorú polgárok sokaságát tekintve. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a válaszadási hajlandóság az új alkotmány támogatói és ellenzői között egyenletesen fog megoszlani. Vagy ugyanez másképpen: egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a kormánypártok támogatói, illetve ellenzői ugyanolyan késztetést éreznek majd arra, hogy visszaküldjék a kérdőívet.

Miért gondolom ezt? Egyrészt mivel nem biztosított, hogy a vélemények egyáltalán számítanak. Tegyük fel, hogy a visszaküldött, várhatóan nagyszámú kérdőívet valóban feldolgozzák. (Ha például félmillió kérdőív érkezik vissza, annak kibontása tíz embernek 42 óra, azaz több mint 5 munkanap lenne, ha percenként 20 borítékot tud valaki kibontani.) Ám a rendelkezésre álló időben az eredmények kiértékelése igencsak kérdéses. Ha a kérdőíveket március elejéig postázzák, a válaszadóknak nagyon hamar (két héten belül) válaszolniuk kell. Még ha a kérdőívek feldolgozása az eddigi közvélemény-kutatói sebességnél sokkal gyorsabban el is készül, mondjuk egy hét alatt (ami gyakorlatilag kizárható), akkor is az eredmény (és nem a kiértékelés) csak április elejére lehet a képviselők kezében. Ne feledjük, a parlamenti kormánytöbbség április 18-án tervezi elfogadni az új alkotmányt. Vagyis annak, aki mindenképpen bele kíván szólni az alkotmányozásba, gyorsan kell cselekednie. Láthatjuk, ha történetesen nem az alkotmányozók elképzelései szerinti válaszok érkeznek – olyanok, amelyek esetleg további vitát generálhatnak az alkotmányról –, akkor esély sincs arra, hogy azokat figyelembe vegyék. (Most nem térek ki arra, hogy a kérdőíven megadott válaszlehetőségek mennyire tükrözhetik a válaszolók álláspontját, és mennyire a kérdezők preferenciáit.)

Másodsorban azt gondolom, hogy azok, akik nem értenek egyet a kormány alkotmányos javaslataival, nagyobb arányban gondolják egyben azt is, hogy nincs alkotmányozási kényszer, mint azok, akik egyetértenek a Fidesz alkotmányra vonatkozó javaslataival. Ezért a két csoport válaszadási hajlandósága is eltér majd. Hogyan lehetne ezt a torzítást kiküszöbölni? Miként lehetne a Literary Digest csapdáját elkerülni? Egyrészt biztosítani kellene, hogy a válaszadók és a népesség megoszlása mindenféle jellemző – például pártpreferencia, társadalmi státusz, nem stb. – szerint megegyezzen. Erre találták ki a közvélemény-kutatók a véletlen mintát – többek között épp a Literary Digest kudarcából okulva. Ez biztosítja, hogy mindenkinek azonos esélyei vannak bekerülni a válaszadók közé. Ez a megoldás várható értékben nem csupán jobb eredményre vezet, de sokkal olcsóbb is, hiszen pár ezer ember megkérdezésével már viszonylagosan jó becsléseket lehet készíteni.

Ez a módszer feltehetően azért nem jöhet szóba, mert a kormányzópártnak fontos, hogy minden állampolgár úgy érezze, ő is az alkotmányozás részese. A megoldás: súlyozni kellene a beérkezett kérdőíveket. Olyan homogén csoportokat kellene alkotni, amelyekben a válaszadási hajlandóság feltehetőleg megegyezik a válaszadók között, és azokat a csoportokat, ahonnan viszonylag kevesebb válasz érkezett, súlyozni kellene, vagyis az egyéni válaszokat úgy kezelni, mintha többnek felelne meg. Ha például viszonylag több nyugdíjas küldi vissza a válaszát, mint munkavállaló, akkor a munkavállaló szavazók válaszait úgy kellene kezelni, mintha közülük többen küldték volna vissza ugyanazt. Ez az eljárás természetesen feltételezi, hogy a válaszadókról tudunk olyan alapvető jellemzőket, amelyek alapján homogén csoportokat képezhetünk, mint a munkapiaci státusz, pártpreferencia, iskolázottság, jövedelem. A rövid határidő és a szigorú adatgyűjtési szabályok azonban gyakorlatilag kizárják ezt. Vagyis a súlyozás eleve lehetetlen.

Egy szó, mint száz, az alkotmányról szóló kérdőíves lekérdezés nem alkalmas arra, hogy kiderüljenek a választók valódi preferenciái. Ez arra utal, hogy a kormánypárt célja nem is ez, hanem inkább az új alkotmány legitimálása, és ebből a szempontból nem is zavarja, ha a beérkező eredmények az új alkotmány irányába torzítanak. A postázásra és egyéb kiadásokra elszórt adófizetői pénzeket akár a kormányzat alkotmányozási reklámköltségeinek is tekinthetjük.

Horn Dániel

(Ez az írás eredetileg a szuveren.hu oldalon jelent meg 2011. február 25-én)


15 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/2727998

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Gyorshír: Hibásan másoltak be pár cikkelyt az Alkotmányba 2011.03.10. 19:54:02

Hibásan másoltak be néhány cikkelyt a készülő alkotmánytervezetbe 2011. március 10. 18:00 Schmitt Petronella, az Alkotmányelőkészítő Bizottság titkárának közleménye szerint az új Alkotmány W cikkelye helyesen: "A vérbulcsúkat és a jenőke...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.03.10. 17:24:25

mondjuk, engem érdekel a választók véleménye, innen tudható, hogy nem vagyok politikus...

misc · http://misc.blog.hu 2011.03.10. 17:26:56

captain obvious to the rescue

VIII. Nagyapó 2011.03.10. 17:49:23

Azért én kitölteném.

Bár a visszaküldők mintája valószínűleg nem lesz reprezantatív, közülük nem lesz nehéz reprezentatív mintát venni.

Vagyis: bár kiértékelni a kérdőíveket vsz nem fogják, de ha feldolgoznak belőle mondjuk 10 ezret, már elég jól lehet sejteni, milyen válaszok érkeztek az egyes kérdésekre.

Ebből pedig a politika kaphat legalább olyasfajta visszajelzést, hogy melyik témák a legforróbbak.

VIII. Nagyapó 2011.03.10. 17:54:20

@VIII. Nagyapó:

Mármint nem a társadalmat, hanem a válaszadókat reprezentáló mintát könnyű venni.

De ez már csak így van a demokratikus választások esetében is. Nem súlyozunk ott sem - csak annak a szava számít, aki elmegy választani.

horn 2011.03.10. 20:06:02

@VIII. Nagyapó: Azért egy feltehetően súlytalan kérdőív (ki tudja mi lesz vele) és egy titkosan leadott szavazat motivációs ereje között van némi különbség.

Amúgy meg csak a válaszadók vagy a választók vagy a népesség preferenciáira kíváncsi a kormány? Nem mindegy. Végül is kinek az alkotmánya lesz?

Ja és én tegnapelőtt, az alkotmány nyilvánosságra hozatalának a napján kaptam meg a kérdőívet. Persze tudom, egyéni módosító javaslatként majd valaki beviszi a T. ház elé, ha fontosat írok. De azért ez némileg rombolta a válaszadási hajlandóságom.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.03.10. 22:03:48

Már csak azért is valószínű, hogy csak legitimálni akar, mert a feltett kérdések és felkínált válaszok többsége nem egyértelmű. Gyakorlatilag bármit bele lehet magyarázni az eredménybe akármi legyen is az.

VIII. Nagyapó 2011.03.10. 22:25:04

@horn: Nekem mindenesetre úgy tűnik, a feltett kérdések némelyikében nincs döntés Fideszen belül sem.

Ha az látszik, h valamelyik nagyon komoly indulatokat vált ki, annak szerintem lehet jelentősége.

(Leginkább talán a gyerekek utáni szavazati jog ilyen...)

horn 2011.03.10. 22:31:34

@VIII. Nagyapó:
Én nem látom, hogy ehhez miért kellett ennyi kérdőívet kiküldeni. Ha a cél a kényes témák feltérképezése, akkor is egyszerűbb egy 1000-2000 fős mintán tesztelni azt. Vagy még ha a cél csak a szimpatizáns szavazók véleményének a megismerése (amit most megtudnak), akkor is olcsóbb-gyorsabb és biztosabb lett volna egy mintán tesztelni azt, és kontroll kérdésekkel szűrni a nem fontos válaszolókat.

Továbbra is tartom, hogy csak az alkotmány egy drága (és suta?) legitimizálása volt a cél.

VIII. Nagyapó 2011.03.10. 23:05:26

@horn:

Persze, a fő cél szerintem is ez - csak azt mondom, a válaszokat sem fogják teljesen ignorálni.

Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, szerintem a várható indulatok mértékének tesztelésére amúgy is csak igen korlátozottan alkalmasak.

VIII. Nagyapó 2011.03.10. 23:15:42

(Még mielőtt: amiért ez alkalmasabb, hogy egyrészt sokak számára tétje van, másrészt info, hányan küldik vissza, harmadrészt, h írnak-e a végére az "egyéb" alá és mit stb.)

GeeDawg2 2011.03.11. 13:39:46

Dani, ha félretesszük azt, hogy éppen ki kormányoz, valamint azt is, hogy közvélemény-kutatási módszert eltekintve jó e a kérdőív, válaszolnál? Mármint pl. kapnál egy üres papírt, és írd le a véleményedet.
Én igen.
Sőt, ha magamat felelős értelmiségionek tartanám, és zavarnának az alkotmány bizonyos passzusai, akkor meg méginkább. Vagy akkor is, ha attól félnél, hogy alapvetően jó gondolatokat meg nem fogadna el az Országgyűlés.
Tehát én biztatnálak Téged is, meg a fenti szerzőket is, hogy magyar Publiusként, vagy épp Hamlitonként írják meg a nagyközönségnek az érveiket. De azon puffogni, hogy milyen sokba kerül, és milyen álságos ez a levél, na az felesleges, és siralmas.

horn 2011.03.11. 16:12:22

@GeeDawg2:
Kedves Gee!

Szerintem a többség akkor sem válaszolna, ha semmi tétje nem lenne. Sőt, akkor igazán nem válaszolna. Ez az üres papír, amit javasolsz. (válaszokra adott szavazatokat azért mégiscsak könnyebb összegezni). Ez csak felerősítené a torzítást a rendszerben. Az válaszolna, aki hisz benne, hogy a kormány (akármilyen színű) elolvassa amit mond, és nem úgy értelmezi/szemezgeti ki, ahogy akarja. Ennek kicsi az esélye.

És ne haragudj, de nem gondolom, hogy azon puffogni, hogy milyen sokba kerül egy ilyen felmérés siralmas lenne (a feleslegessel talán egyetértek, de nem feleslegesebb, mint visszaküldeni a kérdőívet). A magyar kormány 100 milliókat (vagy többet?) költ arra, hogy olyan dolgot csináljon, amit 10 millióból sokkal jobban meg tudott volna csinálni (vö. reprezentatív 1000 fős minta).
Persze, csak akkor, ha a cél a választók véleményének megismerése. Ha repi célokat szolgál, akkor más. De akkor meg hadd nézzem már, hogy milyen színű a kormány. Végül is az én pénzemből fényezi magát.

GeeDawg2 2011.03.16. 10:53:17

Dani,
Ha azt feltételezzük fel (akár jogosan is), hogy az adott szereplőt (jelen esetben egy központi politikai kommunikációs szereplőt) úgysem érdekli a gondolataink, akkor valóban felesleges pénzkidobás a kipostázás és időpocsékolás a válaszadás. Ha viszont azt gondoljuk, hogy érdekli, akkor nem.
Én pont azt gondolom, hogy ez nem egy egy megtervezett közvéleménykutatás arról, hogy most piros betűs legyen e, vagy inkább fekete betűs a cucc. Hanem a politika magváról szól, azaz, hogy a
válaszadók (azaz a leginkább politikailag elkötelezettek) milyen elvárásokat fogalmaznak meg. És egyébként, ha meg ellenzéki párt vagyok, akkor nyugodtan kérhetem a beküldött válaszok nyers feldolgozását, vagy akár végső elemzését. ha meg sok erőforrásom van, megcsináltathatom a saját reprezentatív felmérésemet, és érvényesíthetem annak a szempontjait.
Tehát összefoglalva, én értem, hogy neked mi a bajod ezzel a cuccal, de én meg azt mondom, hogy jelen esetben a technikai részletek mellékesek, itt a hangsúly a közvetlen politikai részvételre való buzdításon van.

horn 2011.03.24. 15:57:18

@VIII. Nagyapó:
Khmmmm
"A Fidesz és KDNP képviselőcsoportjából csak egy-egy ember adhat már be a közel egymillió visszaküldött kérdőív kiértékelése alapján valamilyen módosító indítványt az elkészült alkotmány tervezethez. Az országgyűlésben benyújtott dokumentumot előterjesztőként ugyanis aláírta a két frakció összes tagja, a Fideszből 225, a KDNP-ből 36 képviselő, csupán Lázár János és Harrach Péter nem szerepel a névsorban. A parlamenti szabályok alapján az előterjesztő nem nyújthat be módosító indítványt beadványához, így ezt már csak a két frakcióvezető teheti meg, valamint a parlamenti bizottságok."
süti beállítások módosítása