nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Ki nyer, veszít a 2012-es SzJA-változásokkal?

2011.09.19. 11:41 eltecon

Megtudtuk, jövőre többek közt kivezetik jóváírást és a szuperbruttó kivezetésével 16%-osra csökkentik az immár egyszem SzJA-kulcsot (eddig voltaképp 16%X1,27= 20,3% volt). A könyvelők már elkezdték kiszámolni, mekkora fizetésnél mekkora nettó bérváltozással jár is ez.

Egy korrekt közgazdaságtani hatásvizsgálat persze háztartásokra, decilisenként vizsgálná, mennyit nyernek, mennyit vesztenek a szegény, mennyit a gazdag magyarok az új jövedelemadó-rendszerrel. (Ez ugyebár a hatásvizsgálatnak csak az első lépése lenne, aztán jönne a munkakínálati és egyéb ösztönzési hatások megbecslése, de ne legyünk telhetetlenek...)

Ha ezt az NGM kiszámolta, (legyünk optimisták, hogy kiszámolta, azaz elvégezte a mikroszimulációt és valaki a döntéshozók közül rá is nézett), akkor se kötötte az orrunkra.

Szerencse a bajban, hogy Cseres-Gergely Zsombor és Simonovits András az adóreform tb-nyugdíjakra gyakorolt hatását  elemző dolgozatukban, en passant, szintén (?) kiszámolták ezt.

 

A tanulmány 4. táblázata megfelelő oszlopainak összeadásával (a szerzők, félrevezetve a korábbi kormányzati nyilatkozatoktól, még egy kétéves, fokozatos átmenettel számoltak) a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetése  együttesen, 2009-es milliárd forintban számolva összesen csak 14,3 milliárd veszteséget jelent a költségvetésnek. Viszont, ami érdekesebb, a két intézkedés együttesen az MTA-KTI kutatói szerint a következő hatással lesz a jövedelmük szerint sorbarakott háztartások halmazának egyes tizedeire:

Decilis  1.  2.  3.  4. 5.  6.  7.  8.  9. 10.
Nyereség (mrd. ft)  0  -1,1  -10,1  -14,9  -17,0  -16,4  -15,9  -11  +19,4  +81,3

 

 Azaz a háztartások legszegényebb ötödét alig érinti a változtatás (vagy az egész SzJA; persze az emelkedő ÁFÁ-t ők is fizetik), majd a középső hatvan százalékuk elég masszívan megfinanszírozza a legnagyobb jövedelmű ötöd, és különösen a legmódosabb 10% látványos nettó jövedelemnövekedését.

Ez persze csak az SzJA változások hatása, a többi bejelentett 2012-es adóváltoztatás, ÁFÁ-tól és járuléktól a cigi adójáig, nincs benne.

Jó-e ez, rossz-e, politikusok és szavazók dolga. De tudni, az jó.

 

 


13 komment

Címkék: magyar adórendszer fiskális politika újraelosztás portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr53238058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cefeida 2011.09.19. 19:14:06

"majd a középső hatvan százalékuk elég masszívan megfinanszírozza a legnagyobb jövedelmű ötöd, és különösen a legmódosabb 10% látványos nettó jövedelemnövekedését."

Hát attól függ, melyik lóról nézed az eseményeket. Egy arányos (nem progresszív) rendszerben ha valaki bruttó 100at keres, másvalaki meg 500-at, akkor az előbbi esetben a polgár adója 20ezer Ft, a másodiké pedig 100 ezer. Ez a kétkulcsos esetben még aránytalanabbul eltolja, holott mindkét ember ugyanazt a szolgáltatást kapja az államtól, szal még az arányos is kérdéses számomra. Ha pedig ilyen tekintetben nézzük, akkor viszont az utsó ötöd eddig eléggé aránytalanul besegített a többieknek az államkassza asztalánál!

Namir 2011.09.19. 19:23:04

Mennyit is érnek az itthoni statisztikák?

Becslések szerint 4.500-5.000 milliárd a fekete gazdaság, 500-1.000 milliárd között van csak a mezőgazdaságban, élelmiszer-iparban be nem fizetett adó.

FÉLMILLIÓAN EGYÁLTALÁN NEM FIZETNEK ADÓT (SZJA és járulékok, pl. NYUGDÍJ), mert teljesen feketén dolgoznak.

Az a "MAGAS" jövedelem, amit most kritizálnak (ahonnan jobban járnak a lineáris adóval a munkavállalók) kb. 1.000-1.100 euró. Ez Nyugat-Európában a segély kategória. (Miközben az itthoni árak gyakran már meg is haladják a kinti árakat. Csak a fizetések nem.)

Sok oka van, hogy ilyen alacsonyak a hivatalos bérek, sokan tényleg hivatalosan is keveset kapnak, de még a hozzánk hasonló Szlovákiában is sokkal tisztességesebben fizetnek adót a cégek és magánszemélyek, mint itthon.

Amellett, hogy 500 ezren egyáltalán nem fizetnek adót, további 1.2 millióan minimálbéren és alatta, és az SZJA bevallók 2/3-a az átlagbér alatt van. Ilyen sehol a világon nincs.

Mindemellett volt olyan év 2008 előtt, hogy több új autó ment el itthon, mint Lengyelországban. "És ez így most hogy?"

Ennyit érnek ma itthon a statisztikák.

Wolff 2011.09.19. 20:33:49

@Namir: És mi abban a logika, hogy a Nyugaton csak segélynek elegendő fizetések adóját jól megemeljük? Tényleg jó lenne egy újabb brosúrát csinálni a Fidesz központban ez nagyon buta...

Csavarhúzós 2011.09.19. 21:10:41

@cefeida: Ha a különböző fizetés azonos, de mennyiségében különböző munkából ered, akkor ösztönösen mindenki a fix összegű adózást tartja igazságosnak. Azaz ha valaki tizenkét órát dolgozik, akkor miért fizessen több adót, mint aki csak hat órát. De nem ez a fő oka a jövedelemkülönbségeknek, hanem a fizetésbeli különbségek, mondjuk, hogy ugyanazért a munkáért többet lehet kapni Budapesten, mint egy kis faluban. Ezért a fizetésarányos adó tűnik igazságosnak, azaz hogy a fizetéséhez arányítva mindenki ugyanakkora részt vállaljon a közterhekből. Ez lényegében a középkori tized elve, azaz hogy akinél jó a termés, az többet fizet.

A progresszív adózás azért népszerű, mert az egyre magasabb jövedelem egyre ritkább, így a szavazók tömegei számára nincsenek "gazdagok" a haveri körében. Úgy tűnik, hogy "igazságtalanul" keresnek annyival többet - csak sajnos az "igazság" nem közgazdasági kategória. Például minden főnök "érezhetően" többet kell hogy kapjon, mint a beosztottai (és a főnöknek is van főnöke, és az ő főnökének is van főnöke). Ha megsarcoljuk a magas jövedelmeket, akkor az "érezhetően" nagyobb nettó nem lesz kisebb. A cégeknek kell több bruttót adniuk, hogy megtalálják a megfelelő embert a megfelelő feladatra. Nem minden esetben van ez így, elképzelhető, hogy mondjuk egy sztárügyvédnek a piac szabályozza a jövedelmét (ha még többet kérne, a forgalomcsökkenés miatt csökkene a bevétele), de az esetek jelentős részében az adócsökkentés előtti bérszint kialakulásában úgymond történelmileg benne van a progresszív adórendszer. Azaz az a magas jövedelmű ember, aki most vidáman zsebrevágja többletként kb. egy tanár bérét, nem gondol bele abba, hogy annakidején, amikor váltott, ő a nettóra átkalkulált fizetésnövekedés miatt váltott. Úgy gondolkodik, hogy a cégének megérte kifizetni a bruttó bérét, tehát az az ő valódi ára - ami igaz ugyan, de ha az a bruttó már a mai szabályok szerint lenne nettó, akkor lehet hogy egy nála jobb pályázónak is megérte volna rárepülni a lehetőségre.
Bővebben: orankivul.blog.hu/2010/06/09/egykulcsos

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.09.19. 21:37:50

"Azaz a háztartások legszegényebb ötödét alig érinti a változtatás "

Ez csak akkor lehet igaz, ha nem csak a keresővel rendelkező háztartásokat nézzük, hanem az összes háztartást, tehát nyugdíjasokkal és segélyen élőkkel együtt.

A minimálbéresek tehát valahol a 3. decilisnél kezdődhetnek.

Ami még nagy hibája ennek az elemzésnek is (ha már reális hatástanulmányokban gondolkodunk), hogy a feketejövedelmeket nem tartalmazza. Persze nem is tartalmazhatja, hiszen azért fekete.

Innentől kezdve viszont ez a modell is csak korlátozottan használható.

Én megpróbáltam a feketegazdaságot is bevenni a modellembe, az alábbi linken olvasható:

nivo.blog.hu/2011/09/16/kiket_sujt_a_2012_es_adorendszer

Vondenberg 2011.09.20. 08:23:57

@Bruhahahahihihi: Nyugi, ilyen idegallapotuval nem szivesen csinalok forradalmat.

VIII. Nagyapó 2011.09.20. 10:41:48

Nem találtam meg a táblázatot, amelyikből az itt közölt számok származnak, így nem tudom biztosan, ezek a teljes 2009-2013-as átalakításra vagy csak a 2012-2013-ra tervezettekre vonatkoznak-e.

Mindenesetre amennyire én tudom, a legalsó jövedelmi decilisekben jelentős számban találhatóak olyan családok, amelyek nem annyira a háztartásfő (és felesége) alacsony keresete / munkanélkülisége miatt számítanak szegénynek, hanem mert sok gyereket nevelnek - így a jövedelmük sokfelé oszlik. Ők pedig a 2009-2010-es átalakításoknak inkább nyertesei voltak, és - kettő vagy több gyerekkel legalábbis - általában a két évben együttvéve is azok (vagy csak a TB-emelést vesztették).

(Másrészt az, hogy az adójóváírás ennyi embernek jár, jórészt a 2010-es év fejleménye - így a 2009/2013-as kép is eléggé különbözik a 2010/2013-astól...)

Ma chi è questo Joker? 2011.09.20. 11:04:57

@VIII. Nagyapó: 11. oldal, 4. táblázat 2011/12 és 2012/13* oszlopok (táblázat 4. és 6. oszlopa) összeadva.

varadi_balazs 2011.09.20. 11:15:59

A 4. táblázat utolsó és kettővel előtte levő oszlopának összege. Ez a 2010-2013-ra tervezett változások együttese, mert ezt gyorsították fel egy évre, mínusz eggyel megszorozva, hogy az adófizetők szempontjából legyen prezentálva.

varadi_balazs 2011.09.20. 11:37:36

@varadi_balazs: helyesebben: 2011-2013, bocsánat.

is 2011.09.20. 14:23:15

@VIII. Nagyapó: Mo-n az atlagos termekenysegi mutato 1,3/szulo no. a ciganysag (jellemzoen szegeny) koreben 3. az ujgazdag magyaroknal szinten divat a 3-4-5 gyerek. ebbol kovetkeztethetjuk, hogy a kozepso 6 decilisben kb. 1 gyerek/csalad van. a rengeteg valas miatt raadasul jogilag nem is csaladok.

tovabba a FIDESZ ugye most 4 evig nem emeli a csaladi potlekot, csakugy mint 1998-2002 kozott, tehat az adozasi gyerekkedvezmenyt (1-2 gyerekre) siman visszaszivja es elinflalja, a gyerekkedvezmenyt mint valami pozitivumot beszamitani ezert nem lehet.

a gyerekkedvezmenyt kiszurve (ki kell szurnunk a fentiek miatt) pedig egyertelmuen romlik a helyzet az also 8 decilisben. a FIDESZ a budai gazdagok partja, Budan van a legstabilabb FIDESZ-bastya. ki vart mast toluk, mint a budai gazdagoknak a tamogatas meghalalasat?

VIII. Nagyapó 2011.09.20. 14:52:13

@Ma chi è questo Joker?: @varadi_balazs:

OK, kösz.

Mindenesetre én inkább az egész kormányzati ciklust/2009-2013-at nézném egyben. És így a "szociális igazságosság" szemponjából fontos fejben tartani, hogy nem csak egykulcsosítás történt, de lett családi kedvezmény is.

Másrészt ez a status quo-megközelítés is inkább a várható politikai következményekről szól, mint arról, hogy jobb (munkára ösztönzőbb, "igazságosabb", fehérítés szempontjából előnyösebb stb.) lesz-e végül az adórendszer.

(És ebből a szempontból legalább ilyen fontos kérdés, mi minden fog még történni a munkáltatói/munkavállalói TB-vel...)

VIII. Nagyapó 2011.09.20. 15:26:03

(Tudom, persze, ezt is nehéz megmondani, de inkább ezt lehet érdemes empuirikusan kutatni, a többiért fájjon a kormány feje. Hogy végül egyszerűbb lesz, az azért elég valószínű; fehéríthet pl., ahol részben fizetnek feketén - a marginális kulcsok a helyenként 67%-ról lecsökkennek 50% közelébe... -, de a tök feketén dolgozókból lehet, több lesz inkább; az igazságosságból sokféle van - ez kevesebb újraelosztást tartalmaz, de figyelembe veszi az eltartottak számát -; többletmunkára ösztönözhet, a munkapiacra lépést pedig egyelőre mintha inkább a kínálati oldalon próbálnák ösztönözni... stb.)
süti beállítások módosítása