nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Más nyelven több az eszünk?

2012.05.06. 08:59 eltecon

Az arstechnica.com összefoglalója hívja fel a figyelmet a Chicagói Egyetemen dolgozó szerzőhármasnak a Psychological Science-ben frissen megjelent cikkére. Boaz Keysar és munkatársai többek közt a Nobel-díjas Daniel Kahneman híres, a framing-hatást demonstráló kísérletét ismételték meg. A kísérlet alanyai aszerint választanak két, emberhalállal járó, ekvivalens alternatíva között, hogy figyelmüket a megmentett vagy az elpatkoló emberek számára irányítja a szöveg. A kísérlet mostani változatának alanyait azonban nem vezette meg a döntési helyzet csomagolása - de csak akkor nem, amikor nem anyanyelvükön, hanem egy tanult idegen nyelven kellett dönteniük. Nem először írunk a nyelv gazdaságilag releváns döntésekre gyakorolt hatásáról. Itt az derül ki, a tanult nyelv eltávolít, kevésbé szól az érzelmekhez, mint az anyanyelv, ezért racionálisabb mérlegelésre vezet. Lehet, hogy a magyar kormány üléseit angolul kellene tartani? Esetleg latinul?


2 komment

Címkék: döntéselmélet behaviorizmus daniel kahneman

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr664488638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bircaember maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.05.06. 14:10:24

Ez tény és sok másban is kimutatható, viszont éppenséggel fordított előjellel is, azaz az idegen nyelv vezethet könnyelműbb viselkedéshez is.

Pl. a trágárkodásban ez jól megfigyelhető. Az átlagember sokkal könnyebben trágár idegen nyelven, mint anyanyelvén, mert idegen nyelven kevésbé érzi át a szó súlyát. A külföldi megtanulja, hogy a magyarok bizonyos helyzetben azt mondják, hogy "bassza meg", s azután olyankor is használja, amikor egy magyar anyanyelvű valami enyhébbet mondana, pl. "fenébe".

Avatar 2012.05.07. 17:08:23

Akkor már értem, I. István miért a latin nyelvet erőltette a közigazgatásban... ;) Csupán a reformkor óta lett a magyar nyelv a hivatali ügyintézés nyelve...

www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5148
www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5255
süti beállítások módosítása