Az arstechnica.com összefoglalója hívja fel a figyelmet a Chicagói Egyetemen dolgozó szerzőhármasnak a Psychological Science-ben frissen megjelent cikkére. Boaz Keysar és munkatársai többek közt a Nobel-díjas Daniel Kahneman híres, a framing-hatást demonstráló kísérletét ismételték meg. A kísérlet alanyai aszerint választanak két, emberhalállal járó, ekvivalens alternatíva között, hogy figyelmüket a megmentett vagy az elpatkoló emberek számára irányítja a szöveg. A kísérlet mostani változatának alanyait azonban nem vezette meg a döntési helyzet csomagolása - de csak akkor nem, amikor nem anyanyelvükön, hanem egy tanult idegen nyelven kellett dönteniük. Nem először írunk a nyelv gazdaságilag releváns döntésekre gyakorolt hatásáról. Itt az derül ki, a tanult nyelv eltávolít, kevésbé szól az érzelmekhez, mint az anyanyelv, ezért racionálisabb mérlegelésre vezet. Lehet, hogy a magyar kormány üléseit angolul kellene tartani? Esetleg latinul?
Más nyelven több az eszünk?
2012.05.06. 08:59 eltecon
2 komment
Címkék: döntéselmélet behaviorizmus daniel kahneman
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/4488638
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bircaember maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.05.06. 14:10:24
Ez tény és sok másban is kimutatható, viszont éppenséggel fordított előjellel is, azaz az idegen nyelv vezethet könnyelműbb viselkedéshez is.
Pl. a trágárkodásban ez jól megfigyelhető. Az átlagember sokkal könnyebben trágár idegen nyelven, mint anyanyelvén, mert idegen nyelven kevésbé érzi át a szó súlyát. A külföldi megtanulja, hogy a magyarok bizonyos helyzetben azt mondják, hogy "bassza meg", s azután olyankor is használja, amikor egy magyar anyanyelvű valami enyhébbet mondana, pl. "fenébe".
Pl. a trágárkodásban ez jól megfigyelhető. Az átlagember sokkal könnyebben trágár idegen nyelven, mint anyanyelvén, mert idegen nyelven kevésbé érzi át a szó súlyát. A külföldi megtanulja, hogy a magyarok bizonyos helyzetben azt mondják, hogy "bassza meg", s azután olyankor is használja, amikor egy magyar anyanyelvű valami enyhébbet mondana, pl. "fenébe".
Avatar 2012.05.07. 17:08:23
Akkor már értem, I. István miért a latin nyelvet erőltette a közigazgatásban... ;) Csupán a reformkor óta lett a magyar nyelv a hivatali ügyintézés nyelve...
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5148
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5255
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5148
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5255