nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Nyelv és takarékosság

2013.02.21. 21:02 eltecon

Nohát, ez komolytalannak hangzik. Mi köze lehet a nyelvnek, nyelvtani szerkezeteknek ahhoz, hogy az egyik ország polgárai sokat takarítanak meg a jövedelmükből, a másikéi meg keveset? Keith Chen éppen ezt vizsgálja. Úgy találja, hogy azok a népek, amelyeknek nyelve élesen elkülöníti a jelent a jövőtől, hajlamosak arra, hogy kevésbé takarékoskodjanak. Nagyon szórakoztató, ne csak olvassátok, nézzétek is a TED videó előadást!


10 komment

Címkék: behaviorizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr215097271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

codorra 2013.02.21. 21:35:29

Nem volt már ilyen (majdnem pont ilyen) poszt? Mintha...

petepeter 2013.02.22. 07:43:15

@codorra: @phenom: Egyfelől: elnézést kérünk, valóban figyelmetlenek voltunk, egyes szerkesztőkkel előfordul néha, hogy nem követik a többieket. Másfelől: nagy öröm számunkra, hogy olvasóink ennyire pontosan - néhányan még a szerkesztőknél is figyelmesebben - követik a posztokat. Köszönjük. Az előadás azért továbbra is jópofa, ha másodszor már nem is annyira.

Jani haverja · http://alfa-kontakt.info/ 2013.02.22. 11:31:47

@codorra: Pont ezt akartam írni, de aztán most látom is a posztoló magyarázatát :)

greybull 2013.02.22. 17:33:48

a mai magyarban már végképp nincs elkülönítve a jelen a jövőtől: megyek a moziba - jelentheti, hogy most történik az esemény, de jelentheti azt is, hogy el fogok menni majd a moziba. No most ehhez képest nálunk nulla a takarékosság - nyilván persze, mert nem nagyon van miből.

codorra 2013.02.27. 17:24:38

Megnéztem a videót, így elsőre valóban szórakoztató.

Ugyanakkor:
A német nem feltétlenül más ebben a magyarnál, hasonlóan, ahogy greybull már említette, sőt a "Morgen es wird regnen." igenis értelmezhető, használják.
Ugyanitt:
Hogy az angol "germán" nyelvcsalád része-e, az passz, már ebből a szempontól. ("outlier"-nek hívja)
Azt nem tagadom, hogy "elgermanizálódott", de, hogy ebből a szempontból maradt-e a "latin", az már egy más kérdés.
Igaz, rögtön megkerüli a kérdést, azaz nem ez alapján tesz különbséget a nyelvek között.[ergó csak kukacoskodom].

Ami viszont meglepett az a japán és koreai nyelv.
Én úgy tudtam rokonok(már amennyire, vagy éppen rosszul is tudhatom), viszont homlokegyenest máshogy használják a jövőidőt (ebből a szempontból), azt nem is gondoltam volna.

Mindenesetre igen érdekes volt.
A következő lépés innen a trend meghatározása lehetne, vagyis, hogy merre mozdul a megtakarítási ráta, ahogy globalizálódunk?
Konvergálnak-e vagy se?
Bár ehhez ugye legalább meg kellene kétszerezni a mintát, ami leghamarább vagy 20 év múlva lesz elérhető :(.

Neruo 2013.02.27. 21:18:12

@codorra:

Az angol germán eredetű nyelv. Ez korai változataiban még markánsabban tetten érhető. A Beowulf óangol, középangol meg mondjuk Chaucer.

De a modern angolban is nem olyan sokkal ezelőttig a pl. a 'te' személyes névmást a 'thou' jelölte (valójában a jelenlegi angol mondhatni folyamatosan magázódik, és nem tegeződik!), és pl. azt, hogy 'rains' úgy mondták, hogy 'raineth', stbstb.

Csak korábban túl sokan jöttek-mentek a szigeten, az intellektuális nyelv a latin volt...

A videó valóban érdekes. Bár az esős dolgot én is erőltetettnek érzem. Szerintem a 'Morgen regnet es'-nek pont olyan stílusértéke van mint az 'it rains tomorrow'. Biztos, némileg apatikus kijelentés. A videó 'it rain tomorrow' elrettentő példája kifejezetten megtévesztő és hatásvadás szerintem, mert németül sem azt mondom, hogy 'es regnen', 'es regne' vagy 'es regnest' (tekintsünk el ezek értelmetlenségétől. :) ) ugyanúgy egyeztetek, mint az angolban.

És én is a 'Morgen wird es regnen'-t használnám jelen esetben, ami meg pont ugyanaz mint az 'it will rain tomorrow' , bár lehet, hogy ez rossz berögződés.

Továbbá nem vagyok benne biztos, hogy a jövőidős nyelvek klasszifikációja megfelelő. Ugyanis szigorú értelemben véve pl. az angolban nincs jövőidő, ugyanis pusztán segédigével képződik (ugyanez a magyarban). Ellenben pl. a franciában a szó maga is megváltozik, ebben az értelemben "valósabb" a jövő idő.

Én nem vagyok nyelvész, de érdekes lehet ilyen definícióval dolgozni, vajon megáll-e. A belga példa ugyanis rögtön két ugrás: a holland állításuk szerint jövő idő nélküli (bár a német példából kétlem), a francia pedig a szigorúbb értelemben is jövőidős.

Neruo 2013.02.27. 21:23:02

@Neruo:

Már úgy értem, hogy ha kétlen, hogy a német más struktrúrában fejezi ki a jövőidőt, mint az angol, és azt is kétlem, hogy az angol valóban jövő idős.

Tehát a holland szerintük jövő idő nélküli, de amennyiben ugyanaz a klasszifikáció, mint a német esetében, úgy az szerintem hibás. :) Bár lehet, hogy a holland valóban az.

alfabela2 2013.03.07. 19:09:38

Nem nyelvészeti ügy, de talán ez is érdekes. Azok az országok, amelyek jövőorientáltabbak, ott nagyobb a gazdasági teljesítmény. A jövőorientáltságot pedig a google keresőfogalmak kiértékeléséből állapítják meg a szakértők.

news.orf.at/stories/2165702/2165715/
Deutschland war 2012 das am stärksten an der Zukunft orientierte Land unter 45 Vergleichsstaaten. Das geht aus dem von britischen Forschern entwickelten Future Orientation Index hervor. Für die Wissenschaftler ist das nicht nur eine technische Spielerei: Sie fanden einen eindeutigen Zusammenhang zwischen Zukunftsgewandtheit und Wirtschaftsleistung.... Bei der Erhebung 2012 wurde also konkret verglichen, wie oft bei den Suchbegriffen 2013 und 2011 verwendet wurde. 45 Millionen Anfragen wurden dafür untersucht und dem Bruttoinlandsprodukt pro Kopf der Herkunftsländer gegenübergestellt.

alfabela2 2013.03.11. 19:27:53

@alfabela2:
Az időszemléleten kívül a birtoklás, tulajdonlás kifejezése vajon összefüggésben állhat-e a kapitalista játékszabályok (magántulajdon, stb.) elfogadottságával?

Arra gondolok, hogy a németben és az angolban (sajnos mást nem tudok említeni) a birtoklást nagyon erőteljesen, saját igével fejezik ki: "én birtoklok egy házat", míg a magyarban ehhez képest csak egy elég gyengécskének ható "nekem van egy házam" kifejezés van.
süti beállítások módosítása