Nem volt már ilyen (majdnem pont ilyen) poszt? Mintha...

de, igen :)

eltecon.blog.hu/2012/04/15/konnyebb_volna_jovoido_nelkul

@codorra: @phenom: Egyfelől: elnézést kérünk, valóban figyelmetlenek voltunk, egyes szerkesztőkkel előfordul néha, hogy nem követik a többieket. Másfelől: nagy öröm számunkra, hogy olvasóink ennyire pontosan - néhányan még a szerkesztőknél is figyelmesebben - követik a posztokat. Köszönjük. Az előadás azért továbbra is jópofa, ha másodszor már nem is annyira.

@codorra: Pont ezt akartam írni, de aztán most látom is a posztoló magyarázatát :)

a mai magyarban már végképp nincs elkülönítve a jelen a jövőtől: megyek a moziba - jelentheti, hogy most történik az esemény, de jelentheti azt is, hogy el fogok menni majd a moziba. No most ehhez képest nálunk nulla a takarékosság - nyilván persze, mert nem nagyon van miből.

Megnéztem a videót, így elsőre valóban szórakoztató.

Ugyanakkor:
A német nem feltétlenül más ebben a magyarnál, hasonlóan, ahogy greybull már említette, sőt a "Morgen es wird regnen." igenis értelmezhető, használják.
Ugyanitt:
Hogy az angol "germán" nyelvcsalád része-e, az passz, már ebből a szempontól. ("outlier"-nek hívja)
Azt nem tagadom, hogy "elgermanizálódott", de, hogy ebből a szempontból maradt-e a "latin", az már egy más kérdés.
Igaz, rögtön megkerüli a kérdést, azaz nem ez alapján tesz különbséget a nyelvek között.[ergó csak kukacoskodom].

Ami viszont meglepett az a japán és koreai nyelv.
Én úgy tudtam rokonok(már amennyire, vagy éppen rosszul is tudhatom), viszont homlokegyenest máshogy használják a jövőidőt (ebből a szempontból), azt nem is gondoltam volna.

Mindenesetre igen érdekes volt.
A következő lépés innen a trend meghatározása lehetne, vagyis, hogy merre mozdul a megtakarítási ráta, ahogy globalizálódunk?
Konvergálnak-e vagy se?
Bár ehhez ugye legalább meg kellene kétszerezni a mintát, ami leghamarább vagy 20 év múlva lesz elérhető :(.

@codorra:

Az angol germán eredetű nyelv. Ez korai változataiban még markánsabban tetten érhető. A Beowulf óangol, középangol meg mondjuk Chaucer.

De a modern angolban is nem olyan sokkal ezelőttig a pl. a 'te' személyes névmást a 'thou' jelölte (valójában a jelenlegi angol mondhatni folyamatosan magázódik, és nem tegeződik!), és pl. azt, hogy 'rains' úgy mondták, hogy 'raineth', stbstb.

Csak korábban túl sokan jöttek-mentek a szigeten, az intellektuális nyelv a latin volt...

A videó valóban érdekes. Bár az esős dolgot én is erőltetettnek érzem. Szerintem a 'Morgen regnet es'-nek pont olyan stílusértéke van mint az 'it rains tomorrow'. Biztos, némileg apatikus kijelentés. A videó 'it rain tomorrow' elrettentő példája kifejezetten megtévesztő és hatásvadás szerintem, mert németül sem azt mondom, hogy 'es regnen', 'es regne' vagy 'es regnest' (tekintsünk el ezek értelmetlenségétől. :) ) ugyanúgy egyeztetek, mint az angolban.

És én is a 'Morgen wird es regnen'-t használnám jelen esetben, ami meg pont ugyanaz mint az 'it will rain tomorrow' , bár lehet, hogy ez rossz berögződés.

Továbbá nem vagyok benne biztos, hogy a jövőidős nyelvek klasszifikációja megfelelő. Ugyanis szigorú értelemben véve pl. az angolban nincs jövőidő, ugyanis pusztán segédigével képződik (ugyanez a magyarban). Ellenben pl. a franciában a szó maga is megváltozik, ebben az értelemben "valósabb" a jövő idő.

Én nem vagyok nyelvész, de érdekes lehet ilyen definícióval dolgozni, vajon megáll-e. A belga példa ugyanis rögtön két ugrás: a holland állításuk szerint jövő idő nélküli (bár a német példából kétlem), a francia pedig a szigorúbb értelemben is jövőidős.

@Neruo:

Már úgy értem, hogy ha kétlen, hogy a német más struktrúrában fejezi ki a jövőidőt, mint az angol, és azt is kétlem, hogy az angol valóban jövő idős.

Tehát a holland szerintük jövő idő nélküli, de amennyiben ugyanaz a klasszifikáció, mint a német esetében, úgy az szerintem hibás. :) Bár lehet, hogy a holland valóban az.

Nem nyelvészeti ügy, de talán ez is érdekes. Azok az országok, amelyek jövőorientáltabbak, ott nagyobb a gazdasági teljesítmény. A jövőorientáltságot pedig a google keresőfogalmak kiértékeléséből állapítják meg a szakértők.

news.orf.at/stories/2165702/2165715/
Deutschland war 2012 das am stärksten an der Zukunft orientierte Land unter 45 Vergleichsstaaten. Das geht aus dem von britischen Forschern entwickelten Future Orientation Index hervor. Für die Wissenschaftler ist das nicht nur eine technische Spielerei: Sie fanden einen eindeutigen Zusammenhang zwischen Zukunftsgewandtheit und Wirtschaftsleistung.... Bei der Erhebung 2012 wurde also konkret verglichen, wie oft bei den Suchbegriffen 2013 und 2011 verwendet wurde. 45 Millionen Anfragen wurden dafür untersucht und dem Bruttoinlandsprodukt pro Kopf der Herkunftsländer gegenübergestellt.

@alfabela2:
Az időszemléleten kívül a birtoklás, tulajdonlás kifejezése vajon összefüggésben állhat-e a kapitalista játékszabályok (magántulajdon, stb.) elfogadottságával?

Arra gondolok, hogy a németben és az angolban (sajnos mást nem tudok említeni) a birtoklást nagyon erőteljesen, saját igével fejezik ki: "én birtoklok egy házat", míg a magyarban ehhez képest csak egy elég gyengécskének ható "nekem van egy házam" kifejezés van.