Akkor most agyoncsapom az utolsó dodót, nektek meg majd lesz kétszáz év múlva tévé meg bypass műtét úgyis! - Gondolhatták ugyanebben a szellemben :-) a tizennyolcadikszázadiak. A Stern-jelentés (www.hm-treasury.gov.uk/sternreview_index.htm ) költséghatékonyság diszkontálási számításaiban ez a növekedési trend persze már benne van, és így is az jön ki, érdemes tenni valamit. Persze vannak kritikusai, de ennél kevésbé kulisszahasogatóak...

(Sóhaj)
Most már tényleg ideje lenne a közgazdászoknak megtanulni a különbséget a technológiai fejlődés és a természeti erőforrások kiaknázása között.
:((((

@refuse/resist!: Honnan is tudjuk, hogy nem tudják ?

Ez számomra olyan, hogy nem veszek hűtőt, mert az általam kinézett modell jövőre biztos olcsóbb lesz, sőt valószínűleg a fizetésem is több lesz...

De ezt az életem folyamán szinte mindig elmondhatom, és ha így teszek, akkor végül soha nem lesz hűtőm...

Ráadásul a hűtőre nem feltétlenül jövőre, hanem jó eséllyel ma van szükségem, vagy meg kell változtatnom a fogyasztási szokásaimat - és ha ezt teszem, akkor az lehet, hogy többe kerül mint az a nyavalyás hűtő, és az áram együtt.

Nem lehet mindig, minden problémát a jövőre hagyni, mondván akkor több pénz lesz rá. Két okból:

Egyrészt nem csak több pénz lesz rá, de többe is fog kerülni. Ugyanis bármi, ami munkaerő igénybevételével jár - tehát szinte minden - költsége növekedik a gazdaság növekedésével, hiszen a bérek többnyire maguk is növekednek a gazdaság növekedésével együtt. (Legalábbis hosszútávon mindenképp.)

Másrészt a megoldás halogatásával olyan események is bekövetkezhetnek, amelyeket nem lehet visszacsinálni, vagy csak extrém költséggel megvalósíthatóak. Például az elsivatagosodás.

Az persze más kérdés, hogy miképp lássunk neki a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Lehet korlátozni is, de akár lehet előre vivő befektetéseket is tenni. Vagy akár megkezdeni azokat a beruházásokat, amely visszaszorítja Afrika és Eurázsia sivatagjait...

Szerintem nagyon jo Rorgoshnak az az eszrevetele, hogy ebben a problemaban a jovobeli koltsegek is bizonytalanok. Meg ha az biztos is, hogy tizszer gazdagabbak leszunk, lehet, hogy a folyamat megforditasanak/lassitasanak koltsegei ennel joval gyorsabban nonek, vagy idokozben visszafordithatatlan karok keletkeznek, stb.

(Es mivel externalis hatasokrol van szo, szerintem az sem mindegy egeszen, hogy ki lesz gazdagabb.)

@eltecon: pl. a fejlődés-hitből, GDP extrapolációjából.
Meg abból, hogy ebben a cikkben egy kukkot sem szóltak arról, hogy a CO2-korlátozás egyben erőforrás-korlátozás, valószínűleg a kormányok erre használják elsősorban (és pont emiatt még nincsenek drasztikus csökkentések ott, ahol fájnának, hisz ha nagyon lecsökkentik a saját felhasználást, felhasználja más olcsóbban - reálpolitika).
A hasraütésre bemondott 300 $-nál meg nem tudtam, sírja-e vagy nevessek...

@refuse/resist!:

A probléma még inkább az, hogy erőforrás korlátozásnak tekintjük a CO2 kvótát, holott ez a gáz alapvetően melléktermék, és nem pedig termék. A termék ugyanis maga a fosszillis energiahordozó által előállított energia.

A CO2 korlátozás tehát inkább technológiai korlát, más, CO2 kibocsájtással nem járó energia termelő és felhasználó technológiákat nem érint. Az már más kérdés, hogy a környezetvédelmi mozgalom egyes tagjai a lehetséges alternatív energiatermelési módok - úgymint nukleáris energia - használata ellen is tiltakoznak.

Vagyis ha az állam például adó kivetésével kezeli a meglévő externáliát, akkor az abból befolyt jövedelmeket célszerű lenne, hogy az üvegház hatású gáz kibocsájtásával nem járó technológiák fejlesztésébe fektetné.

Emellett további probléma, hogy a környezet gazdálkodásról eddig mindenki csak beszél, de kevesen csinálják. Például a környezet CO2 feldolgozó képessége nem egy kőbe véset érték, az a környezeti elemek állapotától függően nőhet vagy csökkenhet. Vagyis aktív környezeti beruházásokkal (értsd: erdősítés a parlagon heverő, vagy gazdaságosan nem művelhető földeken, élővizek állapotának helyreállítása) tulajdonképpen maga a CO2 kvóta is növelhető...

"A probléma még inkább az, hogy erőforrás korlátozásnak tekintjük a CO2 kvótát, holott ez a gáz alapvetően melléktermék, és nem pedig termék."
Nem értelek. Pont a CO2-höz kell kötni az adót, és nem a termékhez. Ez nem ÁFA.

"Az már más kérdés, hogy a környezetvédelmi mozgalom egyes tagjai a lehetséges alternatív energiatermelési módok - úgymint nukleáris energia - használata ellen is tiltakoznak."
Mondjuk, a nukleáris E nem alternatíva. Kevés az urán, működőképes szaporító reaktor meg nincs.

"célszerű lenne, hogy az üvegház hatású gáz kibocsájtásával nem járó technológiák fejlesztésébe fektetné."
Pontosan. Ha az állam mint döntéshozó 30-80 évre előre gondolkodna és nem 3-8 évre, ahogy most.

Igen, aktív környezeti beruházások kellenének. Pl. a középkorban sokkal több koncepció volt hazánk vízrendezésében, mint most.

@refuse/resist!:

Nem is vitatkoztam azzal, hogy a CO2-höz kell kötni az adót. Egyszerűen arra hívtam fel a figyelmet, hogy a termékek előállításánál nem feltétlenül korlát a CO2 kvóta, ha azt a terméket CO2 kibocsájtás nélkül is elő lehet állítani.

Nukleáris energia. Kevés urán?! Ez viccnek is rossz. Annyi van belőle, hogy az amik a felesleget páncéltörő lőszernek használják ezertonnaszám. Persze az "kimerült urán" legalábbis a média szerint. Holott konkrétan U238 izotóp, amely a plutónium és más, még nehezebb elemek gyártásának alapanyaga. A működőképes szaporító reaktorok: van (európában Franciaország és Nagy Britannia rendelkezik velük), csak mivel a termék eredetileg atombomba alapanyag volt (98% feletti tisztaságú hasadóanyag) ezért a politikában nem túl népszerűek. A valóság az, hogy a hasadóanyag technológia legalább egy-két évszázadra magában is biztosítaná a föld energiaszükségletét, ráadásul ma már kísérleti fázisban tart az a technológia, amely nagyságrendekkel kevesebb nukleáris hulladékot termel. A fúziós reaktorok pedig legkésőbb 50-60 év múlva megkezdik szolgálatukat...
Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi alternatív technológiát nem kellene fejleszteni. Bizony, komoly fejlesztésre, beruházásokra szorulnak, mert abból baj még sohasem volt, ha valaki energia ügyileg több lábon állt.

Úgyhogy épp ideje lenne annak, hogy az állam aktívan beszállna az alternatív energia beruházásokba és a környezeti rekonstrukciós programokba.

Vízrendészet: nálad a pont, akkor legalább víz volt... :)