Ha egy laikus az Általános elmélettel akarná kezdeni a keynesi makroökonómiával való ismerkedést, a legtöbben határozottan lebeszélnénk erről. Ez a könyv ma már valószínűleg csak annak emészthető, aki ismeri a maradandónak bizonyult elemek letisztázott modellváltozatait. És ez sok nagy szerzővel van ugyanígy. Ha azonban az utódok értelmezéseiből jobban megérthető, hogy mit is akart a nagy ember, akkor - az elmélettörténészek céhtagjait leszámítva - minek erőlködni az eredetin? Hm. Nehéz kérdés. Egy vélemény ellene, egy másik - olyan "alapvetően egyetértek, de azért mégis" formán - mellette.
Olvassunk-e eredetiben?
2009.12.17. 15:10 eltecon
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr861604592
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ricardo 2009.12.17. 17:48:22
Természtesen, aki teheti az az eredeti műveket olvassa. Tyler Cowen érvei tkp. rendbe vannak. Meg aztán, hogy Keynes maradjunk, az Általános elmélet nem Hansen "Útmutató Keyneshez" című könyve és nem is Hicks "Mr. Keynes és a klasszikusok" című tanulmánya. Ezek fontosak, de nem helyettesítik az eredetit. Az interpretátorok és az interpretátorok interpretálói, és az azokból készült textbookok jelentik a vulgarizálódás, meg tévtanok forrását. Ismerjük a viccet, arról hogy Moszkvában zsigulikat osztogatnak a Vörös téren. Szóval, tiszta forrásból. És ha az ember teheti, akkor eredeti nyelven olvasson, vagy a fordítást együtt az eredetivel (ez nyelvgyakorlásnak is jó). Keynes Általános elméletét Erdős Péter fordította magyarra, és pl. a 'working capital'-t, ami úgye 'forgó tőkét' jelent, sima tükörfordítással 'dolgozó tőkének' fordította (és hasonlók).
