Hozzájárul-e a pénzügyi szektor, a pénzügyi, finanszírozási innovációk elképesztő fejlődése a gazdasági növekedéshez? Mindig akadtak olyanok, akik szerint a pénzügyi innovációk gerjesztette fejlődés a pénzügyi szektorban jó esetben értelmetlen szerencsejáték, rosszabb esetben a gazdaság többi részét is destabilizáló káros jelenség, esetleg a normális gazdasági tevékenységet végzőket kizsákmányoló rákos daganat. A mostani válság okozta turbulenciák sokakat tereltek a szkeptikusok táborába. Az Economist felkért hozzászólói érvelnek az egyes állaspontok mellett és ellen. Nem lepődünk meg azon, hogy Joe Stiglitz a szkeptikusok oldalát erősíti. Az olvasók is nyilváníthatnak véleményt, lehet szavazni!
Pénzügyi innováció: áldás vagy átok?
2010.02.25. 22:40 eltecon
1 komment
Címkék: pénzügyi rendszer
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr251790992
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aszora 2010.03.01. 22:59:03
Az egyre bonyolultabb pénzügyi konstrukciók megnehezítik a kockázatok becslését az ügyfelek számára, és az érdekeltségi rendszer is olyan, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer nem képes betölteni a hatékony allokáció és kockázatkezelés feladatát, tehát gyakorlatilag nagyrészt destabilizáló és költségnövelő tényező.
Két példa:
1. Hazai mnyup-k. A válság előtti tíz évben sem érte el az átlag hozam a mgyar államkötvények hozamát, az átlagos előtakarékoskodó jobban járt volna, ha egyéni számlán az államnál kötvényben tartja a megtakarítását, amindenkori piaci államkötvény-hozammal.
Ugyanakkor a pénztárak jelentős (1-2%-os vagy még nagyobb) költséggel dolgoznak, az előbbi "nullhipotézis", referencia-hozamhoz képest NULLA teljesítménnyel, tehát a pénztárak "szolgáltatása", gyakorlatilag ellentételezés, hozzáadott érték nélküli, hozamot eltüntető, egyszerúen felesleges költségnek tekinthető.
2. példa:
Mondjuk egy brókernetes életbiztosítási vagy egyéb befektetési ügynök, egy szerződésért kap 1-2 száz ezer ft-ot, az álomhaszon valószínűsége - amivel az ügyfelet megfogta - kb. a lottóötösével megegyező.
Ha a pénzügyi szolgáltató jutaléka az ügyfél hasznával (ez lenne a szolgáltatás értékmérője) lenne arányos, akkor rögötn jobban meg tudnák becsülni a kockázatokat állítom!
Vagy ha mégsem, akkor is kisebb lenne a veszteség, és tisztulna a piac, mert csak azok maradnánka fenn, akik valóban nyújtanak is valamit a jutalékukért.
Az hogy a szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal, és a kockázat teljes egészében az ügyfeleké, a szolgálatás díjazása pedig független a minőségétől egyenesen vezet a legális pilótajátékokhoz, ami egyértelműen káros, és a szabályozás újragondolását követeli meg.
Két példa:
1. Hazai mnyup-k. A válság előtti tíz évben sem érte el az átlag hozam a mgyar államkötvények hozamát, az átlagos előtakarékoskodó jobban járt volna, ha egyéni számlán az államnál kötvényben tartja a megtakarítását, amindenkori piaci államkötvény-hozammal.
Ugyanakkor a pénztárak jelentős (1-2%-os vagy még nagyobb) költséggel dolgoznak, az előbbi "nullhipotézis", referencia-hozamhoz képest NULLA teljesítménnyel, tehát a pénztárak "szolgáltatása", gyakorlatilag ellentételezés, hozzáadott érték nélküli, hozamot eltüntető, egyszerúen felesleges költségnek tekinthető.
2. példa:
Mondjuk egy brókernetes életbiztosítási vagy egyéb befektetési ügynök, egy szerződésért kap 1-2 száz ezer ft-ot, az álomhaszon valószínűsége - amivel az ügyfelet megfogta - kb. a lottóötösével megegyező.
Ha a pénzügyi szolgáltató jutaléka az ügyfél hasznával (ez lenne a szolgáltatás értékmérője) lenne arányos, akkor rögötn jobban meg tudnák becsülni a kockázatokat állítom!
Vagy ha mégsem, akkor is kisebb lenne a veszteség, és tisztulna a piac, mert csak azok maradnánka fenn, akik valóban nyújtanak is valamit a jutalékukért.
Az hogy a szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal, és a kockázat teljes egészében az ügyfeleké, a szolgálatás díjazása pedig független a minőségétől egyenesen vezet a legális pilótajátékokhoz, ami egyértelműen káros, és a szabályozás újragondolását követeli meg.
