Valami ilyesmi:
A versenyzői egyensúly tankönyvi alapmodelljének az ábra kék görbéi felelnek meg. A kereslet (D) és kínálat (S) metszéspontjában kialakul az egyensúlyi ár (P*) és az egyensúlyi mennyiség (Q*). Ha az ár valamilyen okból eltér az egyensúlyi ártól, akkor az ún. rövidebb oldal elve érvényesül, vagyis a piacon annyi termék cserél gazdát, amennyi az adott ár mellett a keresett és a kínált mennyiség közül a kisebb. Képletszerűen: Q=min{Qd,Qs}, grafikusan pedig az ábra piros tört vonala mentén mozgunk.
Mi történik, ha a piaci csere nem zökkenőmentes? Ha a kereslet és a kínálat egymásra találása nem azonnal történik, hanem költséges keresés eredménye (igen, ez lenne a Nobel-díjas keresési elmélet alapgondolata), akkor a piacon megvalósuló tranzakciók száma a kereslet és a kínálat ún. találati függvényéből (matching function) adódik. A szokásos függvényspecifikációban a keresés melletti egyensúlyban kialakuló mennyiséget a narancssárga görbe írja le.
Ha a potenciális üzletfelek egymásra találása megnehezül (a keresés költségesebbé válik), akkor a görbe balra tolódik, és citromsárgává válik. Azaz: ugyan bármely ár mellett ugyanannyian szeretnének üzletet kötni, kevesebb potenciális vevő és eladó talál egymásra, így a megvalósuló tranzakciók száma (és a piaci forgalom) csökken. Ebben az értelemben a keresési költség pont ugyanúgy működik, mint a forgalmi adó: bármely ár mellett kevesebb üzlethez vezet.
Ha a felek egymásra találása könnyebbé válik, akkor pedig pont a másik irányba tolódunk: jobbra. Határértékben (vagyis gyakorlatilag elhanyagolható súrlódások mellett) visszakapjuk a piros tört vonalat és a rövidebb oldal elvét, vagyis a versenyzői egyensúly alapmodelljét.
Az alapmodellben ha az ár meghaladja a piaci egyensúlyi árat, akkor túlkínálat van, míg ellenkező esetben túlkereslet. Vegyük észre, hogy a keresési modellben bármely ár mellett egyszerre van túlkereslet és túlkínálat: vagyis mindig, minden körülmények között vannak kielégítetlen vevők és vevőre vágyó eladók. Az is igaz azonban, hogy ha az ár emelkedik, akkor a vevőre vadászó eladók száma egyre nő, míg az eladóra váró vevők száma egyre csökken. Így a vevőknek egyre könnyebb lesz partnert találniuk, míg az eladóknak egyre nehezebb: a felső ártartományban a narancssárga görbe egyre közelebb kerül a keresleti görbéhez. Fordítva meg fordítva.
Kedvenc kanadai blogunknak köszönet a posztért, még ha a Hall-Krugman vitát nem is fogja eldönteni.
