A vicces az, hogy ezt most a gazdagok követelik, és persze nem itt, hanem Németországban. Az meg még viccesebb, hogy amikor a gazdagok rendeznek tüntetést azért, hogy emeljék fel az ő adójukat, arra sokkal kevesebben mennek el, mint arra, amikor a középosztálybeliek követelik, hogy emeljék fel a gazdagok adóját.
Fizessenek a gazdagok!
2009.10.26. 16:16 eltecon
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr181476598
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
codorra 2009.10.27. 07:40:22
Sziasztok!
No, ez azért erősen bulvárosra sikeredett.
44 írták alá.
Ráadásul a főkolompos így nyilatkozik:
Signatory Peter Vollmer told AFP news agency he was supporting the proposal because he had inherited "a lot of money I do not need".
Csak tudnám, mikor máltai szeretetszolgálat, vöröskereszt, kutatási alapok léteznek, akkor miért inkább adóznának?
Ennyi.
No, ez azért erősen bulvárosra sikeredett.
44 írták alá.
Ráadásul a főkolompos így nyilatkozik:
Signatory Peter Vollmer told AFP news agency he was supporting the proposal because he had inherited "a lot of money I do not need".
Csak tudnám, mikor máltai szeretetszolgálat, vöröskereszt, kutatási alapok léteznek, akkor miért inkább adóznának?
Ennyi.
óriás 2009.10.27. 07:57:45
Tényleg olyan, mint egy abszurd paródia, főleg az utolsó mondat: "really strange that so few people came".
Vidéki 2009.10.27. 09:55:43
Eléggé megmosolyogtató a cikk első mondata:
„A group of rich Germans has launched a petition calling for the government to make wealthy people pay higher taxes.”
Lejjebb viszont kiderül, hogy a petíciót mindössze negyvennégyen írták alá.
Feltételezem, hogy ez a szám csak morzsa lehet a Németországban élő gazdagok számához képest.
Azok a gazdagok, akik nem írták alá a petíciót, vagy lusták aláírni, vagy nem szeretik a „fizessenek a gazdagok” jelszót.
Vannak akiknek a „fizessenek a szegények” jelszó szimpatikusabb. Erre utalnak azok a tények, hogy sokan megkerülve a közteherviselés elvét, adóparadicsomokat felhasználva „optimalizálták” adóikat.
Erre nemrégiben Liechtensteinből megszerzett számítógépes adatok is bizonyítékokat szolgáltattak.
A nemesség nálunk (Magyarországon) már több, mint százötven évvel ezelőtt elfogadta a közteherviselés elvét.
Korunk „nemesei” nálunk ezzel nem bírnak megbarátkozni, inkább az „adóoptimalizálás” (adóparadicsomokban) számukra nyitva hagyott nagykapuin át kerülik meg ezt az elvet, preferálva a „fizessenek a szegények” jelszót.
Maga az MNB elnöke is példát mutatott nekik, amikor adóparadicsomban tartogatta pénzecskéjét.
„A group of rich Germans has launched a petition calling for the government to make wealthy people pay higher taxes.”
Lejjebb viszont kiderül, hogy a petíciót mindössze negyvennégyen írták alá.
Feltételezem, hogy ez a szám csak morzsa lehet a Németországban élő gazdagok számához képest.
Azok a gazdagok, akik nem írták alá a petíciót, vagy lusták aláírni, vagy nem szeretik a „fizessenek a gazdagok” jelszót.
Vannak akiknek a „fizessenek a szegények” jelszó szimpatikusabb. Erre utalnak azok a tények, hogy sokan megkerülve a közteherviselés elvét, adóparadicsomokat felhasználva „optimalizálták” adóikat.
Erre nemrégiben Liechtensteinből megszerzett számítógépes adatok is bizonyítékokat szolgáltattak.
A nemesség nálunk (Magyarországon) már több, mint százötven évvel ezelőtt elfogadta a közteherviselés elvét.
Korunk „nemesei” nálunk ezzel nem bírnak megbarátkozni, inkább az „adóoptimalizálás” (adóparadicsomokban) számukra nyitva hagyott nagykapuin át kerülik meg ezt az elvet, preferálva a „fizessenek a szegények” jelszót.
Maga az MNB elnöke is példát mutatott nekik, amikor adóparadicsomban tartogatta pénzecskéjét.
Rorgosh 2009.10.31. 15:35:09
@Vidéki:
Az a probléma, hogy európában ma a legtöbb ország a fizessenek a gazdagok elvet követi, akik így aránytalanul több terhet viselnének (a jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó) mint az állam szolgáltatásait éppúgy igénybe vevő alacsonyabb jövedelmű rétegek.
Még inkább probléma, hogy ma - ellentétben a 150 évvel ezelőtti helyzettel - szinte tabu kimondani az egyenlő közteherviselés elvét, amely az egykulcsos adórendszerben és a luxusadók eltörlésében realizálódna. Persze épp azért, mert ez - legalábbis első körön - a társadalom kisebbségét kitevő gazdagoknak kedvezne. Így a gazdagok részére nincs valódi érdekérvényesítési lehetőség a terheik csökkentésére, és ez nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy inkább kitérnek az adózás elől.
Pedig nem feltétlenül lenne ez rossz a társadalom egésze számára. A gazdagok jövedelme ugyanis így vagy úgy munkát teremt a többiek számára, hiszen a luxus javakat is gyártani kell, ha pedig nem elkölti a gazdag a pénzét, akkor azt befekteti, ami egy épeszű adószint esetében előbb utóbb reálgazdasági befektetéssé - vagyis munkahelyekké - alakul.
Csak persze ki az, aki ki mer állni több évtized populista ígéretei és rendszere által alaposan "felkészített" társadalom és nem kevésbé populista politikai ellenfelei elé azzal, hogy emberek engednünk kell a gazdagokat tovább gazdagodni, hogy mindenkinek jó legyen...
Az a probléma, hogy európában ma a legtöbb ország a fizessenek a gazdagok elvet követi, akik így aránytalanul több terhet viselnének (a jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó) mint az állam szolgáltatásait éppúgy igénybe vevő alacsonyabb jövedelmű rétegek.
Még inkább probléma, hogy ma - ellentétben a 150 évvel ezelőtti helyzettel - szinte tabu kimondani az egyenlő közteherviselés elvét, amely az egykulcsos adórendszerben és a luxusadók eltörlésében realizálódna. Persze épp azért, mert ez - legalábbis első körön - a társadalom kisebbségét kitevő gazdagoknak kedvezne. Így a gazdagok részére nincs valódi érdekérvényesítési lehetőség a terheik csökkentésére, és ez nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy inkább kitérnek az adózás elől.
Pedig nem feltétlenül lenne ez rossz a társadalom egésze számára. A gazdagok jövedelme ugyanis így vagy úgy munkát teremt a többiek számára, hiszen a luxus javakat is gyártani kell, ha pedig nem elkölti a gazdag a pénzét, akkor azt befekteti, ami egy épeszű adószint esetében előbb utóbb reálgazdasági befektetéssé - vagyis munkahelyekké - alakul.
Csak persze ki az, aki ki mer állni több évtized populista ígéretei és rendszere által alaposan "felkészített" társadalom és nem kevésbé populista politikai ellenfelei elé azzal, hogy emberek engednünk kell a gazdagokat tovább gazdagodni, hogy mindenkinek jó legyen...
Vidéki 2009.11.02. 09:08:44
@Rorgosh:
Írod: „engednünk kell a gazdagokat tovább gazdagodni, hogy mindenkinek jó legyen...”
Ez nem feltétlenül, automatikusan alakul így ki, ha a gazdagokban nincs semmi belátás más emberek jogos igényei iránt és egyedül a rövidlátó önzés hatalmas hajtóereje motiválja őket.
Szélső esetben ez a társadalmi stabilitás meggyengüléséhez vezet.
A „Konzervatóriumon” (Index) olvastam egy nagyon érdekes cikket, amelyik azt állította, hogy a „hosszútávú önérdek” konvergál a „tisztességes magatartás” fogalmához.
Gimnáziumi korszakomból megragadt bennem Menenius Agrippa története a Római Köztársaságnak egy korai szakaszából.
A történet szerint a plebejusok nem bírták már elviselni, hogy a patriciusok minden jogot és anyagi előnyt kisajátítanak. Úgy érezték, nekik semmiféle érdekük nem fűződik az állam fenntartásához ezért kivonultak a Szent Hegyre.
A patriciusok értelmesebb része felismerte, hogy az államnak szüksége van a plebsre, ezért egy ügyes közvetítőt, Menenius Agrippát küldték ki hozzájuk, hogy tárgyaljon velük.
Ő úgy érvelt, hogy az állam hasonlít az emberi testhez, ahol a fejre éppen olyan szükség van, mint a gyomorra, vagy a kezekre és lábakra.
A patriciusok és a plebs is megértette a hasonlat lényegét. Ezt követően olyan törvényeket hoztak (és a patriciusok is úgy viselkedtek), amelyek biztosították azt, hogy a plebs is érdekelt legyen az állam fennmaradásában.
Ez a józan belátás az elkövetkező viharos időszakokban biztosította a római állam hatalmas stabilitását.
Írod: „engednünk kell a gazdagokat tovább gazdagodni, hogy mindenkinek jó legyen...”
Ez nem feltétlenül, automatikusan alakul így ki, ha a gazdagokban nincs semmi belátás más emberek jogos igényei iránt és egyedül a rövidlátó önzés hatalmas hajtóereje motiválja őket.
Szélső esetben ez a társadalmi stabilitás meggyengüléséhez vezet.
A „Konzervatóriumon” (Index) olvastam egy nagyon érdekes cikket, amelyik azt állította, hogy a „hosszútávú önérdek” konvergál a „tisztességes magatartás” fogalmához.
Gimnáziumi korszakomból megragadt bennem Menenius Agrippa története a Római Köztársaságnak egy korai szakaszából.
A történet szerint a plebejusok nem bírták már elviselni, hogy a patriciusok minden jogot és anyagi előnyt kisajátítanak. Úgy érezték, nekik semmiféle érdekük nem fűződik az állam fenntartásához ezért kivonultak a Szent Hegyre.
A patriciusok értelmesebb része felismerte, hogy az államnak szüksége van a plebsre, ezért egy ügyes közvetítőt, Menenius Agrippát küldték ki hozzájuk, hogy tárgyaljon velük.
Ő úgy érvelt, hogy az állam hasonlít az emberi testhez, ahol a fejre éppen olyan szükség van, mint a gyomorra, vagy a kezekre és lábakra.
A patriciusok és a plebs is megértette a hasonlat lényegét. Ezt követően olyan törvényeket hoztak (és a patriciusok is úgy viselkedtek), amelyek biztosították azt, hogy a plebs is érdekelt legyen az állam fennmaradásában.
Ez a józan belátás az elkövetkező viharos időszakokban biztosította a római állam hatalmas stabilitását.
