Honnan származik a jólét, avagy hol termelődnek inkább a jövedelmek: a városokban vagy vidéken? Az elmúlt évszázadok gazdasági növekedését az egész világon folyamatos urbanizáció kísérte, és közgazdászként ennek mind keresleti, mind kínálati okait is könnyen fel tudjuk sorolni. Miközben a fokozódó jólétnek általában örülünk, a városiasodás korántsem ellentmondásmentes folyamat. Mi több, a káros mellékhatások (zsúfoltság, kosz, bűnözés és még sokan mások) kezelését szorgalmazó aggodalmaskodók mellett gyakori az egész folyamattal szembeni ideologikus szembenállás is.

Vidékfejlesztési Minisztérium van, Városfejlesztési nincs (valaha volt). Vajon mi a tényleges célja a vidék gazdasági lemaradását ellensúlyozni kívánó és szükségszerűen a városokban termelt jövedelmek átcsoportosításával járó programoknak? Arról van-e szó, hogy a hatóságok felismerik, hogy a gazdasági növekedés motorjai a városok, ám szeretnék enyhíteni az emiatt vidéken keletkező társadalmi feszültségeket, és így lassítani a folyamatot? (Gondolva természetesen a még mindig jelentős számban vidéken élők szavazataira is.) Vagy tényleg azt gondolják, hogy a folyamat megfordítható, netalán a tényleges gazdasági potenciál a vidéki régiókban van, csak a rossz gazdasági rendszer (kapitalizmus vagy más gonosz) ezt nem engedi érvényesülni?

A McKinsey Global Institute amerikai városokról, azok gazdasági növekedésben betöltött szerepéről kiadott friss tanulmánya nem kecsegteti sok reménnyel az ilyen utópiák híveit. Szerintük ugyanis nemcsak a jövő évtizedek gazdasági növekedése jön majd a városokból, de a régiók közti egy főre eső jövedelemek eltérésének már ma is a városiasodás foka a legfontosabb magyarázója. 

Miközben az Egyesült Államok lakosságának 80%-a él nagyvárosokban (150 ezres lakosságszámot meghaladó településeken), ugyanez az arány Európában csak 60%. A városlakók 2010-ben az amerikai GDP közel 85%-át (!!!) adták, az európai nagyvárosok hozzájárulása nem érte el a 65%-ot. Mi több, az a tény, hogy az egy főre eső GDP az USA-ban magasabb, háromnegyed részben ennek, a városiasodás magasabb fokának tudható be. A McKinsey az urbanizáció szerepének növekdedését várja a jövőre is, 2025-ben az egész világ GDP-jének 60%-át alig 600 városban fogják megtermelni.

Nincs könnyű dolga a vidékfejlesztőknek.