nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Város és vidék

2012.04.22. 08:00 eltecon

Honnan származik a jólét, avagy hol termelődnek inkább a jövedelmek: a városokban vagy vidéken? Az elmúlt évszázadok gazdasági növekedését az egész világon folyamatos urbanizáció kísérte, és közgazdászként ennek mind keresleti, mind kínálati okait is könnyen fel tudjuk sorolni. Miközben a fokozódó jólétnek általában örülünk, a városiasodás korántsem ellentmondásmentes folyamat. Mi több, a káros mellékhatások (zsúfoltság, kosz, bűnözés és még sokan mások) kezelését szorgalmazó aggodalmaskodók mellett gyakori az egész folyamattal szembeni ideologikus szembenállás is.

Vidékfejlesztési Minisztérium van, Városfejlesztési nincs (valaha volt). Vajon mi a tényleges célja a vidék gazdasági lemaradását ellensúlyozni kívánó és szükségszerűen a városokban termelt jövedelmek átcsoportosításával járó programoknak? Arról van-e szó, hogy a hatóságok felismerik, hogy a gazdasági növekedés motorjai a városok, ám szeretnék enyhíteni az emiatt vidéken keletkező társadalmi feszültségeket, és így lassítani a folyamatot? (Gondolva természetesen a még mindig jelentős számban vidéken élők szavazataira is.) Vagy tényleg azt gondolják, hogy a folyamat megfordítható, netalán a tényleges gazdasági potenciál a vidéki régiókban van, csak a rossz gazdasági rendszer (kapitalizmus vagy más gonosz) ezt nem engedi érvényesülni?

A McKinsey Global Institute amerikai városokról, azok gazdasági növekedésben betöltött szerepéről kiadott friss tanulmánya nem kecsegteti sok reménnyel az ilyen utópiák híveit. Szerintük ugyanis nemcsak a jövő évtizedek gazdasági növekedése jön majd a városokból, de a régiók közti egy főre eső jövedelemek eltérésének már ma is a városiasodás foka a legfontosabb magyarázója. 

Miközben az Egyesült Államok lakosságának 80%-a él nagyvárosokban (150 ezres lakosságszámot meghaladó településeken), ugyanez az arány Európában csak 60%. A városlakók 2010-ben az amerikai GDP közel 85%-át (!!!) adták, az európai nagyvárosok hozzájárulása nem érte el a 65%-ot. Mi több, az a tény, hogy az egy főre eső GDP az USA-ban magasabb, háromnegyed részben ennek, a városiasodás magasabb fokának tudható be. A McKinsey az urbanizáció szerepének növekdedését várja a jövőre is, 2025-ben az egész világ GDP-jének 60%-át alig 600 városban fogják megtermelni.

Nincs könnyű dolga a vidékfejlesztőknek.


16 komment

Címkék: portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr234464731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2012.04.22. 08:29:42

Nekem inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy Európa többet áldoz a vidék felemelésére, mint Amerika.

Persze nyilván sarkított a példa, de az amerikai filmek tele vannak olyan jelenetekkel, hogy kietlen elmaradott sivatagos porfészek vidékeket láthatunk, miközben az európai filmek/sorozatok vidéki jelenetei igazi jólétről árulkodnak. Zöld mezőkről, csodálatos hegyekről, családi gazdálkodókról.

Amexrap · http://amexrap.org 2012.04.22. 08:58:55

"a régiók közti egy főre eső jövedelemek eltérésének már ma is a városiasodás foka a legfontosabb magyarázója"
nem csoda. A GDP a tranzakciókat méri: a triplán mért Margithíd-felújítás teljesen benne van (akkor is, ha a pénzből a nagy részét ellopják), meg bármely gödörásás-betemetés, ha kiszámlázzák - Manci néni gyümölcsöse, hátsó kertje meg akkor sem, ha az egész falu onnan csereberél.

bankvezér 2012.04.22. 10:36:45

" ...a régiók közti egy főre eső jövedelemek eltérésének már ma is a városiasodás foka a legfontosabb magyarázója. "

A városiasodás nem csak a lakosság koncentrációját, hanem a tőke és a termelés koncentrációját is jelenti. Így persze máris érthető miért magasabb a városokban az egy főre eső jövedelem.
A folyamat úgy kezdődik, hogy a termelés koncentrációja maga után húzza a lakosság (munkaerő) koncentrációját.

bankvezér 2012.04.22. 11:00:24

@bankvezér:
Oda akartam kilyukadni, hogy az egy főre eső jövedelmek nagysága nem a városiasodás fokától függ, hanem a termelés koncentrációjának fokától. És a városiasodás a termelés koncentrációjának a következménye. (Odamegy munkaerő lakni, ahol munka van.)
Vagyis a tárgyi amerikai tanulmány szerintem "félre csúszott".

bekesg 2012.04.25. 12:37:46

Az idézett számoknál is erősebb, hogy Budapest a GDP 35-40% állítja elő kb 20% lakossággal. A városiasodás illetve a gazdasági agglomeráció és a termelékenység kapcsolata általában is érdekes. Számos nemzetközi tanulmány foglalkozik azzal, hogy a sűrűbben lakott területeken magasabb a vállalatok termelékenysége - és így a GDP-t jobban növeli ugyanannyi dolgozó. Ez Magyarországra is igaz -egy 150 ezres város cégeinek termelékenysége a 15 ezres kisvárosokhoz képest majd 20%-kal magasabb.

bankvezér 2012.04.25. 13:22:04

@bekesg:
Ha a Kecskemét melletti prérin létrehozok egy korszerű autógyárat és a munkásokat a 20-50 km-re lévő községekből szállítom oda, akkor most mitől is függ a jólét? A városiasodás fokától, vagy a termelés koncentrációjától? Nyilván az utóbbitól.

bekesg 2012.04.25. 13:26:50

@bankvezér: szerintem is-is. Ez is fontos, meg az is, hogy a városok tudnak olyan szolgáltatásokat adni, amelyek fontosak a cégeknek, és a prérin nincsennek: pénzügyi szolgáltatások, kúltúra, foci stadion*, egyetem stb. Persze a vonzáskörzet simán odaszámít, pl a fenti magyar szám is kistérségi szinten jött ki.

* alapesetben...

bankvezér 2012.04.25. 15:04:44

@bekesg:
A népes városok sokszor inkább akadályozzák a vállalatok fejlődését azzal a sok előírással, amit kénytelenek a város védelme érdekében támasztani.

GeeDawg2 2012.04.27. 15:47:24

Még mielőtt nagyon kivesézzük ezt az urbanizáció-gazdasági koncentráció témát, csak jelzem, hogy a McKinsey hülyeséget beszél: Gyors csekk alapján az USA-ban 150.000 fő feletti nagyvárosokból 160 van, ezek összlakossága 70 millió. (Forrás: Wikipedia) Tehát az a 80% csak 23%... Európában (Na jó, Oroszország európai részét is beleértve, de ezt ki lehetne szűrni) viszont 497 város van 150e fő felett...
Persze, nehéz értelmesen beszélni a kérdésről a szuburbanizáció miatt is, de gondoljunk bele, pl. New Yorknak akkora az egész agglomerációja, mint mondjuk Magyarország...

bankvezér 2012.04.27. 17:06:08

@GeeDawg2:
Lehet, hogy más a lakosság területi eloszlása. De ennek nincs jelentősége. A feltett kérdés az, hogy mitől függ a megtermelt jövedelem?
Nem a városiasodás (lakosság koncentrációjának) , hanem termelés koncentrációjának fokától. Mert pár ezer dolgozó a puszta közepén is működtetni tud egy nagyon termelékeny gyárat, vagy üzemet. És esetleg semmilyen város nincs a közelben.

GeeDawg2 2012.05.02. 16:35:33

@bankvezér: Kolléga úr, ha egyszer közpolitikai következtetéseket vonunk le, talán érdemes megnézni, hogy a tények igazak e. Márpedig, ha az az egyik fő állítás, hogy az USA versenyképesebb, mert urbanizáltabb, és mert nincs vidékpolitika, az ott megbicsaklik, ha kiderül, hogy nem urbanizáltabb...
És persze, elméletileg igazad lehet, hogy egy gyár lehet szupertermelékeny a puszta közepén, de valószínűleg nem oda fogják tenni a gyárat... (Mint ahogy brókercéget is valószínűbb, hogy Manhattanben, vagy a Cityben nyitnak, mint mondjuk Százhalombattán - pedig utóbbiban biztosan olcsóbb a munkaerő...

GeeDawg2 2012.05.02. 16:42:08

@bekesg: Ez nem lehet vmi árazási/ számviteli elszámolási kérdés? Pl. ha mondjuk egy szolgáltatást igénybe akarok venni, az lehet, hogy tök ugyanaz a szolgáltatás Budapesten/ kisvárosban /faluban, de mégis akár 2-3szoros árkülönbség lehet közte. (Pedig még az is lehet, hogy a költségek ugyanazok.) Vagy mondjuk a vidéki üzemben csak a költségek vannak elszámolva, míg a városi központban már a bevételek is?

bekesg 2012.05.02. 17:24:04

@GeeDawg2: Árazás lehet részben. Több különböző dolog van. (1). Mivel a termelékenység=(kibocsátás-nyersanyag)/tőke és munka, ha a pl nyersanyag költség alacsonyabb varosban, akkor ez számíthat. A szolgáltatások sokszor drágábbak kisebb helyen. Pl a benzin ara magasabb a ritkán lakott helyeken (pl verseny hiánya miatt), de élelmiszernél is ue a helyzet. Ennek lehet hatása, azonban ez is része a sztorinak. (2) Ha a munkabér (ugyanolyan munkára!) alacsonyabb falun, akkor ennek ellentétes a hatása. De pl sokfele munkaerő nincs is falun. (3) elszámolás - az eredmény igaz akkor is ha csak az 1 telephelyű cégeket nézzük. (btw ezért érdemes feldolgozóipart nézni, szolgálató cégek nagyon bonyolultak.)

bankvezér 2012.05.02. 20:19:24

@GeeDawg2:
Azt hiszem, alapjában már nincs köztünk vita. Tehát már a tanulmány kiindulási adata is helytelen. Én ezt elfogadom.
Az általános elmélkedésben egyébként nincs jelentősége a téves kiindulási adatnak.

korenmiklos · http://miklos.koren.hu 2012.05.04. 20:56:37

@GeeDawg2: Erre azért nem jó a wikipedia, jónéhány városlistája van, és nem világos, melyik mit jelent: en.wikipedia.org/wiki/Lists_of_cities

A tanulmány, 1. lábjegyzete szerint a "metropolitan area" fogalmát használja, ami a leggyakrabban használt városfogalom, hiszen a munkapiacok alapján definiálják. Érdet se kéne külön városnak tekinteni Budapesttől. És bár az MSA-k nagy kiterjedésűek, mégsem vidékiesek: New Jersey állam népsűrűsége 460 fő/km2.

Consistent with the MGI Cityscope database, we define large cities as metropolitan areas with populations of 150,000 or more. The 259 large US metropolitan areas consist of the two megacities of New York, New York and Los Angeles, California, with populations of ten million or more, and 257 “middleweight” cities with populations of between 150,000 and ten million.

GeeDawg2 2012.05.07. 11:53:40

@korenmiklos: Értem én. Csakhogy ez az érv Európában is megáll. (Pl. evidensnek tételezzük fel, hogy Hobokenből mindenki NYC-ban dolgozik, mint ahogy azt is, hogy Érdről Budapesten. De mi van New Brunswickkal, vagy Székesfehérvárral? Ráadásul maguk a városok Európában zártabbak (azaz van "belterületük" és "külterületük"), mint Amerikában. Ettől függetlenül pl. Kőszeg városiasabb, mint mondjuk Elizabeth, NJ...
süti beállítások módosítása