A vita a fiskális stimulusról egyáltalán nem csitul. Egy pro, sok con ( 2., 3., 4., 5.). Néha kifejezetten az az érzése az embernek, hogy Krugman versus mindenki más meccs folyik.
A keynesizmus kísértete 4.
2009.03.02. 15:08 eltecon
2 komment
Címkék: fiskális politika krugman keynesizmus
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr60975461
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rorgosh 2009.03.02. 19:08:35
Néha olyan érzésem van, mintha egyesek nem értenék a csökkenő hasznosság elvét... Pedig, ha jól tudom - javítsatok ki ha tévedek - ez a közgazdaságtan egyik alapja...
Hogyan is jön ez a keynes-i modellhez?
Mondjuk az állam elvon 1% GDP-nyi tőkét a pénzpiacról. Ez nem igazán hatja meg a tőkepiacot, nem befolyásolja jelentős mértékben az árakat, a beruházási hajlandóságot. Ugyanis a tőkepiacok rugalmasak valamennyire. (A kérdés: mennyire?)
Ellenben egy közös kasszában 1%-nyi GDP nagy pénz, abból le lehet zavarni néhány kisebb állami beruházást, ami mozgásban és életben tartja a megrendelések kiesése miatt gyenge építőipart.
Ellenben ha kivonunk mondjuk 10% GDP-nyi tőkét, azt már nem honorálja a tőkepiac, felszöknek tőle a tőkepiaci árak, esik a beruházási hajlandóság.
Persze az áálam így tele van pénzzel, sőt, valójában túl sok van neki, ezért jó eséllyel jóval a normál piaci ár feletti összegekért tudja csak a beruházásokat végrehajtani.
Sőt, alkalmasint éppen ezzel irányítja át az amúgy beteg építőipari szektorba a munkaerőt... Így persze cspdába csalja magát, hiszen folyamatos állami beruházásra van szükség ahhoz, hogy ott a foglalkoztatás fennmaradjon...
Hogyan is jön ez a keynes-i modellhez?
Mondjuk az állam elvon 1% GDP-nyi tőkét a pénzpiacról. Ez nem igazán hatja meg a tőkepiacot, nem befolyásolja jelentős mértékben az árakat, a beruházási hajlandóságot. Ugyanis a tőkepiacok rugalmasak valamennyire. (A kérdés: mennyire?)
Ellenben egy közös kasszában 1%-nyi GDP nagy pénz, abból le lehet zavarni néhány kisebb állami beruházást, ami mozgásban és életben tartja a megrendelések kiesése miatt gyenge építőipart.
Ellenben ha kivonunk mondjuk 10% GDP-nyi tőkét, azt már nem honorálja a tőkepiac, felszöknek tőle a tőkepiaci árak, esik a beruházási hajlandóság.
Persze az áálam így tele van pénzzel, sőt, valójában túl sok van neki, ezért jó eséllyel jóval a normál piaci ár feletti összegekért tudja csak a beruházásokat végrehajtani.
Sőt, alkalmasint éppen ezzel irányítja át az amúgy beteg építőipari szektorba a munkaerőt... Így persze cspdába csalja magát, hiszen folyamatos állami beruházásra van szükség ahhoz, hogy ott a foglalkoztatás fennmaradjon...