Vagyis, ha nem értünk egyet azzal, amit a másik mond, akkor ellenvetéseinket az érveire, ne pedig a személyére, vélt vagy valós negatívumaira irányítsuk! Akkor legalábbis biztosan, ha célunk az igazság kiderítése, nem pedig a másik legyőzése. Ez fontos különbség a valódi tudományos diskurzus és a politika között, hiszen a személyeskedő, úgynevezett ad hominem támadás a legyőzésre hatékonyabb lehet. Ezért is élnek a politikusok oly gyakran a negatív kampány eszközével.
Anna Schwartz úgy emlékszik, hogy Milton Friedman hosszú élete során sohasem élt az ad hominem vita eszközével. Vajon mit mutat a személyeskedés-index Krugman és Mankiw polémiájában?