A laikusnak egy ponton talán megtévesztő a poszt szövege. Hicks, Modigliani és Patinkin mint Keynes ’interpreters’ van aposztrofálva, míg Robinson, Kaldor, Pasinetti mint ’counter-interpreters’. A ’counter-interpreters’ természetesen Hicksre, Modiglianira és Patinkinre vonatkozik, akik Keynes elméletéből egy élettelen, ámde csinos, és 'logikailag koherens' matematikai modellt csináltak. Ahol a 'logika' kb. annyit jelent, hogy éppen annyi egyenlet van mint ismeretlen. Logikai koherencia, über alles! :)) Csak hát mit is ír Keynes az Általános Elmélet utolsó fejezetében (III. szakasz)? 'Our criticism of the accepted classical theory of economics has consisted not so much in finding logical flaws in its analysis as in pointing out that its tacit assumptions are seldom or never satisfied, with the result that it cannot solve the economic problems of the actual world.' :))

@ricardo:

Igen ez a pont, ahol Keynes elmélete átcsapott ideológiába. Hiszen innentől fogva aki nem ért egyet, netán logikai buktatókat talál, az a legjobb esetben is szegény, megtévedt bárány...

@Rorgosh:
Keynes valóban állítja, hogy a diktatúrák csak az egyéni szabadság feláldozásával képesek a teljes foglalkoztatást biztosítani, míg ehhez képest a kapitalizmusban, a szabad világban a teljes foglalkoztatáshoz épp csak egy kis állami költekezés szükséges. Mindazonáltal elég primitívnek tűnik - mint Lucas - ebből arra következtetni, hogy Keynesnek az egész Általános elmélettel pusztán csak annak bizonygatása lett volna a célja, hogy egy kis társadalmi mérnökösködés árán elkerülhető a nagy társadalmi mérnökösködés, ami ugyebár út a jobbágysorba. Nota bene, a keynesi elmélet megítélésének ez a fajta terelése, hogy annak a lényege az állami fiskális stimulus, ami ugye csúnya kollektivista tervezés, és így a szabad társadalom felszámolása – nos, éppen ez a nettó átideológizálása a dolognak.